A tejtermelés-ellenõrzött tehénállományunk változásai

Agro Napló
III. rész. Az egyes megyék tejtermelés-ellenõrzött tenyészeteinek állományméretének, fejési- és istálló átlagának változása

Az előzőekben bemutattuk az ellenőrzött tenyészetek számának, a tehénállomány létszámának és összes tejtermelésének változását. Ez a változás – az ország teljes ellenőrzött tehénállományában – csökkenést jelentett: a tenyészetek számát illetően (közel 40%-kal), az összes tehén és a fejt tehénállomány tekintetében (mintegy egy negyedével). Ez egyaránt figyelemre méltó és figyelmeztető.



A tendencia az egyes megyékben azt eredményezte, hogy tenyészeteik számának és tehénállományuknak, az országosénál nagyobb arányú változása – a vizsgált kilenc év alatt – megváltoztatta részesedésük arányát az a teljes állomány összes tejtermeléséből. Vagyis: az időszak végére egyre kevesebb tenyészet és csökkenő populációval állítja elő az ország tehéntej-termelésének 80–85%-át, miközben a „100%” (a termelés-ellenőrzött tehénállomány összes tejtermelése) több mint 8%-kal csökkent 2001 óta!



Emlékeztetőül ismét bemutatjuk az „országos alaptáblázatot”, színnel kiemelve a tenyészetek átlagos nagyságára, a fejési átlagra és az istállóátlagra vonatkozó adatokat, évenként, hogy a megyénkénti táblázatok és ábrák könnyebben és egyszerûbben összehasoníthatóak legyenek egymással és az országossal.

 


 





Eközben, a megmaradt tenyészetek állománymérete és fajlagos termelési mutatói – nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó ütemben – számottevően növekedtek. Most azt mutatjuk be, hogy az egyre jobb képességû „biológiai termelőeszköz-állomány” napi tejtermelése, s az egyre nagyobb „eszközkoncentráció” az egyes megyékben az országos változáshoz és önmagához képest miként alakult az előző kilenc év során.



Az alábbi (országos és megyei) táblázatok 2001 és 2009 évi adatai s az ábrákon látható tendenciák segíthetnek – az előző tanulmányokban bemutatott – megyék közötti „pozícióváltozásra” magyarázatot találni.




 

 

A 2001 és a 2009 évi „abszolút” adatokat, megyénként külön táblázatban is közöljük. Például: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 18,9 kg volt az istállóátlag 2001-ben. Akkor ez volt a legtöbb, de 2009 decemberben Komárom-Esztergom megyéé volt a legnagyobb istállóátlag: 23,57 kg. A fejési átlag (2001-ben és 2009-ben is) Komárom-Esztergom megyéé volt a legnagyobb: 23,58 és 27,9 kg. A két megye táblázatában ezt a négy adatot – színnel kiemelve – megjelöltük.

 



 

 

 


 


 

 



 

 

Megyénként egy-egy ábrát is közlünk, amelyen az látható, hogy az állományméret, a fejési átlag és az istállóátlag (a 2001-es bázishoz képest), a teljes, hivatalosan ellenőrzött állományban, „relatíve” hogyan változott 2009-ig. Ezen paraméterek megyénkénti, ugyancsak „relatív” változását pedig – ugyanezeken az ábrákon – az országos átlagoknak az évenkénti bázisán is bemutatjuk. /Például: Baranya megyében, a fejési átlag görbéje 2004-től 2006-ig tendenciózus csökkenést mutat, az azt jelenti, hogy a 2001 óta folyamatosan növekvő országos adatsorhoz képest, ebben a megyében, az országosénál kisebb volt a növekedés. A „0” tengely alatt futó vonal azt jelenti, hogy – abban a megyében és abban az évben – az adott tulajdonság növekedése kisebb volt, mint az ország teljes állományáé.

 

Megyénkénti táblázatok a követlező linkről letölthetők

 



Lejegyezte: Keresztes Júlia

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Tej Világnap volt június első napján

Tej Világnap volt június első napján

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tevekénységével a jövőben is hozzá kíván járulni a fogyasztók több, gyakoribb és tudatosabb tej- és tejterm...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?