Vetésidő kísérletek
Nagyon fontos technológiai kérdés a helyes vetésidő megválasztása, egy olyan helyzetben mely tőlünk csak helyes megfontolást és döntést igényel, jelentős, anyagiakban mérhető pozitív vagy negatív eredményt érhetünk el.
A kukorica kelése 10–12 Celsius fokos talajban 10–12 napot vesz igénybe, 16 Celsius fokos talajhőmérsékletnél ez már mindössze 5–6 nap. Idén a déli megyékben március végére elérte a 10 Celsius fokot a talaj hőmérséklete, de ez után lehûlés következett, ezért a korai vetések nagyon lassan keltek ki, nem ritkán 20–25 nap alatt, sok helyen klorotikus tünetekkel. A hûvös időjárásnak köszönhetően, nagyon lassan indultak fejlődésnek az állományok.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a növénymagasság nő a vetésidővel, tehát minél később vetünk, annál magasabb növényeink lesznek, ez szépen látszott is a kísérleteinkben.
Bár idén nem fordult elő, de a késői vetésekkel plusz kockázatot vállalunk a virágzáskori aszállyal szemben. A kukorica általában a júliusi kánikulában virágzik, ezáltal jelentős termésveszteséggel számolhatunk. Az optimálisnál későbbi vetéseknél, a betakarításkori szemnedvesség is jóval nagyobb lesz, ezáltal pedig a szárítási költségeink lesznek magasak. A gyors vízleadás nem azonos a koraisággal. Gyors vízleadásról akkor beszélhetünk, ha az érés időszakában (a fekete réteg kialakulása után) 1%/nap vizet veszít a kukoricánk, a lassú vízleadásnál ez az érték 0,5%-ot sem éri el, tehát egy jó vízleadású hibrid választásával jelentős összeget spórolhatunk meg.
Mint láthatjuk, jelentős eltérések mutatkoznak mind a különböző időpontoknál, mind a hibrideknél (táblázat). A DEKALB hibridekről köztudott az igen jó vízleadás, de idén nem lesz ritka, hogy tíz, vagy tizenöt vízszázalékot kelljen szárítani, ami 60–90 000 Ft plusz költséget is jelenthet hektáronként. Az elmúlt „száraz” évjáratokban a termelők hibrid választása eltolódott a FAO 400-as éréscsoportba, várhatóan idén ismét felértékelődnek a FAO 300-asok.
Összegezve, ha jó döntést akarunk hozni vetésidőt illetően, akkor a talaj hőmérsékletét vesszük elsősorban figyelembe, amikor ez tartósan eléri a 10 Celsius fokot, a vetést meg kell kezdeni és ha ehhez választunk két-három, vagy (üzemmérettől függően) több DEKALB hibridet, akkor jelentős lépéseket teszünk a sikeres kukoricatermesztés érdekében.
Tőszám kísérletek
Azt gondolom, hogy a hibridválasztás után a második legfontosabb kérdés: mennyivel is vessem az adott hibridet?
A válasz nem lehet egzakt, hiszen több dolog is nagyban befolyásolja:
- termőhely (5–12 T/ha),
- technológiai háttér (tápanyag-utánpótlás, permetezés, gépesítés minősége),
- genetikai háttér (amiért a kísérletet beállítottuk).
Fontos tudni, hogy bár a növényszám növelésével az egyedi potenciál csökken, összességében a területre jutó termés nő. Az indokolatlanul magasabb tőszám stresszes időjárás esetén növeli a meddő kukoricák számát, illetve növekedhet a gombafertőzés lehetősége is.
A megfelelő tőszám pozitív hatással van a gyomelnyomásra. Ma a korszerû hibridekkel lehetőségünk nyílik a sûrítésre, mivel gyökérzetük nagy és mélyre hatoló száruk erős, levélzetük pedig erektív levélállású, ami kedvez a sûrítésnek.
Az Innovációs Centrumban 4 hibrid (DKC 3705, DKC 4590, DKC 4795, DKC 5007) 4 elméleti tőszámmal (50-60-70-80 ezer tő) lett elvetve, a tapasztalatok a következők voltak:
A DKC 4795 jól tolerálta a sürítést
- 50 e tő: kiegyenlített szép állományt kaptunk, ahol a második csövek szép számban jelentek meg. Megjegyzendő, a csövek mérete alapján a 300 FAO számú DKC 3705 kompenzálta a legjobban az alacsony tőszámot.
- 60 e tő: csökkentek a második csövek száma, szinte az összes hibrid egyforma volt.
- 70 e tő: hazánkban ez a legelterjedtebb, fajtától függetlenül minden helyre és termelési körülményhez javasolni lehet.
- 80 e tő: a csövek mérete jelentősen kisebb, illetve egy-egy csövön már kisebb megtermékenyülési hiba is jelentkezett. Összességében két hibrid, a DKC 4795 és a DKC 5007 tolerálta legjobban a sûrítést.
A vetetthez képest 92–98%-os beállt tőszámot sikerült realizálni.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy adott évben a területünkön a maximális termést csak sûrítéssel tudjuk elérni, bár a profitszerzés szempontjából azt is figyelembe kell venni, hogy amennyivel többet fizetünk ki egységnyi területen a vetőmagért, azt visszakapjuk-e majd plusz termésben.
Zárszóként e témában: a tőszámot igenis már akár télen tervezni kell a fajtaválasztás időszakában, módosítani viszont lehet a vetéskor.
Szinte „születésük” óta figyelemmel kísérem a Dekalb fajták fejlődését – nyilatkozta lapunknak Enyingen Pájtli József gazdálkodó, aki Tamásiban, 700 ha-on foglalkozik növénytermesztéssel.
Régóta dolgozom Dekalb fajtákkal, tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy extra jó genetikai háttérrel rendelkeznek. Mint ahogy az itteni kísérletekben is látható, a fajták az idő folyamán generatívvá váltak, vagyis 2,5–3 m-nél magasabbra nem nőnek meg, inkább a csőfejlesztésre fordítanak energiát. Nagyon jó a stabilitásuk, megfelelő gyökérrendszerrel rendelkeznek. A betakarítást megkönnyíti, hogy az érés előtti időszakban lefordul a cső és kinyílik a csuhélevél, így gyorsan, nagy mennyiségû víz leadására képesek.
Számomra hasznosak a Dekalb Innovációs Centrumok, hiszen lehetőséget biztosítanak arra, hogy az új fajták tesztelését a tőszám és vetésidő kísérletekben eltérő adottságú termőhelyeken figyelemmel kísérjem és adaptáljam a saját gazdaságom javára.
Kiváló munkát végeztek az Amazone munkagépek
A Dekalb Innovációs Centrumok „munkagépfelelőse” ettől az évtől kezdődően az Amazonen Werke Kft. A kísérletek során szerzett tapasztalatok alapján az Amazone szemenkénti vetőgépekről elmondható, hogy az alacsony ejtési magasságnak köszönhetően kiváló tőtávpontosságot biztosítottak.
A vető- és talajmûvelő munkagépeken kívül az Innovációs Centrumokban bemutatták a függesztett AMAZONE ZA-M 3000 ULTRA HYDRO mûtrágyaszórót, mely alapkivitelben 3 000 liter tartálykapacitással rendelkezik. A gép különlegessége, hogy a szórótárcsákat nem a kardántengely, hanem hidromotorok hajtják meg. A tárcsák forgási sebessége számítógép által vezéreltek.
A permetezőkhöz hasonlóan a munkaszélesség szakaszolása kívülről befelé megoldható. Bármilyen munkaszélességet választ a kezelő, a számítógép azt 6 szakaszra osztja, így akár egy oldalon 0-ra is csökkenthető az által, hogy a tárcsák fordulatszámát változtatja a hidromotor. Kiválóan alkalmazható ék alakú táblák, vagy olyan területek esetében, ahol nem párhuzamosak a mûvelő nyomok a tábla szélével.
DOSI-MAP, területhelyes gazdálkodás mindenkinek!
A dekalbfarm.hu projekt Magyarországon az Agrárin Kft. üzemeltetésében mûködő, a Monsanto Hungária Kft által készíttetett web alapú táblatörzskönyv. Speciális része a Dosi-map nevû alkalmazás, mely új megvilágításba helyezi a precíziós gazdálkodást. Az új rendszer lényege, hogy a termelő által egyszerûen berajzolt területeken a kijuttatás saját beállításának megfelelően fog mûködni.
Ez a rendszer kompatibilis az Amazone mûtrágyaszóróival. Ha a termelő Amazonen mûtrágyaszóróval dolgozik (AMATRON+ fedélzeti elektronikával), akkor egy egyszerû kapcsolattal már vezérli is a helyszínen a munkaeszközt a kis PDA, amin az adatok vannak. A PDA-n tárolt, a gazda által megadott kijuttatási mennyiségeket az Amazone mûtrágyaszóró leköveti, így adott területeken más-más dózissal szórhatunk.
