Meteorológiai szempontból az idei évet történelminek nevezte Németh Lajos meteorológus, ugyanis a százötven éves múltra visszatekintő mérések során ennyi csapadékot még nem jegyeztek. Volt olyan országrész, ahol június végéig az egész éves csapadék lehullott, de rekordot jegyezhetnek a napfényhiány tekintetében is.
Juhász Zoltán a Vetőmag Szövetség Kalászos Szekció elnöke beszélt az őszi kalászos vetőmag helyzetről, arról, miként használjuk a vetőmagot, és hogyan sáfárkodunk a kezünkben lévő értékkel. Hibridnövények esetén a termeszteni kívánt faj vetőmagját a termelő évről évre megvásárolja, míg a szabad elvirágzású fajoknál, (ahogy az őszi kalászosoknál is) mások a lehetőségek. Szóba jön a fémzárolt vetőmag, a saját magfogás, valamint az „alternatív megoldások.”
A fémzárolt vetőmag államilag ellenőrzött, szabvány szerinti, az eladó által garantált minőségû. Magas színvonalú szakmai és technológiai feltételek mellett készül, egyenletes, jó minőségû csávázás jellemzi. A minőségi árutermesztés alapja, de egyben a fajtaváltás lehetősége is, és a genetikai előrelépés eszköze. Hangoztatottan alapja a nyomon követhetőségnek, de ez a gyakorlatban kevéssé jelenik meg.
A saját magfogás bizonyos szintig természetes, de a szakmailag indokolt 40–50%-os felújítás az utóbbi években elmarad, és néhány éve a kritikusan alacsony 25%-on van. A termelő a saját maga által előállított magot veti vissza, ha technikailag képes rá, akkor ő maga hozza vetésre alkalmas állapotba, ha nem, akkor bérfeldolgoztatja.
Az idei év kedvezőtlen időjárása miatt azonban a saját mag visszatartásának, használatának veszélyére különösen fel kell hívni a figyelmet. Ha valaki mindenképpen azt akarja használni, akkor vigye azt laborba, és vizsgáltassa meg.
Egy 2009-es törvény előírja, hogy a saját vetőmag használat után is licenszdíjat kell fizetni, a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. közleményében ez nyomon követhető. Fontos azonban, hogy nem a saját megfogás utáni licensz begyûjtés az elsődleges cél, hanem ezen keresztül (remélhetőleg) a másodfokú fémzárolt vetőmaghasználat – tehát a felújítási arány – növekedése, csakúgy, mint azokban az országokban, ahol ezt bevezették.
Az alacsony szintû felújítási arány elsődleges okozói azonban a már említett „alternatív megoldások”. Ezek tárháza rendkívül változatos, de közös jellemzőjük, hogy a vetésre kínált áru nem fémzárolt – tehát nem vetőmag. A vevő is és az eladó is tisztában van azzal, hogy a nem fémzárolt áru vetőmagként való forgalmazása törvényt sért, ennek ellenére ez a jelenség létezik. Se a vevő, se az eladó nem érdekelt abban, hogy ez kiderüljön. Így nehéz a tettenérés, és a kellő hatósági apparátus sincs meg hozzá.
Szakmai egyetértés van a vetőmagosok, az árutermelők, és a felvásárlók szervezetei között abban, hogy a jó minőségû, homogén áru záloga a fémzárolt vetőmag használata, és a kialakult helyzet a minőségi kalászos gabonát, kiemelten a búzatermesztést veszélyezteti. Erre már 2006-ban közös állásfoglalásban hívták fel a figyelmet – kevés eredménnyel.
Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezetője szerint ebben a szélsőséges időjárású esztendőben nemigen lehetett előre látni, tervezni. Május végén szoktak tanácskozni a búzaárról, és információkkal szolgálni a gazdák részére. A világpiaci helyzetet elemezve, a kínálati piacot felmérve az ő partner gazdáik akár 28 ezer forintos szerződést is aláírták volna akkor, most pedig már 50 ezer forint körül jár a takarmánybúza ára. Júniusban ugyanis két hét alatt a piac teljesen az ellenkezőjére fordult.
A tendenciákról szólva elmondta, hogy a világ becsült össztermése 2010-re 670 millió tonna búza volt, ez a mennyiség csökkent fokozatosan 644 millió tonnára. A legnagyobb mértékben Oroszország, Ukrajna és Kanada termése maradt el a várttól, az EU 27-ek az előző évi termést könyvelhetik el, (közel 140 millió tonna). A világ fogyasztása 654 millió tonna körül van, tehát 10 millió tonnával apad a világ készlete. Az export csökkenése várható tehát, Oroszország sem indítja meg az exportját, és ez a befékezés akár taktika is lehet, mert már 62–63 ezer forintos árat jegyeznek a nemzetközi tőzsdén 175–180 millió tonna zárókészlet mellett.
Az EU bázistermelése megvan, némi csökkenés mérhető ugyan Németországban, Lengyelországban és Magyarországon, Romániából viszont több termésről szóló adat érkezett. Ez azonban gyenge minőségû, javítóbúzaként a magyar búza szolgál. A hazai búzánkra igényük van az olaszoknak is, de hagyományos vásárlóink a többi déli ország is.
Az időjárásnak köszönhetően az ez évi őrlés másfél-két hetes csúszással indult. Hazai búzatermésünk 3,8 millió tonna körüli, – sok olyan terület van, amelyet nem tudtak learatni a belvíz, az árvíz illetve egyéb okok miatt. A termésátlagok is gyengék; a Dunántúlon 4 tonna/ha feletti átlag jött ki, a tiszántúli részen, az Alföldön 3,5 tonna/ha, pedig azon a vidéken, olyan adottságú termőtalajon többet kellett volna teremni. Az EU 15 átlag közel 7 tonna/ha, nekünk is minden adottságunk megvan ahhoz, hogy ezt a mennyiséget meg tudjuk termelni. De ahhoz, hogy ezt az eredményt elérjük, meg kell tanulnunk termelni! Sokkal többre lennénk képesek, de ahhoz hathatósabb intézkedésekre lenne szükség.
A gazdáknak el kell dönteniük, kinek termelnek: a malomiparnak, a takarmányiparnak avagy exportra. S ha valamikor szükség volt a minőségre, a minőségi növényvédelemre, akkor ebben az évben biztosan.
Kutas Attila az SGS Hungária Kft. mezőgazdasági igazgatója objektív eredményekkel szolgált az elmúlt két hónap adatairól. Közel 800 búzamintán elsősorban Magyar Szabvány szerint végzett analízisek alapján állították össze adatbázisukat. Ez a menynyiségû minta majd´ 600 ezer tonna árut reprezentál.
A mért értékek alapján a következő megállapításokat lehet tenni: a búza nedvességtartalma hagyományosan nem szokott problémát jelenteni, de vannak kivételek az esős időszaknak köszönhetően. Ez a nem megfelelő vetőmag felhasználásának, a kezelés elmulasztásának és a betakarítás előtti esőknek a következménye. Az összkeverékkel általánosságban nincs probléma, de a nemzetközi kereskedelem ezt érzékenyen veszi és a szerződésekben ezt kellően körül is bástyázzák elvárásokkal.
A tanácskozás záróakkordjaként Jáger Ferenc fejlesztő mérnök röviden ismertette a Sumi Agro Hungary Kft. új kalászos gombaölő csávázó készítményét,
-ot.
A Biosild Top két felszívódó hatóanyagot, a tiofanát-metilt és tetrakonazolt tartalmaz. Összetételében egyedülálló, hiszen hazánkban ez az egyetlen olyan csávázószer amely benzimidazol és triazol csoportba tartozó hatóanyagot is tartalmaz. A tiofanát-metil a kórokozókat két ponton támadja, gátolja a gomba sejtosztódását, ugyanakkor a mitokondriumokat, az energetikai központokat is blokkolja. Ehhez jön a tetrakonazol ergoszterol bioszintézis gátló hatása. A tiofanát-metillel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy aktív metabolitja a karbendazim, ezért is mondhatjuk, hogy a Biosild Top 3 az 1-ben hatóanyaggal bír.
A Biosild Top a kalászos gabona vetőmagvak minden külső és belső kórokozója ellen hatékony. Formulációja korszerû, mikroemulziós. A csávázott vetőmagot tökéletesen fedi és kiváló a szinezőképessége is. Dózisa 1,0 liter/tonna. A Biosild Top Magyarországon fejlesztett és Magyarországon formázott készítmény.
–keresztes–
