Becslések szerint a búza globális kínálata a 2010/2011. gazdasági évben 1 százalékkal nagyobb lehet, mint a 2009/2010. gazdasági évben. Ugyanis, míg a termelés várhatóan 2,8 százalékkal csökken, azaz 661 millió tonna körül alakul, a nyitókészlet közel 17 százalékkal meghaladja az előző szezonét, eléri a 193 millió tonnát. Az Európai Unió, Dél-Amerika és a Közel-Kelet búzatermésének várható növekedése nem ellensúlyozza az egykori Szovjetunió utódállamai, Észak-Afrika, Dél-Ázsia és Kanada (ld. keretes írásunkat) kibocsátásának visszaesését. A 2011/2012. gazdasági év 187 millió tonna átmenő készlettel nyithat, ami a globális felhasználás 28 százalékával lesz egyenlő. Tekintettel a szabad árualap bőségére, elemzők azzal számolnak, hogy a búza árára nem csak 2010-ben, de a következő két naptári évben is nyomás nehezedik.
A világ búzatermelése az előrejelzések szerint, a 2008/2009. gazdasági évi 683 millió tonna körüli rekordhoz képest, 5 százalékkal nő az elkövetkező tíz évben. A fontosabb búzatermelő és -exportáló térségek közül az Európai Unió és az egykori Szovjetunió utódállamainak kibocsátása e bázison előreláthatóan alig változik középtávon: előbbié valamivel több, mint 150 millió tonna, utóbbiaké együttvéve 115 millió tonna körül alakul. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Kanada összesített búzatermelése a 2008/2009. gazdasági évi 96,6 millió tonnáról 88 millió tonnára esik vissza. (Megjegyzendő: a 2009/2010. gazdasági évben csupán 86,8 millió tonna búzát takarítottak be az észak-amerikai országokban, míg az idén alig több, mint 80 millió tonna búzatermésre van kilátás.) Ezzel szemben Indiában 78,6 millió tonnáról 91 millió tonnára ugorhat a kenyérgabona termelése egy évtized alatt.
A globális búzaexport mennyisége a 2010/2011. gazdasági évben 2 százalékkal nőhet, meghaladhatja a 131 millió tonnát. A várakozások szerint elsősorban az USA, az EU, Argentína és Ausztrália szállít majd többet a külpiacokra, míg Oroszország, Ukrajna és Kanada kivitele valamelyest csökken. A Független Államok Közösségének (FÁK) búzakészletei a 2009/2010. gazdasági év végén rekordot döntöttek, 23,8 millió tonna körül alakultak, ami az előző szezonhoz képest 17,4 százalékos növekedést jelent.
Az iráni mezőgazdasági minisztérium közlése szerint az ország, amely 9,3 millió tonna behozatallal még a világ legnagyobb búzaimportőre volt a 2008/2009. gazdasági évben, közel 15 millió tonna rekordtermést takarít be a 2010/2011. szezonban. Ebből előreláthatóan 2 millió tonnát a közel-keleti térségbe exportál. Fontos megemlíteni, hogy Észak-Afrika búzaimportja elérheti a 22,3 millió tonnát a 2010/2011. gazdasági évben, ami 3,3 millió tonnával több, mint a 2009/2010. szezonban. Középtávon a dél-mediterrán térség legnagyobb búzaimportőrei, Egyiptom, Algéria, Marokkó behozatala nő, de az egész észak-afrikai és közel-keleti térség összesített behozatala 2,5 millió tonnával csökken az előttünk álló tízéves időszakban. Ez elsősorban Irán búzatermelésének és -exportjának várt növekedésével magyarázható. Az európai búza pozícióját a térségben – a fekete-tengeri áru kínálata mellett – az euró-dollár árfolyam alakulása igen erősen befolyásolja.
E piacon csak nagy volumenû, standard áruval lehet érvényesülni, és elengedhetetlen a tőke a több tíz-, illetve százezer tonna nagyságrendû üzletek finanszírozásához (ld. keretes írásunkat), amire egyedül a nemzetközi kereskedőcégek képesek. A magyar gabona esélyei itt egyelőre igen korlátozottak.
Ami a középtávú kilátásokat illeti: a legnagyobb búzaexportőrök közül Argentína kivitele közel másfélszeresére nőhet, megközelítheti a 10 millió tonnát az elkövetkező években, míg Ausztrália 17 százalékkal többet, 17,3 millió tonnát visz ki. Az Európai Unió a 2008/2009. évi rekordmennyiségnél bő 40 százalékkal kevesebbet, 14,4 millió tonnát ad el a harmadik országoknak, miközben behozatala 16 százalékkal nő, 9 millió tonna körül alakul. Az Egyesült Államok és Kanada folyamatosan teret veszítenek a nemzetközi búzapiacon: előbbi kivitele 11 százalékkal, csökkenhet, és így Oroszország (ld. keretes írásunkat) mögött a második helyre kerülhet a 24,5 millió tonnával, utóbbi kivitele 13 százalékkal eshet vissza 16,4 millió tonnára, amivel Ausztrália mögött a negyedik helyre kerül.
A búza globális készleteinek és felhasználásának aránya a mélypontot jelentő 2007/2008. gazdasági évi 19,5 százalékkal szemben 24 százalék körül alakul tízéves távlatban, ami aligha gyakorol húzó hatást az árakra. A búza átlagára az Európai Unióban az előrejelzések szerint éppen meghaladja a tonnánként 200 USD szintet (145 EUR) a 2019/2020. gazdasági évben. Ez alig 7 százalékos növekedést jelentene a 2010. június végén a franciaországi Rouen kikötőjében jegyzett átlagárhoz (135,7 EUR/tonna) képest, illetve körülbelül megfelelne a 2009. május végén jelentett átlagnak (146,3 EUR/tonna). Két esztendővel ezelőtt lényegesen, 21 százalékkal magasabb árszintet valószínûsítettek az évtized második felére (ábra).
Visszatérve az idei terméskilátásokra: az Európai Unió tagállamai közül Franciaországban, Lengyelországban és Olaszországban a tavalyinál kevesebb búza betakarításával lehet számolni, ugyanakkor a szomszédos Romániában a 2009. évinél többet arathatnak 2010-ben (2. táblázat).
Magyarországon az őszi búza betakarítható területe az MgSzH végleges becslése szerint 1,026 millió hektár. Ez közel 120 ezer hektárral elmarad az előző évitől. Helyenként, ahol nem volt tartós a vízborítás, viszonylag magas hektárhozammal lehet számolni; az országos átlag elérheti a 4,4 tonnát hektáronként. Ez a 2009. évi eredményt 14 százalékkal múlná felül. E számok alapján az összes termést 4,533 millió tonna körül valószínûsítették. Ez 3 százalékkal több az egy esztendővel ezelőtt betakarított mennyiségnél. A szakemberek azonban óvatosságra intenek: a betakarításra váró terület egy jelentős része július közepén még megközelíthetetlen vagy munkagépekkel járhatatlan volt, ezért a ténylegesen betakarítható volumen előreláthatóan nem éri el a 4 millió tonnát. A szokatlanul sok szennyeződés és a károsodott szemek nagy aránya miatt azonban a már megtisztított búza ennél is kevesebb lehet, így a hasznosítható termés mennyiségét 3,5 millió tonna felé kell korrigálni.
A Magyar Agrárkamara becslése szerint a 2009/2010. gazdasági évet 500 ezer tonna körüli búzakészlettel zártuk, ami – a globális helyzettel ellentétben – bő 180 ezer tonnával kevesebb, mint az előző szezon végén még raktárakban lévő mennyiség.
Iparági szakértők szerint a hazai malomipari cégek többsége 2010 második felében sem tud egy-kéthavi búzakészletnél többet finanszírozni.
Potori Norbert (AKI)
A cikk szerzője: Potori Norbert
