A kultúrnövényünk gyommentesen tartásának az egyik, ha nem a legfontosabb időszaka a vetés utáni 1-2 hónap.



Ebben az időszakban kell gyommentesen tartani az állományt, ami az esetek döntő hányadában csak vegyszeres gyomirtással lehetséges! Ha ezt a gyommentes állapotot sikerül megteremteni, akkor a repcénk fejlődése zavartalan lesz az ősz során, így optimális fejlettséggel, jó eséllyel megy majd a télbe, továbbá könnyebben viseli el a tél viszontagságait, tehát gyorsabban regenerálódik majd a tavasz folyamán.



A gyommentes, vagy alacsony gyomborítottságú repceállomány természetesen nem létezhet, ha csak abban az adott évben végzünk megfelelő gyomirtást amikor repcét termesztünk! Ezt a munkát (agrotechnika, vegyszeres gyomirtás) a megelőző években is folyamatosan, magas szinten kell folytatnunk!



A gyomnövények közül a területi adottságoktól függően, már ősszel megjelenhet a tyúkhúr, a pásztortáska, az árvacsalán, a veronika fajok, a ragadós galaj, a nagy széltippan, a pipacs, az árvácska fajok, a pipitér fajok, a sebforrasztó zsombor, a parlagi ecsetpázsit, az ebszikfû, a vadrepce, a repcsényretek, a libatop fajok, a disznóparéj-félék, a parlagfû, az egynyári szélfû, a tarackbúza, a mezei acat, az apró szulák és nem utolsó sorban az árvakelésû gabonafélék.

De hogyan is tudjuk megoldani a gyomnövények irtását?

A vetést megelőző minden talajmûvelési eljárás célja a gyomirtás, illetve a talaj nedvességtartalmának megőrzése! Ennek érdekében a gabona betakarítása után, amint lehet, a tarlóhántást és a tarló lezárását el kell végezni, annak érdekében, hogy a talajban lévő gyommagok, illetve az elpergett gabonaszemek mielőbb csírázásnak induljanak, továbbá minél több nedvességet megőrizzünk a talajban. Ha szükséges, tehát évelő gyomnövényekkel is fertőzött a területünk, akkor semmi esetre sem szabad elhagyni a vegyszeres tarlókezelést (valamilyen glifozát tartalmú készítménnyel), mivel ez a legegyszerûbb, leghatékonyabb és egyben a legolcsóbb védekezési mód az évelők ellen!

- A vetés előtti bedolgozásos technológia (PPI) alkalmazása mára már nem létező lehetőség a repcetermesztőknél sem, mivel az Európai Uniós harmonizáció következtében, hazánkban is betiltásra kerültek az itt alkalmazható hatóanyagok! 



- A vetés után kelés előtt (preemergensen) mind az egyszikû, mind a kétszikû magról kelő gyomnövények ellen hatékonyan lehet védekezni. Jellemzője ennek a technológiának a rövid (néhány nap) felhasználási időszak, mivel a vetést követő néhány napon belül el kell végezni a permetezést, a repcén jelentkező fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében. A hatékony gyomirtáshoz a permetezést követő 1-2 hétben, legalább 15 mm csapadéknak hullania kell! A csapadékon kívül, a megfelelő gyomirtó hatás elérése érdekében, a tökéletesen elmunkált aprómorzsás talajfelszín is előírás, amit sajnos a hazai talajok egy részén nem tudunk biztosítani, ezért ez a gyomirtási lehetőség hazánk legtöbb repcetermesztő területén magas kockázattal jár. További kockázatot jelent a preemergens technológia azokon a területeken, ahol viszonylag alacsony a talaj szervesanyag-tartalma, a talaj kötöttsége túl kicsi, mivel nagy ­mennyiségû (30–50 mm) csapadék rövid időn belüli hullásával olyan intenzív lehet a gyomirtó szer hatóanyagok bemosódása a repce csírázási zónájába, hogy a kelő repcénk károsodást fog szenvedni! Ezek a károsodások múló fitotoxikus tüneteket, de akár a repce hiányos kelését is eredményezhetik! A preemergensen alkalmazható hatóanyagok (készítmények) a magról kelő egy- és kétszikû gyomok ellen: a napropamid (Devrinol 45 F), a klomazon (Command 48 EC), a dimetaklór (Teridox 500 EC), a dimetaklór + klomazon (Brasan). A magról kelő kétszikûek ellen a metazaklór (Sultan 50 SC) és a metazaklór + quinmerak (Butisan Star) használható.

Hohl Tamás • főmezőgazdász („Szepetneki” Zöld Mező Szövetkezet, Sormás):

Repcetermesztésünk nagysága 200-250 hektár. Gyomirtási technológiánkra alapvetően a preemergens technológia a jellemző. Számunkra ezt tartom a legjobb megoldásnak, mivel a vetés után (szeptember elején), mindig érkezik több-kevesebb bemosó csapadék, ami a gyomirtásunk hatékonyságát megalapozza. A repcetermő területünkön a nagy széltippan, a ragadós galaj, az árvacsalán fajok, a veronika-félék és a gabona árvakelés jelentkezik megoldandó problémaként. A metazaklórral és a dimetaklór hatóanyagokkal az eddigi tapasztalatunk az, hogy a nálunk jelentkező kétszikû gyomproblémát sikeresen meg tudjuk oldani preemergensen, a gabona árvakelést posztemergensen a quizalofop-P-tefuril hatóanyag-tartalmú készítménnyel. A saját körülményeink között a preemergens technológia biztonsággal használható, mivel az utóbbi 10 évben minden évben megfelelő mértékû bemosó csapadék érkezett a területeinkre!

Őszi állománykezelések (korai poszt, poszt technológiák) az egy- és kétszikû gyomnövények ellen: a kezelések időzítésénél a kultúrnövény és a gyomok fenológiáján kívül, fontos a hőmérsékleti értékek figyelemmel kísérése is, mivel ez is nagyban befolyásolja a gyomirtásunk hatékonyságát! A megjelenő gyomnövények függvényében kell tudnunk kiválasztani a legoptimálisabb engedélyezett herbicidet! Az őszi állománykezelésre alkalmazható hatóanyagok (készítmények) a kétszikû gyomnövények ellen: a klopiralid (Lontrel 300, Cliophar 300 SL), a klopiralid + pikloram + aminopiralid (Ikarus), a metazaklór (Sultan 50 SC), a metazaklór + quinmerak (Butisan Star) és a klopiralid + pikloram (Galera) használható. Ezen készítmények, az intenzíven növekvő gyomnövények ellen fejtik ki a hatásukat, tehát csak abban az esetben permetezzünk, ha a levegő hőmérséklete legalább 10 °C felett van!

Ha mégsem így járunk el, akkor a gyomirtó hatás hatékonysága csökkenést fog mutatni!

A szelektív egyszikûirtókról általánosságban elmondható, hogy a kijuttatni kívánt dózist minden esetben külön meg kell határozni, mivel a gyomok fejlettsége és az életforma befolyással van a dózisra! Az engedélyezett legalacsonyabb dózis a 2–4 leveles magról kelő gyomnövényekre vonatkozik. Ha ennél fejlettebbek a gyomnövények, sőt évelő gyomnövények ellen is próbálunk védekezni, akkor az engedélyezett legmagasabb dózist szükséges alkalmazni! Fontos azt is tudni, hogy jelenleg a legtöbb szelektív egyszikûirtó készítmény csak önmagában juttatható ki, tehát semmi esetre sem szabad kombinációban, vagy egyéb más kémiai növényvédő szerrel egy menetben kijuttatni (a kivételekről az engedélyokiratban, illetve a termék címkéjén lehet olvasni)! Az egyszikû gyomnövények ellen az alábbi szelektív egyszikûirtó hatóanyagok (készítmények) alkalmazhatók: a propaquizafop (Agil 100 EC, Paladin), a cikloxidim (Focus Ultra), a fluazifop-P-butil (Fusilade Forte), a quizalofop-P-tefuril (Pantera 40 EC), a kletodim (Select Super) és a quizalofop-P-etil (Leopard 5 EC, Targa Super). Fontos, hogy a megfelelő gyomirtó hatás érdekében az egyszikû gyomnövények a kezeléskor 10–20 cm magasak legyenek, mivel ebben a fenológiában van akkora növényfelület az egyszikû gyomnövényeken, hogy a kijuttatott hatóanyag megfelelő mennyiségben tud a gyomnövényekre jutni!

Temesvári Mihály („Öt + egy” Mezőgazdasági, Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., Nagyszénás):



Repcetermesztésünket közel 100 hektáron folytatjuk. A gyomnövények közül a selyemmályva, a libatop, a csattanó ­maszlag, a mezei acat és a ragadós galaj fordul elő a területeinken.



A repcetermő területeink csapadékeloszlása az őszi káposztarepce vetése és kelése idején inkább száraz, mint csapadékos, ezért a területeket jól előkészítjük, tápanyaggal feltöltjük és lezárjuk. A gyomnövények és az árvakelések miatt a vetés előtt a területen totális gyomirtást végzünk glifozát tartalmú készítménnyel. A később kikelő árvakelésû kalászosok ellen, ősszel, szelektív egyszikûirtást alkalmazunk. Tavasszal, ha szükséges, használjuk



a klopiralid + pikloram tartalmú gyári kombinációt. Ezen technológiákkal általában megoldjuk a repce gyomproblémáját. De fontos megértenünk, hogy a repce gyomirtása folyamatos előregondolkodást igényel már a vetést megelőző években is.

 



Tavaszi állománykezelés: Tavaszszal, a nyugalmi időszak után, ha szükséges, védekeznünk kell az egy és kétszikû gyomnövények ellen. A kétszikû gyomnövények ellen használható hatóanyagok, készítmények: a klopiralid (Cliophar 300 SL, Lontrel 300), amit a repce virágbimbóinak megjelenéséig lehet felhasználni. A készítmények nem ajánlhatóak abban az esetben, ha a kétszikû gyomok közül jelen van(nak) a keresztes virágúak családjába tartozó gyomnövények, a ragadós galaj, a veronika félék és a libaparéj-félék, mivel ezen készítmények a fent felsorolt gyomnövények ellen nem nyújtanak megfelelő védelmet. A klopiralid + pikloram (Galera) gyomirtó spektrumában az előbbi hatóanyaghoz képest bővülés tapasztalható, mivel ez a készítmény már bevethető a galaj ellen, továbbá közepesen hatékony a libaparéj-félék ellen. A klopiralid + pikloram + aminopiralid hatóanyagokat tartalmazó Ikarus az előbbi készítmények közül a legszélesebb gyomirtó spektrummal rendelkezik. A repcében megjelenő kétszikû gyomnövények szinte mindegyikét megfelelő hatékonysággal irtja. A kijuttatást a repce szárba indulásáig lehet végrehajtani.



Az egyszikû gyomnövények ellen használható szelektív egyszikûirtó hatóanyagokat lásd az őszi állománykezelésnél!

Pávkovits András • növényvédelmi mérnök (Dalmand Zrt.):

Repcét 4-700 hektáron termesztünk. A gyomirtási technológiák közül a preemergens technológiát, a gabona árvakelés ellen az őszi és/vagy a tavaszi posztemergens technológiát alkalmazzuk! Ha a preemergens technológia nem nyújt tökéletes védelmet, akkor a megjelenő gyomnövények ellen a tavaszi posztemergens kezelést is alkalmazzuk. Gyomnövények közül előfordulnak a pipitér fajok, a veronika fajok, a sebforrasztó zsombor, a pipacs, a pásztortáska, az ebszikfû és a gabona árvakelés. A hatóanyagok közül preemergensen a klomazon és a metazaklór hatóanyagokat használjuk. A posztemergens technológiákra a kétszikûek ellen a klopiralid és a pikloram gyári kombinációt vagy a klopiralid a pikloram és az aminopiralidot is tartalmazó gyári kombinációt alkalmazzuk. Az egyszikûek ellen az eddig használt szelektív egyszikûirtókkal meg voltunk elégedve! A preemergens technológiánk a megfelelő bemosó csapadék hatására igen jól mûködik, ha mégsem érkezik meg időben a bemosó csapadék, akkor jön a posztemergens „kiegészítés”. A saját véleményünk szerint az őszi bemosó csapadék elmaradása és a későn elvégzett tavaszi posztemergens gyomirtás jelentheti a legnagyobb problémát a repce gyomirtásában!

Légrádi Miklós • vállalkozásvezető (Lengyeltóti):



A repcetermő területünk nagysága 80 hektár. Véleményem szerint a repcetermesztésben mára már megoldott a gyomirtás, mivel megtaláljuk azon gyomirtó szereket, amelyeket a „kezdők”, a „haladók”, a „spórolósok” tudnak választani, de még az örökös „elkésettek” rendelkezésére is állnak hatékony készítmények! Vegyszeres védekezésre a preemergens és az őszi korai posztemergens kezeléseket tartom célszerûnek. A dimetaklór és a klomazon kombináció, a metazaklór és/vagy a quinmerak hatóanyagok megfelelő védelmet nyújtanak. Sikeresen tudtuk alkalmazni a metazaklór + quinmerak + Ikarus kombinációt, melyet főleg acat és néhány nehezen írtható makacsabb gyom (pipacs, zsombor, ebszikfû) esetén tudtunk eredményesen használni. A főleg árvakelésből eredő egyszikû problémát is tökéletesen meg tudjuk oldani a szelektív egyszikûirtók valamelyikével, ősszel vagy tavasszal. Az időben, de mindig az időjárása való figyelemmel elvetett repcék, a jó környezeti feltételek mellett, annyira meg tudnak erősödni, hogy utána már érvényesül a gyomelnyomó képességük. Törekvésünk tehát arra irányul, hogy növényünket akár fizikai, akár kémiai megoldásokkal olyan helyzetbe hozzuk, hogy az a közvetlen környezetében uralkodhasson.

Összefoglalva elmondható, hogy az őszi káposztarepcénél a teljes termesztési technológia (a bevált agrotechnikai-, a mechanikai elemek, a megfelelő fajták, hibridek, a hatékony növényvédő szerek) rendelkezésére állnak a gazdáknak, „csak” ki kell tudni választani, és helyesen kell alkalmazni, a saját lehetőségeikhez mérten a legoptimálisabb technológiákat! A termelői nyilatkozatokból látszik, hogy a területi sajátosságok figyelembevételével, a megfelelően kiválasztott herbicidekkel, a megjelenő gyomnövényprobléma kezelhetővé válik! Ennek eredménye a gyommentes állomány, amely biztosítja a megfelelő termésmennyiséget!

Hornyák Attila • herbológus

Nógrád Megyei MgSzH NTI.

A cikk szerzője: Hornyák Attila