Extrém időjárás, környezeti és társadalmi nyomás, törvények és szabályozások, a feldolgozóipar és a kereskedők folyton változó elvárásai, növekvő költségek – mind-mind a mezőgazdasági termelő munkáját nehezítik. Nem is beszélve a gyorsan szaporodó népességről, ami bár egyre nagyobb mezőgazdasági ellátást igényel, egyre több helyről szorítja ki a növénytermelést és az állattenyésztést: a városok egyre csökkentik a termőföld méretét. Ördögi a kör, amibe a Föld népessége került, és ha nem változtat rajta, végzetes következményekkel kell számolnia. Ha a népességnövekedés a mostani ütemben folytatódik, 2050-re már 9 milliárdan leszünk a bolygón. Ahhoz pedig, hogy ennyi ember jóllakjon, 70–100 százalékkal kell nőnie az élelmiszerellátásnak.
A jelenleg alkalmazott agrártermelői gyakorlaton változtatni kell – szögezte le a konferencia első felszólalójaként – Lubos Grepl, a Syngenta délkelet-európai régióvezetője. Ebben nyújt segítséget a Syngenta kezdeményezésére létrejött Contivo program. Problémát okozhat továbbá, hogy a városi emberek – akik javarészt a mezőgazdaság sorsáról döntenek – nem ismerik az agráriumot meghatározó szabályokat. Egyértelmű, hogy fenntarthatóvá kell tenni a mezőgazdaságot is, az azonban már korántsem az, ki, milyen mértékben gondolkodik erről. A Syngentánál a cél a fenntartható, intenzív mezőgazdaság, ahol javul a termelékenység, csökken a mezőgazdaság környezetre káros hatása, és a vidéki jólét. Mert fiatal gazdálkodók nélkül nem lehet fenntarthatóságról beszélni, az ő létfenntartásukhoz (is) a jövedelmezőség sem utolsó szempont. Összefoglalva: többet kell termelni, kevesebb erőforrásból.
„Az elkövetkező években a növénytermesztés kiemelt lesz a lakosság élelmiszerellátása, a takarmányipar ellátása és az egyéb ipari igényeket kiszolgáló képessége szempontjából. A jövőben azok a gazdálkodók lesznek verseny- előnyben, akik ehhez az összetett feltételrendszerhez igazítják a termesztéstechnológiájukat” – mutatott rá Czigány Tibor ügyvezető igazgató. „A Syngenta 2011-ben arra vállalkozott, hogy nem csak az adott, szűken a működési köréhez tartozó növényvédelmi technológiával, fajta- és hibridválasztékkal támogatja a termelőket, hanem olyan szolgáltatásokat dolgoz ki, amelyek átfogó támogatást nyújtanak a termelőknek. Magyarországon ezt az új stratégiai irányt a Contivo szakmai szaktanácsadói programban fémjelzi.”
Dióskálon már tíz éve kísérletezik a Syngenta: a Zala megyei településen kímélő talajművelést és hagyományos, szántásos művelést is végeznek. Vizsgálják a tevékenység talajra, növényre és környezetre mért hatását, no meg persze a jövedelmezőséget is. Több termesztett növényen is próbálják a programot, eltérő vetésforgóban. A dióskáli mellett az elmúlt két évben máshol is végeztek hosszú távú tartamkísérletet és állítottak fel országszerte több demonstrációs területet. Ez évtől a termelőknek itt lesz alkalmuk közelebbről is megismerni a Contivo technológiát.
Ahhoz, hogy a Contivo valóban a legjobb megoldást nyújtsa a problémára, a Syngenta a szakma legjobbjait hívta segítségül. „Olyan egyedülálló stratégiai partnerség született, amely összefogja a termelői, gyártói és a hazai tudományos oldalt egyaránt – számolt be Heicz Péter, a program vezetője. A gyártásban nem csak a Syngenta vett részt, de a növénytermesztési technológia felépítését segítette és végezte a Väderstad, az Agro.bio és a Yara Hungaria Kft. A tudományos háttér sem maradhat ki a szakszerűen véghezvitt programból: a Debreceni Egyetem Karcagi Kutató Intézete, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja segíti a megfelelő tudásbázis felépítését, és biztosítja hosszú távon a kísérleti platformot.
A Contivo program középpontjában a termelő és az üzem áll, ez pedig három nagyon fontos pillérre épül: ezek közül is első a talaj. Elengedhetetlen ugyanis a megfelelő, egyben kímélő talajművelés, a szükséges tápanyag-utánpótlás és a talaj minőségének, életének javítása. Enélkül nem következhetne a második pillér, a növény. A megváltozott talajművelési rendszerhez és tápanyagszinthez alkalmazkodó hibridek és más fajták kellenek, amelyeket hatékony növényvédelem mellett kell nevelni. Az utolsó pillér ehhez kapcsolódik: ez pedig a termelési stratégia. Ide tartozik a beruházások, fejlesztések alapjainak kialakítása, pénzügyi hátterének biztosítása, valamint az átlátható, jól szervezett adminisztratív háttér, amely kiszolgálja a termelő napi munkáját. A finanszírozásban is leveszik a terhet a gazdák válláról, a programhoz kapcsolódó pénzügyi szervezetek ugyanis kiemelt beruházási finanszírozási ajánlatokat kínálnak, emellett pedig teljes körű vagyon- és terménybiztosítást nyújtanak. Hogy a legjobb megoldást válasszák, a termelőket tapasztalt szakemberek segítik.
Az előadások és a kerekasztal-beszélgetések végén a Contivo partnerségben részt vevő vállalatok és tudományos intézmények együttműködési szándéknyilatkozat aláírásával szentesítették: mindannyian elkötelezettek a fenntartható és jövedelemtermelő magyar mezőgazdaság iránt.
Hardi Judit
A cikk szerzője: Hardi Judit
