Minden 20 hektár megművelt területre jut egy traktor, ez a mutató jobb az országos átlagnál (kb. 28 hektár/traktor). Az egy kombájnra (307 ha/gép), illetve permetezőgépre (44 ha/gép) jutó terület az országos átlaghoz közelít, ugyanakkor területre vetítve jóval magasabb a vetőgépek aránya (55 ha/gép) az országos átlagnál, így Csongrád megye gépesítettsége az átlagosnál jobbnak tekinthető. Ezzel szemben az egy vetett hektárra jutó növényvédő szerre fordított összeg összességében 22%-kal az országos átlag alatt van, mégpedig ez nem csupán a kultúraszerkezet sajátosságaiból adódik, mivel a repce kivételével az összes kultúrában jellemző. Bár az ország művelt mezőgazdasági területének 5,5% százaléka található itt, a felhasznált növényvédő szer értékének mintegy 4,4%-a jutott Csongrád megyére.

A legnagyobb területen hagyományosan kalászos kultúrákat vetnek a megyében, 2012-13-ban 116 ezer hektáron termesztettek búzát, árpát, tritikálét, rozst és zabot. Ez a teljes művelt terület fele. Kukoricát tavaly 59 ezer hektáron vetettek, ami a sokéves trendet tekintve átlagosnak mondható, mivel ez a szám 54-64 ezer hektár között mozgott 2005 óta. Ezzel szemben a napraforgó területe a 2005–2009 között stabilnak mondható 22–24 ezer hektárról folyamatos növekedésnek indult, 2013-ban elérte a 31 ezer hektárt. A repce vetésterülete a 2006-2007-es idényben nőtt meg jelentősen (5-ről 11 ezer hektárra) és a 2011-12-es szezonig a 11–13 ezer hektár közötti szinten maradt. Azonban a 2011-es őszi vetés utáni extrém időjárási körülmények hatására történt kiszántások – ami az Alföldet fokozottan sújtotta –, valamint a terméskiesés óvatosabbá tették a csongrádi gazdákat is, a 2012-13-as szezonban már csak alig több mint 3 ezer hektár repcét vetettek a megyében.

Ami az egyéb szántóföldi kultúrákat illeti: a burgonyaterület évről évre stabil a megyében (5 ezer hektár körüli), a pillangós kultúrák területe folyamatosan nő (elsősorban az utóbbi évek szója-területnövekedésének hála), azonban a cukorrépa-termesztés még lábadozik. 2005-ben még közel 3 ezer hektáron vetettek cukorrépát Csongrádban, azonban 2008-ra a kvótacsökkentés hatására ez gyakorlatilag megszűnt. Bár azóta kisebb területen újra elkezdték termeszteni, a vetett terület csak 2012-ben érte el az ezer hektárt.

Szeged egykoron Európa egyik legjelentősebb borkereskedelmi központja volt, a török megszállásig a város vonzáskörzetében termelt szőlőből készült bor fontos exportcikk volt az észak felé irányuló kereskedelemben, elsősorban Lengyelország irányába. A későbbiekben is kiemelkedő volt a Szegeden és környékén termelt homoki szőlő jelentősége, sőt, a filoxéra járvány hatására az itteni szőlőtermesztés szerepe tovább nőtt. Mára azonban jelentősen visszaesett a Csongrádi Borvidék súlya a hazai bortermelésben, akárcsak a megye művelt szőlőterülete, amely fokozatosan 2 ezer hektár alá süllyedt. Ennek helyét elsősorban a barackültetvények vették át, tavaly kb. 1,3 ezer hektáron termeltek barackot Csongrád megyében – gyümölcsöt összesen kb. 3 ezer hektáron.

Csongrád megyének fontos szerepe van a zöldségtermesztésben is. A megyében országos szinten a legjelentősebb a hagymaterület, de az üvegházi paprika és a káposztatermelés is számottevő. Trendjében a megye zöldségterülete stabil, a Kleffmann Group által mért zöldségkultúrák* összterülete 3,5 ezer hektár körül alakult a 2005–2013 közötti időszakban, azonban a zöldségtermesztés jövője nagyban függ a felvevőpiaci kapacitás alakulásától.

Termesztéstechnológia – ugyanazt kevesebbért

Összességében megállapítható, hogy Csongrád megye termesztéstechnológiájának intenzitása a növényvédelem tekintetében az országos átlag alatt van, bár a termésátlagai a főbb kultúrák esetében megfelelnek a magyarországi átlagnak. Ez egyrészt a földrajzi, valamint klimatikus sajátosságoknak köszönhető, másrészt a technológiai szokások és preferenciák is eltérnek.

Az egy hektárra jutó átlagos növényvédelmi kezelésszám kultúránként eltérő képet mutat, de szinte minden kultúrában alulmúlja az országos átlagot a 2013-as adatok fényében.

Szántóföldi kultúrák esetében kalászosban és napraforgóban a legnagyobb a különbség az országos átlaghoz képest. Mindkét esetben az inszekticid és a fungicid kezelések jelentik a különbséget, azonban nem elsősorban intenzitásban (egy, legalább egyszer kezelt hektárra jutó kezelések száma), hanem a kezelt terület arányában: Csongrádban arányait tekintve a vetett terület az adott szertípussal legalább egyszer kezelt aránya (nettó kezelt terület) elmarad az országos átlagtól mindkét kultúra esetében.

Kukorica esetében a teljes intenzitásbeli különbség nem jelentős. Azonban fontos kiemelni, hogy míg egy hektárra valamivel több herbicidkezelés jutott, mint országosan 2013-ban – igaz, jellemzően az átlagnál valamivel olcsóbb szereket használtak –, addig Csongrád megyében jóval alacsonyabb volt a talajfertőtlenítővel kezelt terület aránya, mint az országos átlag.

A repce volt az egyetlen kultúra 2013-ban (2012-13-as fenológiai év), amelyik esetében az egy hektárra jutó növényvédő szeres kezelési intenzitás meghaladta az országos átlagot. Ebben jelentős szerepe volt a 2011-12 telén tapasztalható időjárási körülményeknek, aminek hatására 2012-13-ra jelentősen csökkent a vetésterület. Azonban az is látható volt, hogy azokon a helyeken, ahol vetettek, nagyobb energiát fordítottak a növényvédelemre, a nettó kezelt terület aránya minden esetben az országos átlag közelében volt, fungicid és herbicid esetében pedig az intenzitás meg is haladta az országos átlagot. Emellett a repce az egyetlen kultúra, amely esetében az országos átlagnál nagyobb összeget fordítottak egy hektárra.

A legnagyobb különbség azonban szőlőben tapasztalható: míg országos átlagban egy hektárra közel 7 növényvédelmi kezelés jutott, addig Csongrád megyében ez az arány kevesebb, mint 5. Ennek hátterében elsősorban a fungicid kezelések száma áll, azonban egy hektárra kevesebb inszekticid kezelés is jutott a megyében – igaz, míg országosan a művelt szőlőterületnek átlagosan a felét kezelték legalább egyszer rovarölővel 2013-ban, addig Csongrádban több mint háromnegyedét. Emellett a csongrádi szőlősökben jóval alacsonyabb volt a herbicidkezelések aránya, mint az országos átlag.

Stabilitás, biztonság

Csongrád megyére a stabilitás jellemző, de tekinthetjük ezt statikusságnak is. Az itteni termésátlagok 2013-ban az országos átlag körül alakultak, ami – figyelembe véve a termőterületi adottságokat – reálisan mutatja a megyei terméspotenciált a jelenlegi technológiai szint mellett. A számok alapján az látszik, hogy a helyi mezőgazdaság fő jellemzője a biztonságra törekvés, amit a regionális adottságokhoz való megfelelő alkalmazkodás tett lehetővé, amihez adaptálták a csongrádi gazdák a termesztéstechnológiát. Jelenleg nem látszik nagymértékű hajlam a termelés intenzívebbé tételére, így a Csongrád megyében rejlő további potenciál várhatóan továbbra is rejtve marad.     

*  Kleffmann Group által mért zöldség kultúrák: dinnye, hagyma, szabadföldi és üvegházi paradicsom, szabadföldi és üvegházi paprika, káposzta