A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni Róma városát, de a városban tartott ludak nyugalmukat féltvén felverték gágogásukkal a fáradt és nem éppen éber őrséget megmentve ezzel Rómát a támadástól. A történet nem mese, Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal” megmenekítő harcias madarakról.
Hasonlóképen a hazai repcetermesztés is elég sokáig „galibát” okozott az üzemi termesztésben. Sokan ugyanis „vagy lesz belőle valami, vagy nem” vezérelvvel indították útjára a termelését még a 2000-es évek közepéig is, eleve extenzív viszonyok közé szorítva az egyértelmûen kezdetektől igényes növénykultúrát, igencsak hosszas fejfájást okozva maguknak mit is tegyenek tavasszal a gyengécske növényállományokkal. Mára azonban az őszi káposztarepce megtalálta méltó helyét az üzemi vetésforgók szerkezetében és termesztése volumenét tekintve ugyanúgy nem mese, mint a harcias madarak története (1. ábra). A repcemag kereslet mozgatórugója Európában a biodízel. 2020-ig ugyanis a biodízel bekeverési arányának az EU 27 tagállamában el kell érnie a 8%-ot, igaz kissé lemaradásban van az öreg kontinens, hiszen 2010-ben 4,4%-nál tartunk 5,75% helyett.
A repce komplex termesztéstechnológiájában ha megfelelő hozamszinteket akarunk elérni, akkor a legfontosabb a termésstabilitás, amely nagyon magas szintû genetikai követelményeket támaszt, melyeknek a szakszerû agrotechnikával párosulniuk kell. Ez véleményünk szerint csak hibridekkel érhető el. A repcehibridek heterózis fölénye 7 éves magyarországi fejlesztési és kutatási kísérleteinkben bebizonyosodott, de a hibridek heterózis előnye nem egyedül a reproduktív (termőképesség) heterózisban jut kifejezésre. A szomatikus heterózis erőteljesebb kezdeti fejlődésben jelentkezik, így a hibridek vetésideje jóval plasztikusabb mint a fajtáké. Ezen felül gyorsabb a tavaszi újrafejlődésük, regenerációjuk, elágazásokat fejlesztő képességük. A hibridek adaptív heterózisa jobb fagy- és szárazságtûrésben nyilvánul meg. A repcetermesztés technológiájában tehát mi úgy látjuk, hogy a megfelelő hibridhasználat lehet az alapja a termőhelyi alkalmazkodás biztosításának. Ezzel természetesen nem zárjuk ki a fajtaválasztás lehetőségét, de kizárólag kedvező termőhelyeken, optimális termesztés technológia megléte mellett látjuk annak jövőjét (2. ábra).
Ennek alapján mit is csinál a Syngenta a repcenemesítésben, -kutatásban? Még fut a fajtanemesítés, ahol a cél magas termőképességû, s mindinkább magas olaj- és olajsavtartalmú fajták kifejlesztése, de már nem túl sokáig. Fő kutatásaink és fejlesztéseink a hibridek nemesítésére irányulnak, ahol a Syngenta egy önállóan kifejlesztett hibridnemesítő programot mûködtet és finanszíroz, melynek neve
Ez alapvetően más, mint az Ogura, hiszen a Safecross hibridek esetében a termesztésbe teljes egészében hibrid kerül. Ebből a hibridizációs rendszerből kikerülő hibridjeink termőképességben, alkalmazkodóképességben, stressztoleranciában, télállóságban és minőségi paramétereikben (alacsonyabb glükozinolát tartalom) a legversenyképesebb anyagok közé sorolandók.
Külön ki kell emelnem a Safecross hibridjeink alacsony glükozinolát tartalmát. Jelenleg a Közösségi Katalógusban szereplő 00 repcefajták és hibridek glükozinolát tartalom előírása 25 nmol/g, ugyanakkor 2009-ben EU szinten megfogalmazódott a repcedara minőségi javításának kényszere. A Fediol (európai növényolaj-ipari cégeket tömörítő szervezet) tagjai egyetértettek és készek voltak a repceszállítók felé olyan követelményt megfogalmazni, hogy csak olyan repcehibrideket, fajtákat használjanak, melyek glükozinolát tartalma a regisztrációkor végzett vizsgálatok alapján nem haladja meg a 18 nmol/g-ot.
Ez a döntés 2013-tól léphet életbe, hogy az érintett hibridek és beltenyésztett vonalak kialakítására legyen idő. Ezzel kapcsolatban a Fediol szorgalmazza, hogy harmonizálják a repce glükozinolát tartalmával kapcsolatos elismerési követelményeket.
Safecross hibridjeink már most rendelkeznek ezzel a kritériummal.
Hibridjeink és fajtáink kiemelkedő és stabil termésük, beltartalmi tulajdonságaik mellett olyan agronómiai mutatókban is előnyt mutatnak, mint az erőteljes gyökérfejlődés, állóképesség és stressztolerancia. Ugyanúgy, mint a liba esetében – mely hasznot hozhat a gágogásával, de mégiscsak sütve jó – anyagaink értékei termesztésük során mutatkoznak meg. Erről bárki meggyőződhetett, meggyőződhet.
Ha ropogós bőrû, porhanyós húsú, szaftos pecsenyére fáj a fogunk akkor szerezzünk egy parlagi libát. Fiatal legyen, de világért se sovány! Kívül-belül dörzsöljük be sóval. Belsejébe tegyünk zsemlyét a majoránna mellé, lábait kössük a püspökfalatjához. Sütés közben locsolgassuk, de a vége felé már csak szalonnabőrrel kenegessük, a jó meleg sütőben csak addig hagyjuk, míg épp megsül. Felszeletelvén rögtön asztalra adjuk.
Ha jövedelmezően akarunk termelni repcét, akkor válasszunk repcehibridet a Syngentától! Bármilyen (szántásos, lazításos, tárcsázásos) talajmûvelést alkalmazzunk ne feledkezzünk meg a tarlóápolásról. Minden tarlóápoló mûvelet után a vízmegőrzést biztosítandó kötelezően használjunk hengert. Tápanyag-visszapótlásnál folyamatos és optimális (mû)trágyázást alkalmazzunk. A Syngenta repce vetőmagot aprómorzsás, jól ülepedett, egyenletes felszínû és mélységû talajba vessük, védjük meg az őszi és tavaszi kártevőktől és kórokozóktól. Ha kell regulátorozzuk, mindenképpen használjunk érésgyorsítót és speciális repce adapterrel, oldalkaszákkal felszerelt kombájnal takarítsuk be.
Bíró János • marketing vezető BT1
