A Magyarországon viszonylag nagy gyakorisággal bekövetkező kedvezőtlen, de nem feltétlenül szélsőséges időjárási hatásokra is jelentős terméscsökkenéssel válaszolnak. A szója és borsó termését természetesen számos tényező határozza meg, ezek közül most az ökológiai tényezőket szeretném bemutatni.

A szója Észak-Kína keleti feléből származik. A vad szója ma is óriási területen él Kelet-Ázsiában, Kínában az északi és északkeleti régiókban, Tajvantól a Jangce völgyéig, valamint Japánban, Koreában és Oroszországban. (Elgondolkodtató, hogy fekete magjainak 46-52% a fehérjetartalma és 9-10% az olajtartalma.) A fajra széles ökológiai tûréshatár jellemző, de az egyes fajtacsoportok, fajták szûk optimummal rendelkeznek. Mindenképpen ajánlott hazai körülmények között adaptálódott fajtát termeszteni.

A szója melegigényes növény, de virágzási idejét és érését elsősorban nem a hőmérséklet határozza meg, hanem a nappalhosszúság, mivel erős fotoperiodizmus jellemzi, ebből a szempontból sokkal érzékenyebb, mint a többi hüvelyes. A nappal hosszúsága a szélességi körökkel változik, a legtöbb szójafajta ezért egy viszonylag szûk, körülbelül 230-250 km széles észak-déli sávban hoz jó termést.



A hajtás hosszát, ezzel együtt a virágok számát jelentősen befolyásolja a hőmérséklet és a csapadék mennyisége. A száraz, meleg időjárásra a virágzás időszakában, általában június második felétől július végéig a legérzékenyebb. A megkötött hüvelyek számát, így a termés mennyiségét alapvetően meghatározza az ebben az időszakban hulló csapadék mennyisége és annak eloszlása, a levegő relatív páratartalma.



A szója jól alkalmazkodik a különböző talajokhoz, de nagy termés és jó minőség csak kiváló víz- és levegőgazdálkodású, élénk talajélettel rendelkező talajokon - pl. csernozjom - várható.



Ajánlott Rhizobium kultúra felvitele a vetőmag felületére, ha a táblán 4-5 éve nem termesztettek szóját. A gyors és egyöntetû csírázás a sikeres termesztés alapvető feltétele, ezért ehhez megfelelő körülményeket kell teremtenünk a talajelőkészítéssel, a megfelelő hőmérsékletû talajba történő, gondosan végrehajtott vetéssel.

A borsó számára hazánk klimatikus adottságai, származása következtében, jobban megfelelnek, mint a szójának. A megvilágítás hosszára kevésbé érzékeny, a szójával ellentétben hosszúnappalos növény, de számos nappalközömbös fajta is van. Gyakorlati szempontból ez annyit jelent, hogy korai vetésre elsősorban a nappalközömbös fajták alkalmasak, melyek fejlődésében nem okoz problémát a rövid megvilágítás. A magas hőmérséklet és alacsony páratartalom a borsónál is jelentősen ronthatja a termékenyülést, bár erre a szójánál kevésbé érzékeny. Egyes években, (pl. 2009) a száraz áprilisi-májusi időjárás következtében, a borsónál is igen nagyszámú eldobott virág figyelhető meg a talaj felszínén. Egyenletes vízellátást kíván, melynek oka részben sekély gyökerezése, illetve a gyökérgümőiben élő Rhizobium baktériumok szûk nedvesség optimum intervalluma.



A jól szellőzött, jó tápanyag gazdálkodású, semleges vagy enyhén lúgos kémhatású talajokat kedveli, kalcium-igényes növény. A hüvelyesek termesztése során fokozottan kell számítani arra, hogy amennyiben ökológiai igényüket az adott termőhely nem elégíti ki teljesen, a technológia fegyelmezett és szakszerû megvalósításával sem tudjuk a terméscsökkenést elkerülni.

Dr. Csajbók József

A cikk szerzője: Dr. Csajbók József