A gabonafélékben a kétszikû gyomfajok fertőzése csökkent, de megnövekedett az egyszikû gyomnövények jelentősége. Az ősszel és tavasszal egyaránt csírázó nyáreleji egyéves (T2-es) életformájú gyomok közül a nagy széltippan jelentősége erősen fokozódott, borítása 20 év alatt csaknem megkétszereződött. A kalászosokban a nagy széltippan mellett, a héla zab is előretört. Sajnálatos tény, hogy a héla zab az ország azon részein terjed rohamosan, ahol az alacsony termésátlagok miatt, a költségesebb gyomirtási eljárásokat az őszi búza már nem bírja el.
A kalászos gabonakultúrák vegyszeres gyomirtására jelenleg az jellemző, hogy a kétszikû gyomnövények elleni védekezés megfelelőnek mondható, de az egyszikû gyomnövények elleni védekezés nem olyan mértékû, mint ami a hazai előfordulásukat indokolná. Ezért fontos, hogy ezen gyomnövényeket megismerjék a termelők, tisztában legyenek a fontosságukkal, illetve megismerjék ezen egyszikû gyomnövények elleni védekezés lehetőségeit!
Kalászosokban előforduló két leggyakoribb egyszikû gyomnövény jellemzése:
A nagy széltippan (Apera spica-venti):
Morfológiája: A nagy széltippan jellegzetes gabona gyomnövény, a gazdálkodók által széleskörûen ismert, amit bizonyít a köznyelvben, többféle változatban előforduló neve is (palócfû, imola, selyemfû, rókafarok). A különböző gabonakultúrákhoz olyan mértékben alkalmazkodott ez a gyomnövény, hogy kalászhányásig a „tábla széléről szemlélve a kultúrnövényünket”, nem is vehető észre előfordulása. Érés idejére azonban túlnövi a gabona állományát és jellegzetes, laza buga virágzatával már messziről megismerhető. Szára szalmaszár, sokkal vékonyabb, mint a búza szára és nagyon törékeny habitusú, ennek ellenére 1 méter magasra, sőt magasabbra is felnőhet, illetve a betakarítást is akadályozza. A növény rendkívül nagy magprodukcióra képes, növényegyedenként több ezres is lehet a magprodukció, amelyek a betakarításig be is érnek. A csírázási idejét hosszú évekre megőrzi a beérett mag, így egyetlen védekezés nélküli év, hosszú időre biztosítja az utánpótlást a területünkön!
Kártétele: Kártétele a kultúrnövény kelésével egyidőben jelentkezik, mivel együtt csíráznak, és sûrû állományt alkotva, elvonja a kultúrnövény elől a talaj vízkészletét, valamint a rendelkezésre álló tápanyagokat is. A nagy széltippan a káros jelenlétével a betakarítás végéig kísért. A közvetlen termésveszteségen túl, szára akadályozza a betakarítógépek mûködését, mivel gyakran felcsavarodik a gépek forgó részeire.
Elterjedése: A növény a mészkerülő, laza szerkezetû talajokat kedveli, így elsősorban a savanyú homoktalajok gyomja. Azonban előszeretettel károsít az erősen kötött, savanyú agyagtalajokon is. Mivel az utóbbi években a szántóföldjeink meszezése nem megfelelő mértékû, így várható, hogy talajaink tovább fognak savanyosodni, ami megteremtheti a nagy széltippan újabb térhódításának alapját. A nagy széltippan ősszel és kora tavasszal is csírázik, így az őszi kalászosokban és az őszi káposztarepcében fordul elő a legnagyobb egyedszámban.
Hazai elterjedésére jellemző, hogy az 1947-53-as gyomfelvételezések idején másodrendû fontosságú fajként a búzavetések gyomnövényei között a 37. helyen szerepelt. Felszaporodása összefügg a vegyszeres gyomirtás egyre nagyobb területen történő elterjedésével. A kémiai gyomirtási eljárások a kétszikû gyomfajokat jelentősen csökkentették, és az egyoldalú védekezés következtében az egyszikû gyomnövények, így a nagy széltippan élettere is megnőtt. Ennek köszönhető, hogy 1988-ban elvégzett szántóföldi gyomfelvételezéskor már az őszi búza 6. legjelentősebb gyomnövénye lett.
A savanyú talajokon és a Nyírségben volt a leggyakoribb az előfordulása, bár kisebb mértékben, az egész országban megtalálták, még meszes homoktalajon is. A legfertőzöttebb megyéknek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Veszprém, Vas és Somogy megyék bizonyultak, de jelentős fertőzöttség volt tapasztalható Hajdú-Bihar és Pest megyében is.
Az utóbbi 20 évben tovább folytatódott a nagy széltippan előretörése. Napjainkban már a 3. helyen szerepel, ezzel az őszi búza legfontosabb egyszikû gyomnövénye az országban. A megyék közül kiemelkedik Komárom-Esztergom megye fertőzöttsége. Erősen fertőzött Vas, Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye. Jelentős még a fertőzés Veszprém, Baranya, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy és Pest megyékben.
A héla zab (Avena fatua):
Morfológiája: A héla zab (vadzab) a legjobban a gabonavetésekhez alkalmazkodott, ahol ősidők óta előfordul. A vetésekben akkor jelenik meg, amikor a kultúrnövény túl van a bokrosodáson. Ezt követően gyorsan fejlődik, és betakarításra elérheti az 50-120 cm-es magasságot. Maga a növény nagyon hasonlít a termesztett zabhoz: levelei nagyok, szélesek, virágzata buga. Jellegzetes bélyeg, hogy minden virág külső toklásza hátán pirosas-barna szálka található, amely alsó felében csavarodott, felső részében térdesen lehajlott. Virágzása június-júliusra esik.
Kártétele: Mivel a vadzab későn csírázik a vetésekben, kártétele a gabona szárba indulásának környékén jelentkezik. Veszélyességét bizonyítja, hogy már csekély előfordulás esetén is tetemes kárt tud okozni (5 db/m2-es egyedsûrûség mellett 5 %-os termésveszteséggel számolhatunk). A vadzab tápanyaghasznosító-képessége jobb mint a kultúrnövényé, a N-ellátottság javulásával szárazanyag-tömege nagyobb mértékben növekszik. Ahol felszaporodik, külön kell növényvédelmi technológiát alkalmazni ellene, amely nagymértékben megnöveli a termesztési költségeket. Magvai 15 évig is képesek a talajban elfeküdni, amely hosszú távon kényszeríti a termelőket az ellene való védekezésre.
Elterjedése: Hazánkban a héla zab gyakorlatilag az egész ország területén megtalálható, csak a fertőzés erősségében van különbség. Legjobban a barna erdőtalajokat kedveli, homokon kevésbé elterjedt. A héla zab az első két országos gyomfelvételezés idején is elterjedt növény volt hazánkban, bár a hatvanas évek végéig nem volt nagyobb mennyiségben. A gyors felszaporodása a hetvenes években kezdődött. Két fő fertőzési góc volt elkülöníthető. Az egyik Győr-Moson-Sopron megye, ahonnan Veszprém és Vas megye felé terjedt. A másik Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahonnan rohamosan terjedt Hajdú-Bihar, Nógrád, Heves és Szolnok megye irányába.
A felszaporodás ütemét mutatja, hogy a borítása búzában 20 év alatt, 1988-ra, hétszeresére nőtt. 1988-ban már a 19., 1997-ben már a 16. legfontosabb gabona gyomnövény. A héla zab jelentősége csökkent az utóbbi években, a hatékony gyomirtási technológiák bővülésével. Ezzel a 22. helyre csúszott vissza a fontossági rangsorban. Mindemellett a gabonatarlón is megfigyelhető borításának növekedése.
A fent említett egyszikû gyomnövények elleni védekezés lehetőségei
A megfelelő agrotechnika minden megjelenő gyomnövény ellen alkalmazható fegyver, sőt, mivel a nagy széltippanról tudjuk, hogy a savanyú talajokat kedveli, így ha a talajainkat nem engedjük elsavanyodni, akkor már nagy lépést tettünk a visszaszorításában. Továbbá fontos a helyes növényi sorrend kialakítása, mivel ezzel megakadályozzuk minden magról kelő gyomnövény magérlelését, terjedését. Az agrotechnikailag optimális vetési időket is be kell tartanunk, mivel ezzel is tudjuk csökkenteni az ősszel csírázó gyomnövények életterét, így a nagy széltippan őszi csírázását is meg tudjuk nehezíteni!
A vegyszeres védekezést minden esetben táblaszintû gyomfelvételezés előzze meg! Mára már el lehet mondani, hogy az őszi búza táblákban, akár ősszel, akár tavasszal is végezzük a vegyszeres gyomirtást, a megjelenő egyszikû gyomnövények ellen létezik megfelelően hatékony herbicid! Ami viszont sokszor probléma, hogy nem megfelelő a védekezésünk ütemezése, és sok esetben a kijuttatás-technológiánk! Tehát nem kellően apró cseppmérettel permetezünk, aminek eredménye, hogy nem érjük el a gyomirtó szerrel az egyszikû gyomnövényeket, tehát nem is tudjuk kellő mértékben elpusztítani azokat! A másik nagy probléma, hogy a legtöbb termelő akkor veszi észre az egyszikû gyomnövényeket a gabonatáblában (ezen gyomnövények ellen még körültekintőbben kell bejárni a gabonatáblánkat a vegyszeres védekezés előtt, mivel nagyon „hasonlít” a megjelenése a kultúrnövényhez!), amikor már hatékonyan nem is tud védekezni ellenük. Ez pedig abból adódik, hogy az észleléskor már megtörtént a tervezett gyomirtás, a „kiigazítás” pedig már túl drágának tûnik, és a legtöbb esetben ezért el is marad!
Általánosságban igaz, hogy a legtöbb herbicid, amely nagy széltippan ellen tökéletesen hatékony, az a vadzab elleni hatékonyságban csak jónak mondható! A vadzab ellen az őszi búzában (általánosságban minden egyéb őszi kalászosban is), preemergensen nem célszerû védekezni, mivel a vadzab kisebb csírázási eréllyel rendelkezik, mint a kultúrnövény, így a korai vadzab gyomosodása nem okoz olyan kárt, amelyet orvosolni kellene preemergensen. A vadzab ellen a posztemergens technológiákat kell alkalmazni! Ez a megállapítás viszont már nem teljesen igaz a nagy széltippannal fertőzött területeken, mivel ott célravezető a preemergens gyomirtás is, mivel optimális gyomirtási feltételek teljesülése esetén, az a teljes őszi időszakra meggátolja a gyomnövény megjelenését! Továbbá a preemergens kijuttatás kiegészíthető a posztemergens technológiákkal (őszi és/vagy tavaszi), illetve vannak olyan gabonatermesztő területek, ahol a preemergens technológiákat egyáltalán nem lehet alkalmazni a területi, meteorológiai adottságok miatt, így ott egyedüli lehetőség a posztemergens védekezés.
Preemergens gyomirtás: Az alkalmazás előfeltétele a gondosan előkészített magágy (aprómorzsás talajszerkezet), és az átlagosnál néhány centiméterrel mélyebb vetés. A magágy minősége befolyásolja a készítmények hatékonyságát (rögárnyék kiküszöbölése, tökéletes herbicid fedettség), a mélyebb vetés biztosítja, hogy a fitotoxikus tünetek ne jelenjenek meg a kultúrnövényen! Alkalmazható hatóanyagok (készítmények): a pendimetalin (Stomp 330, Stomp 400 SC, Pendigan 330 EC), a klórszulfuron (Glean 75 DF), a triaszulfuron (Logran 20 WG). A megfelelő hatékonysághoz bemosó csapadék szükséges, ami ha megérkezik, akkor a kijuttatott készítmények mindegyike megfelelően hatékony. Ezen hatóanyagokat, készítményeket nemcsak preemergensen, de őszi posztemergensen is kijuttathatjuk, a posztemergens kijuttatás aranyszabályai mellett.
Őszi posztemergens gyomirtás: A kezeléskor az egyszikû gyomnövények 1-3 leveles fenológiában legyenek. Ha a permetezéskor az egyszikû gyomok már túl vannak ennél a nagyságnál, a gyomirtásunk hatékonysága nem lesz megfelelő! Használható hatóanyagok (készítmények), az előbb felsoroltakon kívül: a klórtoluron (Lentipur 500 SC), az izoproturon (Izoron 500 SC, Protugan 50 SC), az izoproturon+beflubutamid (Herbaflex), a metszulfuron-metil (Ally 20 DF, Mezzo).
Tavaszi posztemergens gyomirtás: A kijuttatásnál minden esetben figyelemmel kell lenni a gabona és a gyomnövény fenológiai korlátaira, amelyet a készítmény engedélyokirata is rögzít! Általánosságban elmondható, hogy a készítmények a 2-4 leveles egyszikû gyomnövények ellen a leghatékonyabbak, de forgalomba vannak olyan herbicidek is, amelyek még a szárba indult egyszikû gyomnövények ellen is hatékonyak, és a kultúrnövényen sem okoznak fitotoxikus tünetet! Erről minden esetben az alkalmazni kívánt gyomirtási technológiánál, és a gyomirtó szer választásánál tisztába kell lennie a termelőnek, annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban tudjon a megjelenő gyomnövények ellen védekezni! Alkalmazható hatóanyagok (készítmények): Az előbb már ismertetett hatóanyagok közül a klórszulfuron, a triaszulfuron, a klórtoluron, az izoproturon, az izoproturon+beflubutamid tavasszal kijuttatva is hatékony az egyszikû gyomnövények ellen is! További hatóanyagok (készítmények), amelyek tavaszi posztemergens kijuttatással alkalmazhatóak az egyszikûek ellen (és még kétszikûirtó hatással is rendelkeznek a készítmények!): a szulfoszulfuron (Athos), jodoszulfuron+mefenpír-dietil (Huszár OD), és az aminopiralid + piroxszulam + floraszulam + kloquintocet-mexil (Genius WG). A fenoxaprop+mefenpír-dietil (Puma Extra) csak egyszikûirtó spektrummal rendelkezik, továbbá csak önmagában juttatható ki (sem gombaölő, sem rovarölő szerrel ne kombináljuk a fitotoxikus tünetek, illetve a hatékonyság csökkenése érdekében!). Az utóbbi két készítmény (Genius WG és a Puma Extra) szárbaindult gabonában is kijuttatható, a már szárbaindult egyszikûek ellen is, mivel ekkor is hatékony és nem fitotoxikus a kultúrnövényre nézve!
Tarlókezelés: A kalászos gabonaféléknél, így az őszi búzánál is, a gyomirtási lehetőségek közül kiemelkedően fontos a vegetáció végén (betakarítás után) a vegyszeres tarlókezelés alkalmazása, mivel az őszi búza betakarítása után elvégzett herbicides tarlókezelés a herbicides gyomirtás leghatékonyabb eljárásainak egyike, azzal együtt, hogy a viszonylag költségtakarékosabb gyomirtások közé tartozik. Ennél a technológiánál a gyomnövények ellen a glifozátokat és azok sóit alkalmazzuk (Magyarországon jelenleg közel harminc glifozát tartalmú készítmény van engedélyezve!). Ezzel a technológiával elsősorban az évelő gyomnövények ellen védekezünk, de tökéletesen hatékony gyomirtási mód a magról kelő gyomnövények ellen is, így az egyszikû nagy széltippan ellen és a vadzab ellen is, ha jelen vannak a kezelés időpontjában!
Termelői tapasztalatok, észrevételek, vélemények az egyszikû gyomnövényekről, és az ellenük való védekezésről
Gayer Péter, növénytermesztési ágazatvezető (Csele Delta Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Görcsönydoboka):
Az általunk 700 hektáron mûvelt őszi búza területünkön az egyszikû gyomnövények közül 200 ha-on fordul elő a nagy széltippan. 2009 őszén sikerült a nagy széltippannal fertőzött területeket posztemergensen lekezelni, hogy milyen sikerrel az még nem tudható a megkérdezés időpontjában. A felhasznált gyomirtó szer neve Logran 20 WG, a kijuttatott mennyiség 66 gramm/ha. Eddigi tapasztalatunk a Huszár Pack-kal volt, amit tavaszi posztemergensen jutattunk ki a nagy széltippan ellen, kedvező tapasztalatokkal (85-90%-os gyomirtási hatékonysággal).
Pávkovits András, növényvédelmi mérnök (Dalmand Zrt.):
A gazdaságunk őszi kalászos gabonát 2600 hektáron termeszt. Ebből mindössze néhány tíz hektáron történik az egyszikû gyomnövények ellen vegyszeres védekezés. A vegyszeres gyomirtásra kipróbáltuk a Puma Extrát, de árutermelésre ez igen drága technológiai elem, mivel csak az egyszikû gyomok ellen használható a készítmény. Kipróbáltuk a Genius-t, aminek kedvező a hektárköltsége, és mind az egy-, mind a kétszikû gyomokat jól írtja.
Tóth Tibor, családi gazdálkodó, Szügy
A kalászosaink jelenlegi vetésterülete 200 hektár. A gazdálkodásunk barna-erdőtalajon, gyenge tápanyag-ellátottságú területen, középkötött és laza talajokon történik! Nálunk csak a nagy széltippan fordul elő, közepes fertőzöttséggel! Évekkel ezelőtt vegyszeresen is védekeztünk a gyomnövény ellen, az utóbbi években azonban megpróbáltuk elkerülni azokat a táblákat, ahol előfordul, mivel a hatékony vegyszeres védekezéseket drágának találtuk, így "olcsóbb" megoldásnak tûnt inkább elkerülni a gyomnövényt, mint védekezni ellene kalászos gabonában! Ez az eddigi években, amikor nagyobb területeken gazdálkodtunk, sikerrel megoldható volt! Az idei évtől kezdve viszont nagy valószínûséggel védekeznünk kell a nagy széltippan ellen, mivel nem állt módunkban a mûvelt területek jelentős csökkenése miatt elkerülni a nagy széltippannal fertőzött területeket! Azt, hogy milyen készítményt fogunk tavasszal használni, azt még nem tudjuk, mivel a hatékonyság mellett a hektárköltség is lényeges szempont! Az azonban biztos, hogy olyan herbicidet fogunk választani, aminek a felhasználása a kultúrnövényre nézve is rugalmas (akár szárba indult gabonában is felhasználható), illetve fejlettebb nagy széltippan ellen is hatékony védelmet nyújt, továbbá egyszeri kijuttatással tudunk védekezni a megjelenő kétszikû gyomnövénye ellen is!
Tüskés György, termelésirányító (VASI STAR Kft., Vasvár)
A területeink többsége Zalaszentgrót környékén található. A kalászos gabonáink gyomirtási technológiáját alapvetően meghatározza, hogy a területeink döntő többségén a nagy széltippan komoly fertőzésével kell számolnunk. A gyomirtást ezért a kritikusabb helyeken igyekszünk ősszel elvégezni. A korábban használt szulfonil-karbamid típusú készítményeknél a gyomirtást követően évről évre jelentős problémát okozott a kék búzavirág fertőzése, ezért gondolkodtunk egy teljesen új technológia kipróbálásán. A Herbaflex-et őszi kezelésben 400 ha őszi búza gyomirtására használtuk 2 l/ha dózisban. Nagyon pozitív tulajdonsága a készítménynek, hogy az egyszikû gyomokon túl kiváló hatékonysággal bír a klasszikus magról kelő kétszikû gyomok ellen is. Gyakorlatilag a kezelést követően tavasszal kiegészítő védekezést nem kellett alkalmaznunk. A Herbaflex kezelés teljesen gyommentes, tiszta területet eredményezett és még a kék búzavirág sem okozott gondot.
Hadarits Kálmán (Növény Kft., Nagylózs):
A 2009-es gazdasági évben 913,77 ha-os területen gazdálkodott a társaságunk, ebből a kalászosok közül őszi árpát 25,77 ha-on, őszi búzát 394 ha-on, tavaszi árpát 113 ha-on termesztettünk. Szántóföldi növénytermesztésünk célja a vetőmag előállítás, kalászosok közül az őszi árpa és tavaszi árpa teljes területén és az őszi búza terület jó részén vetőmag előállítás történik, így a kalászos gabonák termesztésénél a kétszikûek gyomirtásán felül nagyon fontos, mondhatni elengedhetetlen feladat, az egyszikû gyomok elleni védekezés is. A területeinken a nagy széltippan gyakori gyomnövényünk, de valamennyi területünkön a vadzab is előfordul. Vetőmag előállítás követelménye az egyszikû gyomoktól való mentesség biztosítása, amit társaságunk a Puma Extra gyomirtó szer 0,8-1 l/ha dózisának tavaszi kijuttatásával biztosít. Ez a gyomirtási mód, a csak kétszikûirtó spektrummal rendelkező gyomirtásokhoz képest 13-14.000 Ft/ha plusz költséggel jár, ami emeli a csak kétszikûek elleni védekezésnél az általában előforduló 5-7 ezer forintos gyomirtási költségeinket, de e nélkül vetőmag előállítási célkitûzéseinket nem tudjuk megvalósítani. A gyomirtó szer kijuttatásánál nálunk fontos kritérium, hogy az egyszikû gyomok jól láthatóak legyenek, valamint a kultúrnövény fedettsége ne akadályozza a gyomirtó szerrel történő találkozást. Megfelelő időben történő kijuttatás az eredményes gazdálkodás lehetőségét biztosítja, a többi feltételrendszer megteremtésével együtt.
Hütter Csaba ügyvezető, Hunland Kft, Borsosberény:
A kalászosok vetésterülete társaságunknál jelenleg 220 hektár. A gazdálkodásunk középkötött barna-erdőtalajon, közepes humusztartalmú táblákon folyik, amit kompenzálunk, kiemelten magas színvonalú talajmûveléssel, tápanyag-utánpótlással és növényvédelemmel. Az általunk mûvelt területeken a vadzab nem fordul élő, de a nagy széltippan közepes-erős fertőzöttségi szinttel jelen van, továbbá alacsony a fertőzöttsége a puha rozsnoknak is! Rendszeresen védekezünk a nagy széltippan ellen, mert ha a védekezés elmarad, a mennyiségi veszteségen túl, a gyomnövény továbbterjedését is nagymértékben elősegítjük. A vegyszeres védekezésnél az őszi posztemergens technológián kívül, a tavaszi posztemergens technológiát is alkalmazzuk. A korábbi években ősszel a Logran 20 WG-t használtuk, majd váltottunk a jobb gyomirtó hatás reményében, az Ally 20 DF-re. Sajnos a legutóbbi (2009) őszi posztemergens kijuttatásnál kedvezőtlen tapasztalataink lettek a gyomirtóhatás tekintetében, mivel nem megfelelő a gyomirtás hatékonysága a nagy széltippan ellen a készítménynek, holott a mi véleményünk szerint a kijuttatás optimális időpontban, és módon történt! A vegyszeres védekezésnél meg vagyunk győződve arról is, hogy eredményes védekezést csak úgy lehet folytatni a nagy széltippan ellen, hogy az őszi kezelést kiegészítjük a tavaszi herbicides védekezéssel, így a bokrosodás végéig a nagy széltippan ellen is védekezünk, mégpedig egy – és kétszikûirtó spektrummal is rendelkező gyomirtó szerrel! A korábbi évekig a Huszár-t használtuk, de 2009-ben kipróbálásra került a Genius WG, amit tökéletes megelégedéssel fogjuk ezek után is használni, mivel számunkra egy új dimenziót nyitott a nagy széltippan elleni védekezésben, mégpedig úgy, hogy a kétszikû gyomnövények ellen is tökéletes eredményt biztosított a kezelésünk!
Réthy Balázs főágazatvezető (Hubertus Agráripari Bt., Kéthely, Sáripuszta):
Mûvelt kalászos területünk nagysága 4-500 hektár. Az egyszikû gyomnövények előfordulnak a területünk nagyobb részén, egyes táblákon az erős fertőzöttség a jellemző. A megjelenő egyszikû gyomnövények ellen minden esetben védekezünk vegyszeresen. Elsődlegesen őszi gyomirtással, amit a korai vetésidő, a részben repce-elővetemény és a forgatás nélküli, kultivátoros alapmûvelés őszi gyomosító hatása indokol. Az előző években kipróbáltuk a klórtoluron, az izoproturon, a metszulfuron, a triaszulfuron és a klórszulfuron hatóanyagú készítményeket. A repce utóvetemény tervezhetőségét nyitva tartva, mindig kisseb dózisú szulfonilkarbamidot kombinálunk hagyományos, repcére nem veszélyes egyszikûirtóval. A kombinációk mindegyike megfelelt, az utóbbi 2 ősszel a Lentipur + Mezzo kombinációt a kedvező hektárköltsége miatt részesítettük előnyben. Tavasszal abban az esetben szoktunk kiegészítő védekezést alkalmazni, ha a kalászos tábla fertőzött borostyánlevelû veronikával és ragadós galajjal, mivel ezen gyomnövények ellen egy tavaszi gyomirtás elengedhetetlen számunkra! Csapadékos március esetén az erős nagy széltippan fertőzöttségû táblákat tavasszal is megerősítjük egy csökkentett dózisú kijuttatással, ebben az esetben a klórtoluron vagy az izoproturon hatóanyagot szoktuk alkalmazni.
Körtvélyesi András, Dejtári Mezőgazdasági Szövetkezet, Dejtár:
A kalászosaink jelenlegi vetésterülete 380 hektár. A gazdálkodásunk barna-erdőtalajon, gyenge-rossz tápanyag- és vízellátású, levegőtlen középkötött és laza talajokon történik! Az általunk mûvelt területeken csak a nagy széltippan fordul elő, erős-közepes fertőzöttséggel! A nagy széltippan ellen vegyszeresen is védekezünk, az időjárás és az anyagi lehetőségeinket figyelembe véve, ősszel és/vagy tavasszal. A területi adottságaink miatt ősszel csak a posztemergens technológiát tudjuk alkalmazni, a tavaszi posztemergens technológiánál pedig olyan készítményt szoktunk választani, amely a nagy széltippan mellett a kétszikû gyomnövények ellen is tökéletes biztonságot nyújt! Az eddigi években az időjárástól és a nagy széltippan megjelenésétől függően őszi posztemergens gyomirtásra a Logran 20 WG-t használtuk, évjárattól függően, változó hatékonysággal! Tavaszi posztemergensen használtuk a Huszár-t, és 2009-ben a Genius WG-t is, mégpedig teljes megelégedéssel! 2009-ben mindkét készítmény tökéletesen irtotta a nagy széltippant, de a megjelenő kétszikû gyomnövényeket is! Azt hogy milyen készítményt fogunk használni 2010 tavaszán még nem tudjuk, mivel a hatékonyság mellett a szerköltség is lényeges szempont! Az azonban biztos, hogy olyan herbicidet fogunk választani, aminek a felhasználása a kultúrnövényre és a nagy széltippanra nézve is rugalmas, tehát bokrosodás után is kijuttatható és a nagyobb gyomnövények ellen még ekkor is tökéletesen hatékony a védekezés!
Kapocsi Imre növénytermesztési ágazatvezető, növényvédelmi szakirányító (Sombereki Mezőgazdasági Zrt., Somberek):
A kalászosok vetésterülete társaságunknál évente általában 500-600 hektár. Somberek körzetében barna-erdőtalajon, erodált dombvidéken gazdálkodunk. Siklós térségében a laza, alacsony humusztartalmú, savanyú pH-jú öntéstalajok a jellemzőek, és az utóbbi termőhelyen jelentenek gondot a kalászosokban előforduló magról kelő egyszikû gyomok, elsősorban a nagy széltippan. Rendszeresen védekezünk ellene, mert ha a védekezés elmarad, a mennyiségi veszteségen túl, nagyon megnehezíti az aratási mûveletet, jelentősen hátráltatva a kombájnok teljesítményét. Olyan gyomirtó szert használunk, amely nemcsak a magról kelő egyszikûeket, hanem a kalászosokban ősszel kelő, majd áttelelő, illetve tartós talajhatása eredményeként a tavasszal kelő egyéb egy- és kétszikû gyomokat is teljes biztonsággal – a kultúrnövényre (őszi búza, őszi árpa) nézve fitotoxicitás nélkül – képes kiirtani. Az általunk alkalmazott megoldás a triaszulfuron hatóanyag őszi használata, (Logran 20 WG 60 gr/ha), búza esetében preemergensen, őszi árpa esetében kelés után, 3 leveles korban kijuttatva. Az ősszel elvégzett gyomirtás egyéb előnyei mellett, számunkra elsődleges szempont az is, hogy a következő évben, a kalászos után, az őszi káposztarepce teljes biztonsággal vethető legyen.
Nagy István termelési igazgató (Bóly-Töttösi Zrt.):
Kalászos területünk nagysága évente nagyságrendileg 700 ha, melyből 600 ha-on őszi búzát, 100 ha-on őszi árpát termesztünk, ahol előfordul a nagy széltippan, illetve a hélazab is. Ezen gyomnövények gyakorisága azonban csekély mértékû, de megakadályozván elterjedésüket, szükség esetén védekezünk ellenük, de csak foltkezeléssel. Gyomirtó szerként a fenoxaprop-p-etil + mefenpir-dietil hatóanyag-tartalmú Puma Extrát alkalmazzuk. A kezelést tavasszal, a kultúrnövény 3-4 leveles fenológiai stádiumában 1 l/ha dózisban végezzük. Védekezünk továbbá totális gyomirtással a betakarítást követően, a tarlóhántás után, Roundup Mega gyomirtó szerrel 4 l/ha dózisban.
Összefoglalás
Elmondható, hogy az őszi búzánál és természetesen a többi kalászos gabonánál, az egyszikûek elleni harcot több módon, a leírt, felsorolt módszerek valamelyikével, illetve több lehetőség párhuzamos alkalmazásával meg lehet és meg kell oldani.
Látható, hogy a nem kellő odafigyeléssel végzett védekezés oda vezet-vezetett, hogy egyre nagyobb mértékben jelent problémát a termelésben az egyszikû gyomnövények jelenléte, holott léteznek megoldások, csak nem aknázzuk ki azokat teljes mértékben!
Az is látszik a termelői hozzászólásokból, hogy nem használjuk ki teljes egészében az egyszikûek elleni harcban a lehetőségként rendelkezésre álló technológiákat, mivel nem minden gazdálkodó érzi fontosnak a védekezést, illetve nem tartja mindenki kifizetődőnek az egyszikûek elleni védekezést! Szerencsére azonban léteznek olyan vegyszeres technológiák, amelyek nemcsak az egyszikûek ellen hatékonyak, hanem egyszeri kijuttatással mind az egyszikûek, mind a kétszikûek ellen hatékonyak, és ennek költsége nem olyan drága, mint azt a tartalma feltételezné. Továbbá a hazai talajadottságok, a meteorológiai viszonyok és a termesztéstechnológiánk figyelembevételével, a jelenleg engedélyezett herbicideknél, már attól sem kell minden esetben tartani, hogy káros tartamhatása lenne (például őszi káposztarepcénél) a gyomirtásunknak! A hazai tapasztalatok alapján, amit a nyilatkozatok is megerősítettek, lehetne szélesebb körben kihasználni az egyszikû gyomirtóspektrummal (is) rendelkező herbicideket.
Jelenleg hazánkban a tavaszi gyomirtás alkalmazása a döntő az őszi vetésû kalászosokban, így a gyomirtó szereket fejlesztő-gyártó cégek is itt fejlesztettek leginkább az utóbbi években, aminek eredménye, hogy mára már több olyan készítmény is van, akár késő tavaszi posztemergens kijuttatásnál is, ami tökéletes védelmet nyújt az egyszikûeken kívül, a kétszikû gyomnövények ellen is! Ezeket maradéktalanul ki kellene használni a termelőknek annak érdekében, hogy az egyszikû gyomnövényeket, és minden egyéb kétszikû gyomot is, kellően alacsony szinten tudjunk tartani a gabona tábláinkban!
Szerencsére hazánkban, a mezőgazdaságban is, jelentős számú azon szakemberek jelenléte, akik időben felismerve a problémákat, tudnak válaszlépéseket tenni, így bízhatunk abban, hogy az egyszikû gyomnövények további térnyerését odafigyeléssel, a megfelelő technológiák alkalmazásával meg tudjuk akadályozni. Mégpedig úgy, hogy az egyszikû gyomnövények visszaszorítása nem lesz egyoldalú, tehát a csökkenéssel a kétszikû gyomnövények borítási értékei is csökkeni fognak, ezáltal pedig a hatékonyság növekedni fog, ami remélhetőleg a nyereséget is növeli majd a gazdálkodóknál!
Hornyák Attila herbológus
Nógrád Megyei MgSzH NTI
A cikk szerzője: Hornyák Attila
