Az eszmecserén Tóth János, a Magtár Kft. tulajdonosa, bevezetőjében – a vendégeket üdvözölve – megemlítette, hogy a konferencia időpontja egybeesik a cég alapításának 20 éves évfordulójával. Az alapítók 1989-ben azt tûzték ki célul, hogy „a mezőgazdasági vállalkozások számára korszerû technikai eszközöket és magas színvonalú szerviz-, valamint alkatrészellátást biztosítsanak a munkavégzéshez”. Ezeket a célokat a cég eddigi mûködése során mindig szem előtt tartotta, így a Magtár Kft. a hazai piac ismert és megbecsült szereplőjévé vált.
Tóth Úr a termékek közül kiemelte az öntözési piac meghatározó márkáját, a BAUER termékek teljes választékát; valamint az immár két évtizedes Massey Fergusson kapcsolatot. Az öntözés kérdéskörének a Magtár Kft. mindig kitüntetett figyelmet szentelt – mondta Tóth János, megemlítve, hogy az ezredfordulón együttmûködési megállapodást kötött az osztrák BAUER céggel, mely a mai napig is kiválóan mûködik.
Az első szakmai előadásban Ligetvári Ferenc, a Szent István Egyetem professzora kiemelte: éghajlati vízhiányos területen élünk, így vízpótlás nélkül nem lehet gazdaságos a növénytermesztés. A Kárpát-medence éghajlati tendenciái ugyan térbeli változékonyságot mutatnak, de alapvető tulajdonságaikban megegyeznek. A tendenciák iránya olyan, hogy a felszíni vízmérleg romlásához vezetnek. Ez különösen az olyan országoknak az éghajlatváltozáshoz való időbeli felkészülését teszi szükségessé – ilyen többek között hazánk is –, amelyek érzékenyek és sérülékenyek a felszíni vízmérleg tendenciózus romlására.
A problémák közül kiemelte, hogy nincs komplex területfejlesztés Magyarországon. A pénzügyi támogatás esetleges, hiányzik a vízkészletre alapozott fejlesztés, a termesztési tapasztalat megbecsülése, valamint a piacszervezés szerinti termelés. Általánosságban véve pedig megállapította, hogy az öntözőberendezések beszerzése esetleges, nagy gond továbbá a mûködtetési tapasztalatcsere hiánya. A vízpótlás és a tápanyag-gazdálkodás összehangolására lenne szükség – különös figyelemmel a kutatók és a szaktanácsadók által végzett rendszeres tájékoztatásra –, főként az öntözéses tápanyag-gazdálkodás (fertigation) szabadföldi elterjesztésére. Ezért e területen a legfontosabb feladat a professzor szerint a területi fejlesztések egybehangolása.
Dr. Forgács Barnabás, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára előadásában az öntözésfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a támogatási feltételrendszer alapvetően nem változott, bár apróbb változtatások történtek ugyan. A közösségi beruházások támogatási összegének felső értékhatára 8 millió euróra növekedett, míg az üzemi fejlesztéseknél a korábbi üzemenkénti 735 ezer eurós összeg nem változott. A szakállamtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az általános támogatási elszámolási szabálytól eltérően, öntözésfejlesztésben az első és második körös jóváhagyott és megvalósított pályázatok elszámolási időszaka kizárólag november 16. és december 15. közé esik.
Nagy Imre, a Tiszaterv Kft ügyvezetője előadásában a pályázatok elkészítéséhez és benyújtásához adott konkrét és gyakorlati tanácsokat.
Otto Roiss, a BAUER cég igazgatója, és Csutár Jenő a Magtár Kft. Öntözési Irodájának munkatársa ezután közösen mutatta be a BAUER cég történelmét, küldetését, termékeit és a fejlesztési irányokat. A BAUER magyarországi története immár 35 éves. A cég 1990-ben nyitott kereskedelmi képviseletet hazánkban, 1992-től pedig a Magtár Kft biztosítja a BAUER termékeinek az alkatrészellátást. Elhangzott: hamarosan megjelenik a korszerû öntöző berendezéseknél is a GPS vezérlőegység. A magas telepítési költsége miatt azonban csak több öntözőberendezés vezérlésénél gazdaságos. A BAUER 2011 elejétől tud szállítani GPS vezérlésû öntözőberendezéseket. Ugyancsak jelentős újdonság a hamarosan piacra kerülő, modernizált vezérlésû, sarokbeöntözős (corner-karos) rendszerek megjelenése.
A konferencia záró előadását idősebb Miskucza Péter, a Marosvíz Kft. ügyvezetője tartotta „Az öntözés gyakorlata Mezőhegyesen” címmel. Előadásának lényege abban összegezhető, hogy az Apátfalva-Mezőhegyes, valamint a dombegyházi és battonyai öntözésfejlesztések sikere az ebben résztvevők határozott összefogásában és közös munkálkodásában keresendő. Ez az összefogás biztosíthatja a további fejlesztések sikerét is. A nehézségekről szólva pedig azt mondta el, hogy ebben a dél-alföldi térségben a sajátos körülmények miatt nehéz összehasonlítani a mezőhegyesi költségeket más öntözőtelepek költségével. Szerinte csak olyan növényekkel lehet dolgozni, amelyek elbírják ezeket a költségeket.
