Dr. Feldman Zsolt kiemelte: mindez azért fontos, mert a klímaváltozás nem fikció, hanem a „velünk élő valóság, amivel minden nap meg kell küzdeni”. Még azt is felidézte, hogy Magyarországon az elmúlt 40 évben az átlaghőmérséklet 1,4 Celsius-fokot emelkedett, ami alátámasztja, hogy közvetlen térségünkben is tapasztalhatók az éghajlatváltozás hatásai. Ezek a hatások pedig várhatóan a következő évtizedekben tovább folytatódnak, aminek része lesz a csapadék mennyiségének változása is. Mindez pedig indokolttá teszi az öntözési lehetőségek eddiginél szélesebb körű használatát.

Ennek lehetőségét minden gazdálkodónak érdemes megfontolni, mert gazdaságának megmaradása a tét, ami nem lehet számára mellékes, de mindez a magyar élelmiszer-termelés számára is kulcskérdés. A víznek ugyanis az agrártermelés szempontjából van egy alapfunkciója, ez a gazdálkodási stabilitás szempontjából is nagy jelentőségű, mivel a hozzáadott érték nagysága, a jövedelmezőség függ tőle. Vannak ugyanis olyan növényi kultúrák, amik víz nélkül egyszerűen nem tudnak megélni, nem termeszthetők, ilyenek például a kukorica, az ipari zöldségek, a vetőmagok, vagy a burgonya. Mindehhez pedig nélkülözhetetlen az öntözés fejlesztése.

Az államtitkár elmondta: a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében mintegy 700 öntözésfejlesztéssel kapcsolatos projektet finanszíroztak 37 milliárd forint értékben. Ez pedig az öntözésfejlesztésben továbblépési lehetőséget látó gazdaságok termelésbiztonságát és életben maradását segíti – jegyezte meg. Hozzáfűzte: ennek érdekében a kormány az utóbbi években tudatosan kívánt egyensúlyt teremteni a vízkereslet és -kínálat között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésével, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) segítségével és az AM bevonásával, tevékenységük összehangolásával, a szabályozási környezet biztosításával. Ezt a folyamatot segítette az öntözési közösségek létrehozása is, mert lehetővé teszi a kisebb gazdaságoknak is, hogy hozzájussanak az öntözővízhez.

Hangsúlyozta: a jó hír az, hogy az elismert öntözési közösségek összesen mintegy 35 ezer hektárnyi öntözött terület együttes működtetését szeretnék megvalósítani, amiből 24 ezer hektár teljesen új terület. Ebből is látszik, hogy mennyire fontos az ilyen jellegű együttműködés ösztönzése. De ezt az együttműködést hivatott segíteni, hogy az öntözésfejlesztéshez kapcsolódó beruházások támogatásintenzitása 70 százalék és 2 milliárd forintra emelték az igénybe vehető forrást – tette hozzá.

Dr. Feldman Zsolt szerint a dunapataji beruházás jó példája annak, hogy „együtt vagy külön, de van értelme mezőgazdasági öntözési fejlesztéseket megvalósítani, és a magyar kormány mindig is elkötelezett lesz az öntözési közösségek támogatásában, vízellátásuk biztosításában” – fogalmazott.

Kiemelte: az elmúlt időszakban a kormány megpróbált összhangot teremteni a víz kereslete és kínálata között. Gyakorlatilag több száz családi gazdaság életben maradását segíti, hogy az öntözésfejlesztés révén biztonságosabb lett a termelés. A fejlesztési források mellett fontos segítség a gazdálkodók részére az új szabályozási környezet, amely nagyban megkönnyíti a beruházások megvalósítását.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban sikerült kiépíteni egy csaknem kilencven állomásból álló országos aszálymonitoring rendszert, ami öt talajmélységben méri a pillanatnyi talajnedvességet, továbbá online szolgáltat adatokat egyebek mellett talajhőmérsékletről, szélről és napsütésről. Hozzátette: jelenleg egy olyan változaton dolgoznak, amely lehetővé teszi az országos tíznapos előrejelzést is, a tervek szerint januártól már mindenki számára elérhető lesz. Az árvízhez hasonlóan az aszályra is fokozatokat határoznának meg, hogy a jövőben szélsőséges helyzetekben – az aszály mértékétől függően, a védelmi tartalékkeret terhére – a víz pótlólagos szivattyúzásokkal, vízpótlásokkal legyen elérhető a gazdák számára. Ebben segítséget nyújthat az a 28 ezer kilométernyi vízi-társulati csatorna is, amely rekonstrukciója is megkezdődött, így a víz eljuthat oda, ahol arra szükség van. A víz elérhetővé válik minden gazdálkodó számára, aki azt használni kívánja. Azzal pedig, hogy a kormány az öntözés ügyében „sebességet váltott”, remény van arra, hogy hazánk öntözött országgá váljék – emlékeztetett a vízügyi főigazgató.

„Öntözéses gazdálkodás nélkül nincs termelésbiztonság, nincs megfelelő mezőgazdasági fejlődés, vagyis fenntarthatóság” – emelte ki Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős országos alelnöke. Arra biztatta az öntözési közösségeket, hogy éljenek a jövő évig elérhető pályázat nyújtotta lehetőségekkel. Emlékeztetett: évente Magyarországon 0,6 köbkilométer tisztított szennyvizet engednek vissza az élővizekbe, amelyet jó lenne öntözésre felhasználni. Kérte a gazdálkodókat arra is, hogy pályázzanak, mert az nemcsak saját gazdaságuk számára lesz hasznos – ha nyernek, és ennek nagy az esélye –, hanem a magyar mezőgazdaság számára is, mivel így növekszik a magyar agrárium hatékonysága, termelésbiztonsága, versenyképessége. Ezért azt a 90 milliárd forintos forrást, ami az öntözésfejlesztésre rendelkezésre áll, ki kell használni, az ezt szolgáló pályázat még a jövő évben is nyitva lesz. Amennyiben a gazdálkodók élnek a szóban forgó területen kínálkozó különböző lehetőségekkel úgy igen jelentős területeken kerülhet a talaj víztelítettségi állapotba, az országban ugyanis az agrárkamarai számítások alapján mintegy egymillió hektár volna öntözhető, szemben a jelenlegi 100 ezer hektárral. Aminek vízfelhasználása összesen 0,2 köbkilométer. Víz pedig van bőven, csak fel kell használni – hívta fel a figyelmet a NAK alelnöke.

Mindehhez még hozzáfűzte: azt pedig, hogy érdemes az öntözés kérdéskörével komolyan foglalkozni, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy három egyetemi hallgató – köztük ifjabb Dusnoki Csaba – ezzel a projekttel nyert egy egyetemek közötti versenyen. Továbbá ez a tény azt ugyancsak alátámasztja, hogy a fiataloknak igenis van jövőképük, csak oda kell rájuk figyelni – hangsúlyozta a NAK alelnöke, hozzáfűzve: ez egyben azt is jelenti, hogy az agráriumban a generációváltás során lehet olyan fiatalokat találni, akik a múlt értékeit tovább tudják és akarják vinni, ötvözve azt a jelen jó gyakorlati megoldásaival, de már gondolnak a jövőre is, ami biztosítja a nemzedékek közötti folytonosságot.

Dusnoki Csaba, az Új Élet Mezőgazdasági Kft. cégvezetője – aki egyben Dunapataj polgármestere is – arról beszélt, hogy a községben élők közül sokan foglalkoznak mezőgazdasággal és ehhez a település adottságai megfelelőek. De azért, hogy az Új Élet Mezőgazdasági Kft. meg tudjon felelni a kor kihívásainak az évi gépbeszerzések, építkezések mellett, elengedhetetlen volt az öntözés fejlesztése, a mára megvalósult, a talajt és a növényeket fenntartó és szolgáló beruházás is, ami versenyképessé teszi – további fejlesztésekkel ezen a területen – a céget az elkövetkező években.

Ifjabb Dusnoki Csaba felidézte: a cégnél az öntözéses gazdálkodás már hosszabb időre tekint vissza, ami kezdetben öntöződobos, dízel­üzemű szivattyús öntözést jelentett a szárazabb időszakokban. Az idő előrehaladtával azonban folyamatosan növekedett az igény – a klímaváltozás okán, a sűrűbben előforduló csapadékhiányos időszakok miatt – az öntözés nagyobb területre való kiterjesztésére, a berendezések korszerűsítésére.

Ezért már 2014-ben több kilométernyi új vezetéket és új öntöződobokat vásárolt a kft., és ennek nyomán két éve döntöttek úgy, hogy a most befejezett projektet létrehozzák. Így készült el mintegy 131 millió forint értékű nettó forrásból az a műholdvezérelt öntözőberendezés (ez 2 centiméteres közlekedési pontosságot jelent), ami 587 méteres öntözési szélességű és akár távolról is – valamilyen okoseszközről, telefonról – elindítva, felügyelve kevesebb, mint 24 óra alatt 94 hektárnyi területet képes beöntözni. Emellett az optimális teljesítmény biztosítása érdekében a cégnél telepítettek még egy mini meteorológiai mérőállomást, valamint egy, a talajnedvességet folyamatosan mérő talajszondát is. Így pontosan meghatározható, hogy mikor és mennyit kell öntözni. A szakember megjegyezte azt is, hogy lehetőség van táp­anyaggal dúsított öntözővíz kijuttatására is a most üzembe helyezett rendszer segítségével, fajtaspecifikus módon.

Ezzel a technológiával – mindent összevetve – mintegy 87 százalékkal olcsóbb egy milliméter öntözővíz kijuttatása egy hektár szántóföldre mint korábban – mutatott rá a szakember, hozzáfűzve: ennek alapján a közeljövőben további 200 hektárt szeretnének a vállalkozásban öntözővé  tenni, és így a cég öntözött területe 400 hektárra nő majd. Megjegyezte: a cég az idén összesen – az öntözést és a precíziós gazdálkodást támogató beruházásokra – több mint 250 millió forintot költött beruházásainak finanszírozására.

A kft. konvencionális szántóföldi növények, főként őszi árpa, őszi búza, őszi káposztarepce, napraforgó és kukorica termesztésével foglalkozik. Ezer hektár saját területtel rendelkeznek, és további 400 hektárt integrálnak.

Lapunk munkatársa, aki szintén jelen volt az új és korszerű öntözőrendszer átadásán, beszélt ifjabb Dusnoki Csabával, aki elmondta még neki, hogy az Agrovirtus elnevezésű versenyen való részvétele szemléletformáló volt számára. A most átadott öntözési beruházás ugyanis része volt annak a pályamunkának, amivel nyertek. Öröm még most is – mondta a szakember –, hogy az elképzelt projekt valóban megvalósítható lett. De szerinte a nyertes pályamű többi részét is át lehet ültetni a gyakorlatba, amit az is jelez – jegyezte meg –, hogy a háromnegyedét már meg is valósították. Mindez pedig a zsűrinek is jó visszaigazolás lehet – vélte.

Tapasztalatait alapul véve – mutatott rá ifjabb Dusnoki Csaba – kijelenthető: a gazdálkodásban általában a legcélravezetőbb az „arany középút”, mivel a gazdasági eredmények ezt támasztják alá, például mind a talajművelésben, mind pedig a vállalatirányításban. Vagyis: a fiatalok és az idősebb generációk tudását, tapasztalatait ötvözve érdemes az „arany középúton” járni, mint az öntözőrendszer esetében is – mondta a fiatal szakember, hozzátéve: „ezt nevezik gyümölcsöző együttműködésnek”.