A tavalyi évben hét ország agrárvezetőinek képviseletében Magyarország aláírta a Duna menti szójanyilatkozatot. A nemzetközi együttműködés a Duna-térségi országok GMO-mentes szójatermesztését tűzte a zászlajára, amellyel a garantált minőségű fehérjenövények termesztése mellett csökkenhet a társult országok importfüggősége is.
Magyarország szójaigénye évente mintegy 900 ezer tonna, ennek döntő része, 600 ezer tonna feldolgozott, szójadara formájában kerül az országba, de ugyanakkor mintegy 100 ezer tonna szójababot is importálunk. Ezzel szemben Magyarország átlagosan 70-80 ezer tonna közötti mennyiséget termel, 40 ezer hektáron. A saját termelésű bab belföldi igényünknek kevesebb, mint 10%-át elégíti ki.
Uniós szinten nézve az EU-ban felhasznált szója több mint 95%-a importból származik, és sajnos ennek a közel 90%-a genetikailag módosított.
Nem a GMO, vagy GMO-mentes a kérdés a cégvezető szerint, hanem, hogy honnan teremtsük elő a GMO-menteset. Brazília – felismerve az európai igényt – próbálkozna ugyan a GMO-mentes szójával is, csak van egy nagy probléma: ott a GMO-mentes szója van kissebségben. Márpedig a szója attól lesz GMOmentes, ha azt GMO-mentes vetőmagból termesztik. A szigorú termesztéstechnológiát nem is említve, szükség van a GMO-s szójababoktól elkülönített tárolásra, mozgatására, szállítására, tehát egy komplett, egyedi, saját logisztikára. Hermetikusan el kell különíteni a GMO-mentes szóját a GMO-tól. Mindezek együttesen jelentősen megdrágítják a dél-amerikai GMO-mentes import szóját. A GMO-s és a GMO-mentes szója ára közötti különbség hozzávetőlegesen tonnánként 70 €, ami 10% feletti árkülönbséget jelent.
Állítsuk elő saját magunk! – így szól a második verzió. Ehhez mindenek előtt a saját szójatermelést kell vonzóvá tennünk a gazdák számára. Jelenleg Magyarországon a szója vetésterülete évek óta emelkedik, bár még mindig nagyon alacsonynak mondható, 40 ezer ha körül alakul. A kedvező ökológiai adottságainkat figyelembe véve a vetésterület ennek többszöröse, de minimum a 100 ezer ha-t is meghaladhatná. Kiváló genetikájú vetőmagokkal a kukoricánál is magasabb profit érető el. De mitől fog ez a fogyasztókban tudatosulni? Sőt, mitől fogja ezt a piac felárral honorálni?
A Duna Szója Szövetség a termékpálya összes szereplőjének szintjét integrálva teremt piacot a szójának, vagyis a szövetség egy teljes termékpályát felölelő GMO-mentességet támogató és egyben azt igazoló tanúsított rendszer. A program lényege, hogy a Duna menti országok területén nemzetközileg elfogadott szabvány alapján: GMO-mentes szója vetőmagból szigorú nyomon követés és ellenőrzés mellett termesztenek a rendszerbe bevont termelők szójababot, mely szójabab a feldolgozást követően magasabb áron, takarmányként, magas minőségű termékként, mint pl. tojás, hús jelenik meg a piacon.
A Duna-térségből származó (európai) szója igazoltan GMO-mentes, ami képes kiszolgálni a magas színvonalat igénylő piacokat is. A magyar GMO-mentes szója iránt nagy a kereslet, viszont fontos, hogy megfelelő hangsúlyt kapjon ez a jövőben is a piac összes szereplőjének szintjén. A KARINTIA ennek érdekében cselekszik, számos hazai és nemzetközi szakmai rendezvényein tájékoztatja a magyar termelőket a lehetőségekről. Egy Széchenyi idézettel zárta felszólalását Bene Zoltán, miszerint „tőlünk függ minden, csak akarjuk”.
