Sokszor elhangzik az a fogalom, hogy csekély összegű vagy de minimis támogatás. Talán érdemes egy kicsit közelebbről is megismerkedni ennek jelentésével, mert bizonyosan sokan vannak olyanok, akik nem tudják mit is jelent ez pontosan.
Az európai uniós jogszabályok szerint a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak, vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt. Emiatt a tagállamok kizárólag olyan támogatást nyújthatnak a vállalkozásoknak, amelyeket az Európai Bizottság jóváhagy. Ez alól azonban kivételt jelentenek a csekély összegű (de minimis) támogatások, amelyek az uniós jog szellemében nem minősülnek versenyt torzító támogatásnak és ezáltal mentesülnek a bizottsági bejelentés és jóváhagyás alól. A mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatások szabályairól a 1408/2013/EU rendelet szól, amely a korábbi szabályozáshoz képest duplájára emelte az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összegét. Az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozásokra az általános, de minimis szabályokat meghatározó 1407/2013/EU rendelet rendelkezik. (Egy és ugyanazon vállalkozásról beszélünk, amennyiben valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás szavazati jogának többségével, vagy irányítási, felügyeleti testületi tagjainak többségét jogosult kinevezni, elmozdítani, vagy meghatározó befolyást gyakorol másik vállalkozás felett, vagy egyedül ellenőrzi a másik vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.)
Miután tisztáztuk az intézkedés fogalmát, két dolgot fontos még megemlíteni. Ez egyik, hogy pontosan milyen támogatási formák tartoznak a csekély összegű támogatások alá, a másik pedig az, hogy maximum mekkora összeg lehet az egy vállalkozásnak csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatástartalom. Csekély összegű támogatás lehet például a kamatmentes kölcsön, a kedvezményes kamatozású kölcsön, kamattámogatás, kedvezményes feltételű kezességvállalás stb., mely esetekben a támogatástartalom három pénzügyi év vonatkozásában a mezőgazdasági ágazatban nem haladhatja meg a 15 ezer eurót, élelmiszeripar esetén változatlanul 200 ezer euró az egyéni keretösszeg.
Ezek után felmerül a kérdés, hogy milyen kamattámogatott hitelekkel tudnak élni az agráriumban tevékenykedő vállalkozások. Ilyen típusú kedvezményes kamatozású hiteleket a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kínál a vállalkozásoknak, amelyeket az MFB-vel szerződéses kapcsolatban álló bankoknál lehet igényelni. Az MFB Agrár Forgóeszköz Hitel konstrukciójához az esedékes hitelkamat 50%-ig, de legfeljebb évi 4%-os mértékű kamattámogatás kapcsolódik. Ezt a kedvezményes terméket az MFB kiterjesztette az élelmiszeripai vállalkozások számára az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz hitelprogram keretében is. A különbség az, hogy míg az agrár forgóeszközhitel esetén a szabad de minimis keret lekérdezése, annak zárolása, valamint a kamattámogatás lehívása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) a bank feladata, az élelmiszeripari forgóeszközhitel esetén az ügyfél a bank felé bruttó, vagyis teljes kamatot fizet, amelyről a bank igazolást állít ki, és ez alapján az ügyfél hívja le közvetlenül az MVH-tól a kamattámogatás összegét.
Vis maior esetén, illetve TÉSZ-ek számára speciális termékekkel áll az MFB az ügyfelek rendelkezésére.
Természetesen ezen konstrukciókon kívül kedvezményes kamatozású beruházási hitel is megjelenik az MFB termékei között. Az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitel előnye, hogy a kedvezményes kamatozás mellett termőföld vásárlásra is felhasználható (erre a hitelkonstrukcióra nem a de minimis, hanem a mezőgazdasági csoportmentességi szabályok vonatkoznak).
Ha megvizsgáljuk a felsorolt termékek iránti igényt, akkor sajnálatosan azt lehet megállapítani, hogy a kedvező feltételek ellenére jelenleg csekély az érdeklődés a programok iránt, tekintettel a Növekedési Hitelprogram által nyújtott alacsonyabb kamatozású lehetőségekre. A hitelfelvételi hajlandóságot az is csökkenti – egyéb más hitelek esetében is –, hogy a Közös Agrárpolitika reformjának egy éves csúszása miatt az uniós források által támogatott fejlesztési támogatási programok csak később jelennek meg, és a vállalkozások ezt kivárva, ezekhez igazítják a beruházási elképzeléseik ütemezését.
Ezt támasztja alá az MNB jelentésének adatai is, mely szerint az előző negyedévhez viszonyítva a bankok mezőgazdasági állománya a 2013. III. negyedéves 311,0 Mrd Ft-ról 1,9%-kal 305,2 Mrd Ft-ra csökkent a 2013. IV. negyedévben. Biztató azonban, hogy ez a csökkenés az egy évvel korábbi szinthez képest egy magasabb agrárhitel állományban valósult meg.
