Kutatói vélemény
Az idei évben a vetőmag-szaporító, -feldolgozó és forgalmazó cégek teljes körûen felkészültek az igények kielégítésére. Ez igaz a fajtaválasztékra, a mennyiségre és magas biológiai értékû minőségi fémzárolt vetőmagra is. Így elegendő vetőmag áll majd rendelkezésre ez év őszén a gazdálkodók számára. A kereslet és a fémzárolt vetőmag használata azonban elsősorban nem a szakma felkészültségén múlik, hanem a termelők, azaz a vevők hozzáállásán, illetve a rájuk ható mikro- és mikro-ökonómiai (közgazdasági) hatásokon.
A fajtaoltalmi jogok módosításáról szólva a szakember elmondta: a szabadalmi törvény növényfajta-oltalmi kérdéseiben történt változásoknak az idei évben még nem lesznek komoly átütő hatásai a vetőmag forgalomban. Ennek oka az, hogy a törvény adta lehetőségek, illetve elvárások megismertetése, értelmezése nem megy egyik napról a másikra, annál is inkább mivel nem kis mennyiségû jogosulatlan fajtahasználatról (saját vetőmag) van szó a búza és egyéb növényfajták vonatkozásában is. Ez az állapot viszont már az első – több évtizede – szabadalmaztatott fajták megjelenése óta fenn áll.
A vetőmagtermelés Magyarországon sokszereplős. Ebből adódóan rengeteg vélt és valós érdekellentét ütközik egymással, amelynek egyedüli vesztesei a szabadalomi jogok birtokosai. Azzal mindenki egyetért, hogy szükség van újabb és újabb fajtákra, hiszen a változó termelési, ökológiai és ökonómiai, továbbá a kereskedelmi és fogyasztói elvárások ezt igénylik. De ahhoz, hogy új fajták kerüljenek termesztésbe, pénz kell – többek között a nemesítés, a technológiai kutatások, a fajtaminősítés és a vetőmag-előállítás finanszírozására –, amit a fajtahasználat utáni licenc díjak biztosíthatnak. A szabadalmi törvény módosítása nem tiltja a fajta vetőmagjának újbóli használatát, de csak akkor, ha a jogos licenc díjat a fajta szabadalmasa – azaz a nemesítő – megkapja.
Ha például egy erre a célra alakított társaság – például Fajtaoltalmi Non Profit Kft. – mûködtetné a rendszert, mint Franciaországban, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, olyan jogos bevételekhez juttatná a nemesítő házakat, intézményeket, amelyek növelnék azok hatékonyságát és rövidebb idő alatt több és jobb fajta kerülhetne forgalomba, köztermesztésbe.
Ez közvetve, de közvetlenül is a termelők javát és biztonságát szolgálná, hiszen a megváltozott termelési viszonyok, évről évre más és más, újabb és újabb (minőség, abiotikus és biotikus rezisztencia, megfelelő hozam és költségarányos fajták stb.) fajtákat igényelnek.
A gyakorlati oldal
Balikó Sándor, a Bólyi Mezőgazdasági és Termelő és Kereskedelmi Zrt. vetőmag ágazatának vezetője a jelenlegi helyzetet értékelve úgy látja, hogy azokat a vetőmagokat termeli a társaság elsősorban, amelyeknek Magyarországon kultúrája és piaca van. Termelnek ugyan exportra is, de ez az ágazatvezető szerint nem jelentős mennyiség. A bólyi gazdaság legnagyobb tételben hibrid növényeket – kukoricát, napraforgót – és az őszi kalászosok vetőmagjait, így árpa-, búzavetőmagot is termel.
A részvénytársaság élén 2007-ben menedzsmentváltás volt, ez jelentős profiltisztítással is járt. Mivel a tulajdonosoknak főként tejre és húsra van szüksége, így az ezekhez szükséges terményekkel foglalkozik a társaság elsősorban. Ezért a hüvelyes növények vetőmagjának termesztésével, amely korábban igen jelentős tétel volt Bólyban, felhagytak, és ebből a terménycsoportból szinte kizárólag szójavetőmag-termeléssel foglalkoznak. Ezen kívül a termékpalettán megjelent újdonságként a repcevetőmag, amellyel a közelmúltban kezdtek a cégnél foglalkozni.
Az új, megváltozott fajtaoltalmi jogszabály, amely augusztus 1-jével lépett életbe, csak később érezteti majd tényleges hatását a szakember szerint. Jelzi egyben azt is, hogy kezdettől fogva tagja a Vetőmag Terméktanácsnak, és részt vett a szóban forgó jogszabály előkészítésében is. Ennek a kovásza a Vetőmag Szövetség volt – teszi még hozzá magyarázatul.
A személyes véleménye pedig az, hogy a termelőknek fogalmunk sincs az egészről. Ők nem tudják, hogy majd meg fogja őket keresni egy nonprofit szervezet búzavetés után és be fogják kérni az adatokat, hogy milyen fajtákat és milyen területen vetett. A most elfogadott jogszabály ugyanis előírja, hogy meg kell hirdetni az árat, a nem fémzárolt, és utána jogdíjat nem fizetett utántermesztett vetőmag után is. Így a licencdíj 50 százalékának megfelelő összeget akarnak, illetve fognak beszedni a termelőktől a tervek szerint.
A szakember úgy véli: ezt az értesítést kezdetben a mezőgazdasági termelők figyelmen kívül hagyják majd, és csak néhány precedens értékû próbaper után tudatosodik majd a gazdálkodókban, hogy a törvény szerint adatszolgáltatási kötelezettségük van. Be kell vallaniuk egyebek mellett, hogy az előző évben vásárolt fémzárolt vetőmagból például visszavetettek 25 hektárt (20 hektár alatt nem foglalkoznak vele). Ennek a bevallásnak alapján fog kapni a termelő egy számlát, amelyen az augusztusban kihirdetett vetőmagár licencdíj-vonzatának az 50 százaléka szerepel. Ez az összeg hektáronként fajtáktól függően 7-800 forint lehet. Általában a végfelhasználói ár 10 százaléka a licencdíj. Ennek a felét fogják befizettetni önbevallásos alapon a gazdálkodókkal.
A törvény betartásában segítséget fog nyújtani az MgSzH, ahol nyilvántartják ezeket az adatokat, és pontosan tudják, ki mit vetett, hisz a földalapú normatív támogatásoknak a feltétele a pontos és precíz adatszolgáltatás.
Balikó Sándor azonban nyomatékosan aláhúzza: kétség nem fér hozzá, hogy ezt a díjat be fogják hajtani. Úgy véli, hogy ezt követően a nemesítők ebből leghamarabb ősszel, az elvetett kalászosok után március-áprilisban már pénzt is láthatnak.
A Bólyi Mezőgazdasági és Termelő és Kereskedelmi Zrt-nél az árbevétel mintegy 10 százalékát adja a vetőmag-termelés, és a szántóterület 13,2 százalékán folytatnak Bólyban vetőmag-termelést.
A nonprofit szervezet ügyvezetőjének véleménye
Seprenyi István, a megalakult Fajtaoltalmi Nonprofit Kft ügyvezetője az új, megváltozott fajtaoltalmi jogszabályhoz – amely augusztus 1-jével lépett – fûzött magyarázatában emlékeztetett: ennek jogszabályi hátterét a 2009/XXVII-es törvény tartalmazza. Ez módosította az 1995/XXXIII-as szabadalmi törvényt, azt kiegészítette a visszavetett vetőmagvak jogdíjigényének témakörével, és meghatározta, hogy melyik fajoknál lehet ezzel élni. Ezek egyes takarmánynövények, gabonafélék, a burgonya és az olajos növények.
Hozzátette: ezek a változások illeszkednek az EU jogszabályi környezetébe, azaz teljes egészében harmonizál vele, ugyanis a magyar jogalkotás ebben elmaradásban volt. Ezért Magyarországon törvényben kellett szabályozni a fajtaoltalmi jogokat és kötelezettségeket.
Az új szabályozás semleges. Ugyanis a nemesítés helyzetét javítja, mivel az állam kivonul a nemesítés, illetve a vetőmag-termesztés támogatásából. Ezért az új jogszabály a hazai vetőmag-nemesítők számára a túlélést jelenti, így számukra mindenképp pozitív a hatása.
A gazdálkodó pedig, ha az oltalmazott vetőmagfajták – összesen 21 fajta tartozik ebbe a körbe – vetőmagját visszaveti, vagyis korábban megvásárolta a fémzáras vetőmagot, akkor a visszavetés után 50 százalékos licencdíjat kell fizetnie önbevallás alapján – erősítette meg az ügyvezető a bólyi szakember korábbi információját.
Gabonapiac és a vetőmag-forgalom kapcsolata
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének vezető testületei kezdetektől támogatták a fajtaoltalmi szabályozás megoldását és aktívan részt vettünk az új jogszabály megalkotásában. Mondhatnánk mi termelők, hogy magunknak csináltunk egy új adót, de ez nem így van, mert a szakmaiság megtartása-növelése kell, hogy elsődleges szempont legyen ebben a kérdésben. A vetőmag-felújítást növelni kell, a termékpálya vetőmaggal foglalkozó szereplői sem mehetnek tönkre.
Szövetségünk a minőségi gabonatermesztés elkötelezett élharcosa, több éve mûködő két országos projektünk is ezt segíti. Az egyik a Pannon Búza Minőségi Védjegy és a posztregisztrációs búzafajták kísérleti rendszere. A Pannon minőség egyik alapkövetelménye a nyomon követhetőség mellett a fémzárolt vetőmag használata, egy magas minőségû végtermék előállítása céljából. A kísérleti rendszer a fajtaválasztásban segít, amelyben az idén 10 helyszínen 33 – már köztermesztésben engedélyezett – őszi búzafajta vett részt. Az eredmények kiértékelése folyik, publikálásuk a vetési szezon előtt meg fog történni.
Visszaemlékezve a két évvel ezelőtti kezdeti megbeszélésekre teljesen más volt a gabonapiaci szituáció. A jelenlegi pangó búzakereslet, már reményeim szerint az írás megjelenésére megváltozik. „A kevesebb termés – alacsonyabb árakkal – piac nélkül” hármas nagyon kedvezőtlen helyzetbe hozta tagjaink többségét. Kicsit vitatkozva Balikó úrral, szerintem a termelők ismerik a kötelezettségeiket, csak a jelenlegi pénzügyi környezetben
(nincs hitel és közraktári finanszírozás) a megmaradt pénzünk elköltésére sorrendet fogunk felállítani, ahol pl. a gázolaj beszerzés meg fog előzni több fontos kötelezettséget, azért hogy az őszi betakarítást meg tudjuk csinálni.
Várhatóan a vetőmagpiacot is eléri a gabonaágazatot sújtó gazdasági válság. Idén nem növekszik a fenti okokból a vetőmag-felújítás, emlékezzünk vissza júniusra, hogy minden kalászos bemutatón rekord számú érdeklődő volt, amikről ezen médium hasábjain is olvashattunk.
GOSZ – jön a Pannon búza
Több éves előkészítő munka után néhány hete jelentette be – a gabona termékpálya három meghatározó szakmai érdekképviselete (Gabonatermesztők Országos Szövetsége, Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) a kutatói ajánlások alapján – bejegyeztette a Pannon Búza tanúsító védjegyet. A védjegy azt a célt hivatott szolgálni - a rendszer kidolgozói szerint –, hogy mindazok az elsősorban külföldi vásárlók, akik Magyarországon búzát kívánnak vásárolni, mindig kaphassanak magyar búzát a legjobb minőségben.
Pillanatnyilag a Pannon Búza vetéséhez szükséges vetőmagmennyiség rendelkezésre áll az országban – mondta az Agro Napló kérdésére Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette: az újonnan bevezetett védjegyes gabona vetőmagjának a minőségi vizsgálta jelenleg folyik. A Pannon védjegyû búzát vetni szándékozó 16 gazdaság akkreditációját most végzik a szakemberek.
Vancsura József úgy vélte, hogy a Pannon Búza sikere borítékolható, mivel ez nem egy zárt rendszer, hanem minden érdeklődő gazdálkodó vethet ilyen védjeggyel ellátott búzát. Ennek előfeltétele, hogy tagja legyen a rendszernek.
A GOSZ elnöke jelezte egyben azt is, hogy a kenyérgabona vetéséhez szükséges teljes vetőmagmennyiség szintén rendelkezésére áll a gazdálkodók számára. Jelenleg a gazdák 65-70 ezer forintért juthatnak tonnánként a vetőmaghoz. Emlékeztetett: így a Pannon Búza vetőmagjához is minden termelő hozzájuthat a közforgalomban, mivel minden vetőmagtermesztőnek van olyan fajtája, amely megfelel a Pannon Búza védjegy által támasztott kritériumnak.
A Pannon Búza rendszerben való részvétel feltételeinek részleteiről több szakmai honlapján is tájékozódhatnak az érdeklődők, így a Gabonatermesztők Országos Szövetségétől is szerezhetnek a gazdálkodók további ismereteket. De a www.pannonbuza.hu honlapra is ráklikkelhetnek a rendszer iránt érdeklődők. Emellett a nemesítők is informálják azokat a gazdákat, akik ebben a rendszerben szeretnének Pannon védjeggyel ellátott búzát termelni.
A GOSZ elnöke úgy vélte: az idén, a kísérleti időszakban mintegy 5000 hektár körül lehet a Pannon Búza vetésterülete, amelyről mintegy 30 ezer tonna termést lehet majd betakarítani. Jövőre pedig már a Pannon búzából akár 100 ezer tonna is kerülhet a magtárakba.
Általánosságban a GOSZ elnöke úgy vélte, hogy az idén a gazdálkodók mintegy 1 millió hektáron vetnek majd őszi búzát. A vetésterület némileg azért csökken – mondta Vancsura József – mivel jelenleg igen alacsonyak a gabona-felvásárlási árak, tonnánként alig haladják meg 20 ezer forintot. A fémzárolt vetőmag használatának aránya a búzatermelésben pillanatnyilag Magyarországon mintegy 30 százalékos a szakember szerint. Ehhez a GOSZ elnöke hozzátette: a kívánatos arány 50 százalék körüli volna. A fajtaoltalmi jogokban, a közelmúltban bekövetkezett változás a termelőket kedvezőtlenül is érinti – mondta a GOSZ első embere. Jelezte, hogy az újabb költségeket a gazdálkodók lényegében újabb adónak tekintik.
– an –
