Először a Nyírséget sújtotta természeti csapás (június 7.), a jégeső házakat, autókat rongált meg, s letarolta a szántóföldi növényállományt és az ültetvényeket egyaránt. A folytatásban hasonló mértékû kárt okozó vihar és jégeső pusztított Baranya, Somogy és Zala megye területén. Június első felében általában 15–30 mm eső esett, de Szabolcs-Szatmár megyében, júniusban (18-ig) ez az érték elérte a 100–150 mm-t, s a zivatar gócokban máshol is bőséges eső áztatta a talajokat. A cikk írásakor újabb csapadékos hét ígérkezett.
A csapadék gyakorlatilag elkésett az őszi árpa számára, hiszen már június közepén megindultak a betakarító gépek a táblákon. A repce sem tudta hasznosítani a későn érkezett esőt, június második felében megkezdődött a betakarítása, illetve a legtöbb helyen elvégezték a deszikkálást. E kultúráknál nem változott jelentősen a növényvédelmi helyzet, a gombabetegségek kismértékben szaporodtak, de a levelek felsülésével megállt a károsításuk. A kártevők közül a vetésfehérítő bogár lárvái és a levéltetvek „tartottak ki” az aratás kezdetéig, de rágásuk és szívogatásuk már nem befolyásolta a termés mennyiségét és minőségét. Az őszi káposztarepce táblákon az első esőket követően megjelent a fehérpenészes tőrothadás, majd a változékony időjárásban lassan terjedt a betegség. Mellette a fómás levélfoltosság és szárrák tünetei is megjelentek, de éppen csak észlelési szinten. Az előbbi két betegség terjedéséhez tartósan csapadékos időjárás a kedvező, ennek hiányában már nem tudtak komolyabb kárt okozni. A becőket a repcebecőrontó támadta meg, s megjelentek a korompenész tünetei is. Ebben a szakaszban a védekezést az időben elvégzett betakarítás jelenti. Ugyanezt igényli a rovarkárosítások és a jégeső nyomán fokozott, idő előtti pergés is. Május végétől tapasztaltuk a káposzta-levéltetû lassú felszaporodását az állományokban, de az érési folyamatok előrehaladása megakadályozta a súlyosabb kár kialakulását.
Az őszi búza állományok a május végi, júniusi csapadék hatására megelevenedtek, így a szem fejlődése kedvezően alakulhat. A nedvesebb, páradúsabb környezet viszont aktivizálta a kórokozókat is, egyre több betegség okoz kései fertőzést, terjed az állományokban. A vörösrozsda tünetei gyenge-közepes mértékben terjedtek el a táblákon, a kórokozó fertőzése már a felső levélemeleteket fertőzte június közepén. A lisztharmat szintén jelen van a növényeken, a termőterület közel 50%-án okoz fertőzöttséget. A levélzet felsülése miatt a búza is egyre kevésbé tápnövénye a kórokozónak. A pirenofórás (helmintospóriumos) levélfoltosság és levélszáradás a csapadékos időjárásban terjedt az állományokban, de a várható nyárias időjárás nem kedvez további károsításának. Megjelent a kalászon a szeptóriás pelyvabarnulás, mely a szálkás kalászú fajták esetén a szálkán és pelyvalevélen is észlelhető. A kalászfuzáriózis tüneteit még csak Borsod megyében találták meg, de a kórokozó számára kedvező esős időjárásban a betegség terjedése várható.
A végső eredményt a szemtermés laboratóriumi vizsgálata mondja majd meg. A vetésfehérítő bogarak nagy számban fordulnak elő a táblákon, de az érés előrehaladtával jelentős kárt már nem okoznak. Hasonló megállapítást tehetünk a levéltetvekre is. Még kártétellel fenyegetnek a gabonapoloskák. Az általuk károsított, kifehéredett kalászokon a korompenész felszaporodása figyelhető meg. Június közepén megkezdődött a gabonaszipolyok betelepedése is, egyes helyeken (Tolna megye) nagy számban károsítanak. Utóbbi két kártevő ellen néhány helyen védekeztek a hónap második felében.
A kukorica fejlődése a csapadék és a meleg hatására felgyorsult, az állományok közelítik az 1 m-es magasságot, a sorok általában már záródtak. Ennek ellenére még mindig sok helyen gyomosak. A Dunántúl déli megyéiben folyamatos és erős mértékû az amerikai kukoricabogár lárvakártétele, bár a jellegzetes dőléses tünetek még kevés helyen jelentek meg. Máshol gyenge-közepes kártételt állapítottak meg, de ez várhatóan növekszik, főleg szárazra forduló időjárásban. A kártevő fejlettsége széles skálán mozog, június közepén találtak L1-es stádiumú lárvát, Tolna megyében viszont ugyanekkor megjelent az első imágó a szexferomon csapdában.
A kukoricamoly rajzása átlagos, lárvakelés a hónap közepétől észlelhető. A csapadék hatására megindult a levéltetvek betelepedése. A fûbolha és a muharbolha egyedszáma nagy, kártételük az alsóbb leveleken jól látható. A vetésfehérítő bogarak kikeltek, kukoricán is megfigyelhető jelenlétük.
A napraforgó állományok a csapadék hatására fejlődésnek indultak, megkezdődött a korai hibridek virágzása. Továbbra is a levéltetvek okozzák a legtöbb gondot. A gombabetegségek közül a csapadékos időjárás (viharok, jég) hatására megjelent a fehérpenészes tőfertőzés. Egyéb betegség még nem jelentkezett. A mezei poloskák egyedszáma 1-2-(3) db kártevő/növény körül alakul. Betelepedésüknek, károsításuknak a mérsékelten meleg és mérsékelten csapadékos időjárás kedvezett. A bogáncslepke hernyója is károsította az alsó leveleket. A burgonya állományok elég vegyes fejlettségi képet mutatnak, de többségük június közepén virágzott. Az időjárás sokáig nem kedvezett a burgonyavész fertőzésének, elsőként az alternáriás foltosság tünetei jelentek meg alacsony szinten. A csapadékos ciklus megérkeztével megjelentek a burgonyavész tünetei is, elsőként a Borsod megyei táblákon. A kedvező feltételek közepette a kórokozó további fertőzése, a betegség gyors terjedése várható. A nem megfelelően védett állományokban folyamatosan károsít a burgonyabogár.
Tóth Miklós
MgSzH Központ NTAI
A cikk szerzője: Tóth Miklós
