A diófák legfontosabb betegségei

Agro Napló
A hazai dióültetvények elsõsorban árutermelésre létesültek. Az árugyümölcsösök termését csak akkor lehet megfelelõ haszonnal értékesíteni, exportálni, ha az elõírt minõségi elvárásoknak megfelel. Ez többek között csak akkor lehetséges, ha a diófát károsító betegségek ellen szakszerûen tudunk védekezni. A szakszerû védekezéshez pedig nélkülözhetetlen a betegségek felismerése, amelyekhez segítséget kívánunk nyújtani.







A hazai dióültetvényekben gyakran fellépő megbetegedéseket az alábbi vírusok, baktériumok és gombák okozhatják: dió cseresznye levélsodródás vírusfertőzöttsége. Kórokozója a cherry leaf roll vírus (CLRV). Hazánkban a betegséget a hetvenes évek végén (1979) ismerték fel. A betegséget a termőfa virágpora terjeszti és faiskolai oltással is terjed. Gazdaságilag jelentős kórokozó. A fertőzött fák levelein május-júniusban klorotikus gyûrûk, szalagok jelennek meg, jellemző a levélsárgulás, csúcsszáradás. A termések is deformálódnak. A vírusos fa néhány év alatt kipusztulhat. A betegség felismerésében segít a fekete dió alanyra oltott fákon az oltás helyén megjelenő fekete színû vonal és az erős sarjképződés. A betegséd elleni védekezés kizárólag a megelőzés, a vírusmentes szaporítóanyag előállítása, forgalmazása. A fertőzött fákat el kell égetni.

 

A baktérium okozta betegségek közül gazdaságilag jelentős a dió xantomonaszos levél- és gyümölcsfoltossága. Kórokozója a Xanthomonas arboricola pv. juglandis. Amerikában már az 1800-as években ismerték, Magyarországon az 1940-es években okozott először gazdaságilag jelentős kárt. Időjárástól függően évente fellép.

 


 

 


 

 



A korán virágzó fajták érzékenyebbek a betegséggel szemben, ezért az M 10-es fajtakörbe tartozók fogékonyabbak, mint a 117-es fajtakör tagjai.

A baktérium tavasszal fertőzi a rügyeket, leveleket, barkákat, később a gyümölcsöket, fiatal hajtásokat. Azok elfeketednek, fekete folt keletkezik a zöld gyümölcs burkán.

A zöld hajtásokon vékony, majd vastagodó hosszanti fekete csíkok láthatók, besüppednek, felrepednek. A fertőzött dióburkon először kicsi, vizenyős, sötét színû, besüppedő folt látható, ami később felreped. A fertőzött termés a fán marad, a magbél megbarnul, összezsugorodik.

A kórokozó a kéregrepedésekben, virágbarkákban és a rügypikkelyek között telel át. Védekezésre nagy gondot kell fordítani. Rügyfakadáskor és utána áprilistól júniusig rézzel, bázikus réz-szulfát + mankoceb hatóanyagú készítményekkel kell permetezni.



A kórokozók harmadik csoportja a gombák által okozott dióbetegségek. Közülük gazdaságilag jelentős és gyakran fellépő a dió gnomóniás betegsége. Kórokozója a Gnomónia leptostyla.

 


 

 



A gomba fertőzi a leveleket, hajtásokat és a zöld gyümölcsöt is. Először kerekded, majd később összefolyó barna foltok láthatók. Korai lombhullást okoz, ezért a fa legyengül, és nem tudja feladatát ellátni.

A gomba a lehullott, fertőzött leveleken telel át. A fajták különböző mértékben fogékonyak a betegséggel szemben. Toleráns fajták: a 117-es, A-118-as, T 2-es és az M 10-es.

Védekezésre a leghatásosabb az őszi lombfertőtlenítés és tavasszal májustól júliusig a propineb, kaptán, és mankoceb hatóanyagú szerekkel való permetezés.



A dió mikrosztómás levélfoltossága egyre gyakoribb hazánkban is. Kórokozója a Microstoma juglandis. Jellemző tüneteket okoz a diófa levelén. A levélfonákon hófehér, erek által határolt, szögletes foltokat lehet felismerni. A védekezés megegyezik a gnomónia elleni védekezéssel.

A dió fomopsziszos kéreg- és termésbetegsége. Kórokozója a Diaporthe eres (Phomopsis juglandis).

 


 

 



A kórokozó gomba, mint elsődleges kórokozó főleg az oltványnevelésnél, a faiskolában okozhat komoly gazdasági kárt.

 


 

 



A szemre metszés helyén fertőz, háncs- és faszövetelhalást okoz. Hasonlóan fertőzi a termőfákat, a metszések helyén meghagyott csonkokat. Az elhalt háncsszövetben kifejlődnek a gomba szaporító képletei, a gombaspórák, amelyek újabb fertőzést idéznek elő. Hasonló betegséget okozhat a Cytospora leucosperma és a Nectria cinnabarina, a dió vörösszemölcsös ágrákosodásának kórokozója.



A kórokozók elleni védekezés: faiskolában az oltóvesszők fertőtlenítése nélkülözhetetlen. Csak egészséges oltóvesszőt szabad használni. A szemre metszés helyén a megelőző sebkezelést el kell végezni. Ha a fertőzés megjelent a kiültetett oltványokon gyógyító sebkezelésre is szükség van, rendszeres rézoxikloridos permetezések csökkentik a betegség terjedését.



A dió termesztésével és növényvédelmével kapcsolatos legújabb ismeretek megtalálhatóak a Gazdakönyvtár sorozatban, 2006-ban (Mezőgazda Kiadó) megjelent „Dió” címû könyvben.



Dr. Rozsnyay Zsuzsanna–Szügyi Sándor

Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési

Kutató- Fejlesztő Kht.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Gyenge lesz az idei diótermés

Gyenge lesz az idei diótermés

Az idén az átlagos évek termésének fele, mintegy 3,5-4,0 ezer tonna dió teremhet az országban – közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?