Eddig elsősorban a kalászfuzárium felől közelítettük meg a problémát. Most szélesebb kitekintésben elemezzük a helyzetet. Mivel a növényvédelmi költségek akár az összköltség harmadát is elérhetik, ezen belül az intenzívebb gazdaságokban szokásos két fungicidkezelés akár 30000 Ft-ba is kerülhet, nem mindegy, hogy ezek hogyan alakulnak.
Az optimalizálás már a vetéssorrend kialakításával kezdődik. A fuzárium fogékonyabb fajtákat lehetőleg ne vessük kukorica után, vagy ha mégis erre kényszerülünk, korábbi kukoricahibrideket vessünk, hogy a szármaradványokat teljesen be tudjuk dolgozni és fekete legyen vetéshez a talaj felszíne. A fogékonyabbakat a jobb elővetemények után tegyük. Ha kalászos az elővetemény, a levélfoltossággal szemben érzékenyebb fajtákat lehetőleg kerüljük. Ha erre a mûveletre rászánjuk az időt, akár milliókat is megtakaríthatunk kockázat nélkül.
Az optimalizálás a fajtaválasztással kezdődik, de ez évre már az ősszel eldőlt. Ha bármely ok miatt fogékony fajtát választunk, az már nagyrészt kódolja a szükséges fungicidkezeléseket. Ha a fajta a korán jelentkező levélfoltosságokra, ez Septoria tritici-t és Drechslera tritici-repentis-t jelent leginkább, vagy lisztharmatra fogékony, az az évek jelentős részében szükségessé teszi a korai levélvédelmet. Az egyes fajták adatait a cégek fajtaismertető prospektusaiban meg lehet találni. Az azonban biztos, hogy pl. a szegedi GK Kalász sikerének egyik fontos összetevője a levélbetegségekkel szembeni jó ellenállóképesség. Ezeket a problémákat számos szer tudja megfelelő hatékonysággal kezelni, nem feltétlenül kell a legdrágább kombinációkat alkalmazni. Ezekből van elegendő a piacon, nem kell előre biztosítani a szükséges készletet. Elegendő a táblák állapotát figyelemmel kísérni. Az ökölszabály szerint ha a levelek kb. 20%-os felületénél van fertőződés, akkor itt az ideje a permetezésnek, ennek híján virágzásra a levélfelület jelentős része már igen súlyos károsodást szenvedhet.
A kalászvédelemnél kevesebb a megfontolnivaló. A még ellenállóbb fajták sem annyira jók, hogy virágzás után egy hetes esőt meg ne szenvednének. Ezért a kalászvédelemmel nem célszerû takarékoskodni, túl nagy a kockázat. Ezt megelőző jelleggel végezzük virágzáskor és célszerû a szükséges vegyszert időben megrendelni, mert aki későn ébred, az már aranyért sem kap hatékony fungicidet. A kalászfuzárium ellen használt szerek közül kukorica után érdemes a nagyobb tebukonazol és protiokonazol tartalmúakat használni, és ajánlható még a metkonazol is. Bár nem ajánlják a gyártók, a kalászvédelemben a Nativo is igen jó hatással alkalmazható. Ha tényleg szükséghelyzet van, így több szer is szóba jöhet, valamelyiket csak lehet kapni. Ide sorolható a Folicur Solo is, amelynek van engedélye gabonában. Ha ellenállóbb a fajta, a Juwel TT, Alert és a Falcon nagyobb adagja is jól vagy kiválóan használható. Ezen szerek mindegyike jól fogja a rozsdákat és a kései levélfoltosságokat is, tehát a fuzárium járvány elmaradása esetén sem felesleges a beavatkozás. Ha a virágzás után 3-4 héttel valamennyi rozsdafertőzés még kialakul, az már adataink szerint gazdasági kárt nem szokott okozni.
A hagyományos technológiák gyenge hatása a kalászfuzáriummal szemben közismert. Az egyik legfontosabb ok a kalászok gyenge fedettsége a nagyjából függőleges irányú, levélzet védelmére kifejlesztett permetezési technológiánál. Az első ábra jól mutatja a Turbo FloodJet fúvókák sokkal nagyobb fedettséget okozó munkáját, mint a hagyományos TeeJet XR esetében (1. ábra). Meglepetést inkább a Turbo FloodJet fúvókák hátoldali lényegesen kisebb fedettsége okozta.
A kísérletben elvégeztük a vízérzékeny (kékre színeződő) papírcsíkok permetléfedettségének vizsgálatát is számítógépes image analízissel. Az eredmények a 2007 és 2008-as kísérlet átlagadatait mutatják (2. ábra).
A legnagyobb átlagfedettséget a Turbo FloodJet mutatta 37%-kal, egyébként a legnagyobb fuzárium ellenes hatást is ezzel kaptuk. Ez a kalász mind a négy oldalán szignifikánsan nagyobb volt. Mivel a Turbo Floodjet fúvókák munkája a kalászszint felett 30 cm körül ideális, egyenetlen talajon a keret gyakran belever az állományba, ezért vagy egy kb. 20 cm hosszú függőleges toldalékra szereljük a szórófejet és tartjuk a keretet 40-50 cm magasan, vagy pedig a Turbo TeeJet Duo szórófejet használjuk, amely ugyan gyengébb a Turbo FloodJet munkájánál, de még mindig szignifikánsan jobb a TeeJet XR fúvókák munkájánál.
Ha fungicidenként vizsgáljuk a képet, a három éves adatok szerint a Turbo FloodJet fúvókák egyharmaddal növelték a fungicidek hatékonyságát, de igen jelentős szóródással. Átlag feletti javulást láttunk a Prosaro, Nativo, Tango Star, Prospect és Falcon esetében, míg a többinél ez a technológia kisebb növekedést indukált (3. ábra).
Természetesen a fő kérdés az, hogy ezen túl mi történik a toxintartalommal. A táblázat a kombájnos nagyüzemi minták deoxynivalenol (DON) tartalmát mutatja 2007-ben, ez igen hasonlít a 2006-os adatokra.
A 2008-as DON adatok igen hasonlóak (4. ábra), de még ilyen alacsony DON tartalomnál is szignifikáns csökkenést kaptunk, a tendenciák igen hasonlítanak a 2007-es adatokhoz, a legjobb fungicideknél 65–80 %-os toxincsökkenést találtunk.
Ez jól megközelíti a kisparcellás kísérletekben kapott eredményeket, és a fungicidsorrend is igen hasonló, az összefüggések a két kísérleti rendszer adatai között r=0,80 felett vannak.
Összefoglalva
Ma már több olyan technológia is létezik, amely a betegségek elleni védekezés a kalászfuzáriumot is beleértve, a szükséges hatékonysággal el tudja végezni. A komplex betegségvédelemnél nagyon fontos a különböző betegségekkel szembeni fajtarezisztencia, a talajmûvelés és elővetemény kedvező hatásainak kihasználása. Ezzel kockázat nélkül jelentős összegeket takaríthatunk meg. A közepes fuzárium járványokat már átlagos szerekkel is jól lehet kontrollálni, de súlyos járvány nagy valószínûsége esetén csak a leghatékonyabb szerek mutatnak hasonló hatást, de a legfogékonyabb fajtakategóriában a toxintartalom határérték felett maradhat. Ez a védelem azonban arra elég lehet, hogy egy további tisztítási folyamat során már piacképes terméket állítsunk elő. A legnagyobb pazarlás, ha kevéssé hatásos terméket használunk gyenge minőségû technológiával.
(A szerzők köszönetet mondanak az NKTH OMFB-00313/2006 sz. pályázatnak a kísérleti munka támogatásához.)
Mesterházy Ákos, Lehoczki-Krsjak Szabolcs, Kótai Csaba
Gabonakutató közhasznú Kft., Szeged
