A megfelelő takarmányozásnak két fontos hatása is van gazdasági szempontból, az egyik hogy elősegíti a koca kondíciójának minimális veszteség melletti megtartását, illetve a lehető legnagyobb alomtömeg választását. A nagyobb kondicióveszteség többlet takarmány felhasználással mérsékelhető a vemhesség első harmadában, de ez mind közgazdaságilag (drágul az egy kocára jutó takarmányköltség), mind pedig szakmai szempontból (többlet tápérték, magasabb vér-inzulinszint, csökkent akadozó progeszteronszint, embrió felszívódás/FSH – LH ciklus indulása).

A másik a gazdálkodás hatékonyságát alapvetően meghatározó, választási alomtömeg kocánként. A mai korszerû genetikáknál, ideális körülmények között (takarmányozás, környezet, állategészségügy, ember, genetika) már 90 kg feletti a leválasztott malacok össztömege kocánként.

Ahhoz hogy a fent említett két alapvetően fontos elvárás teljesülni tudjon, ahhoz a szoptatás alatti takarmánykeverékkel szemben számos elvárás van, mind minőségi mind pedig mennyiségi oldalról.

Minőségi oldalhoz sorolható a takarmány alapanyagok megválasztása és az ideális kombináció kialakítása. Az ideális kombináció megalkotása, vagyis a takarmányoptimalizálás néhány alapvetően fontos tényezőit figyelembe kell venni.

1. Alapanyagok kiválasztása

a. Folyamatos minőségi kontroll.

b. Toxin terheltségénél mielőbbi beavatkozás – legcélszerûbb az olyan összetett toxinkötő (Fertiltox) használat, amelyben, megfelelő arányban vannak az enzimatikus és az anyagásvány alapú toxinkötők – így a hatás spektrum ki tud szélesedni.

2. Alapanyagok bekeverési korlátai

a. Közgazdasági tényezők – drága.

b. Bekeverhetőségi maximum – speciális paraméterek miatt (pl. Hemoglobin – max. 3%).

3. Különösen fontos az ízletesség, hiszen ebben a fázisban a kocák napi takarmányfelvétele határozza meg a termelt tej mennyiségi és minőségi paramétereit.

a. A takarmánykeverék magas (6%) nyerszsír tartalma miatt jelentős a hozzáadott zsírhordozók által bevitt nyerszsír mennyisége (3–3,5%). Ezen zsírhordozók abszolúlt nyerszsír tartalma szinte csak tájékoztató adat. Ennek emészthetősége, értéke (mennyi az eszenciális zsírsavak mennyisége és annak aránya) lényegesen meghatározóbb adat.

b. A szóba jöhető zsírhordozók közül a fenti kritériumoknak csak néhány a magyar piacon beszerezhető takarmány alapanyag tud megfelelni:

• napraforgóolaj,

• fullfat szója,

• kukoricacsírák (nyerszsír tartalmuk 20–45% között ingadozik).

4. A takarmánykeverékbe beépülő ipari előkeverékkel (premix, koncentrátum) szembeni elvárás, hogy elégítse ki:

a. a tenyészállatok vitamin-, mikroelem igényét,

b. fedezze és segítségével ideális arányba hozza a táp makroelem tartalmát,

c. fontos, hogy legalább három limitáló aminosavra legyen optimalizálva,

d. tartalmazza a lehető legtöbb olyan kiegészítőt (savanyító, toxinkötő, anyagcsere módosítók), amelyek szükségesek a hatékony és gazdaságos termeléshez.

A leválasztást követően fontos lenne a magasabb tápanyag bevitel (flushing – befolyásolja a leváló petesejtek számát) miatt a szoptató kocatáp használata a sikeres újravemhesítésig ad libitum adagolás mellett.

A vemhesítés után, ahogy azt már a cikk első felében leírtuk, fontos a visszafogott tápanyag adagolás a kocák számára.

A szoptatás alatti átlagos 5–7 kg, flushing alatti 3–4 kg napi fejadag 2–2,2 kg-ra való lecsökkentése indokolt. Ahhoz, hogy a nagyobb termetû kocák fokozott éhség- érzetét is ki tudjuk elégíteni, ajánlatos olyan rostforrás használata, amely az alábbi kritériumoknak meg tud felelni:

a. 100%-ban toxinmentes legyen,

b. stukturális rost legyen,

c. magas nedvszívó képességgel bírjon (akár 1:8 arányban).

Főleg a harmadik tényező az, ami miatt kisebb fejadag mellett is a kocák teltség érzete megfelelő lesz, nyugodtabbá válnak.

Tájékoztatásul felsorolnánk néhány főbb beltartalmi paramétert a szoptató és vem-hes koca takarmánykeverékekre (táblázat). 

Lankó Ferenc