A már kialakult tömörödés megváltoztatja a talajalkotó részek közötti kapcsolatot, a pórusok méretét és mennyiségét. Ez a talaj vízgazdálkodására van komoly befolyással, hiszen a gravitációs pórusok mennyiségének csökkenésével párhuzamosan csökken a talaj vízbefogadó és vízvezető képessége. A pórusok számának csökkenése maga után vonja a gázok transzport folyamatainak csökkenését.
A részecskék közötti kapcsolat megváltozásával romlik a talaj megmunkálhatósága is. A tömörödött rétegben lemezessé válik a talaj szerkezete és ezen a lemezes rétegen a gyökerek nem, vagy csak akadályozottan tudnak áthatolni, ezáltal csökken a víz- és tápanyagfelvétel, és maga a gyökérnövekedés is. Levegőtlenné válhat a talaj, amely gátat szab az aerob folyamatoknak. Mindezek együttesen okozzák a talajminőség romlását, a termésdepressziót és utat nyitnak a különböző degradációs folyamatok előtt.
A mûvelés akkor kedvező, ha a talajállapot alkalmas a pillanatnyi vízfelesleg befogadására, de ha kevés a csapadék, képes a nedvességveszteség csökkentésére is. Ésszerû nedvesség-gazdálkodással ugyanis csapadékhiányos idényben is biztosabban fenntartható a talaj mûvelhetősége és csökkenthető a mûvelési rendszer menetszáma (Birkás 2002). Tömörödött talajon a termésmennyiség szoros kapcsolatban áll a gyökérzet kiterjedésével és mûködésével. A legtöbb modellben a gyökérnövekedést figyelembe veszik a talaj penetrációs ellenállásának és nedvességi állapotának megítélésekor. Megbecsülhető az a kritikus talajellenállás-érték, amely már akadályozza a gyökerek növekedését (Dexter 1987, Diggle 1988, Bengough és Mullins 1990). Ez a kritikus érték változhat a talajtextúra, a makroporozitás, a mélység és a növényfaj függvényében (Glinski és Lipiec 1990, Pabin et al. 1998).
A Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karon futó tartamkísérletekben (talajmûvelési kísérlet 1972, nemzetközi szerves- és mûtrágyázási kísérlet 1983, szervestrágyázási kísérlet vetésforgókban 1963, mûtrágyázási kísérlet kukorica monokultúrában 1969) történtek talajállapot felmérések, penetrációs ellenállás (MPa) és nedvességtaratom (V%) vizsgálatokkal. A mérések alapján megállapítható, hogy a különböző talajmûvelési változatokban (hagyományos mûvelés, sekély mûvelés, minimális mûvelés), valamint növénytermesztési rendszerek között aszályos körülmények között a talaj kis nedvességtartalma miatt kisebb a különbség. Az évtizedeken keresztül azonos módon végzett talajmûvelés degradáló hatása mindegyik tartamkísérletnél kimutatható.
A penetrációs ellenállás értékei és a terméseredmények együttesen igazolják a talajmûvelési mód helyes megválasztásának fontosságát, a mélylazítás szükségességét. Mivel a talajtömörödés a fenyegető degradációs folyamatok közül az egyik legjelentősebb probléma hazánkban törekedni kell a kímélő mûvelésre és a talaj lehető legjobb állapotban való megtartására.
Kimutattuk, hogy a növénytermesztési rendszerekre jellemző talajállapotot a szokásos mûvelés mélysége és módja nagyobb mértékben befolyásolja, mint a növény, vagy a növényi sorrend.
A kései betakarítású növény után végzett alapmûvelések esetén tömörödési hiba kialakulása és kiterjedése a szokásosnál is erőteljesebb. Száraz években a kisebb nedvesség miatt általánosan na gyobbak a talajellenállás értékek, így az egyes rendszerekre jellemző talajállapot különbségek kisebbek.
A növénytermesztési kísérletekben kialakult mûvelési hibák száraz években a nedvességforgalom és a trágya hatékonyság korlátozásán keresztül csökkentik a termést. A terméscsökkenés azokban a kezelésekben nagyobb, ahol a gyökérzóna a tömörödési kár miatt a normálisnál felével, harmadával sekélyebb.
Beke Dóra – Matus László
Irodalom:
Bengough, A.G. – Mullins, C. E.: 1990 Mechanical impedance to root growth, a review of experimental techniques and root growth responses.
J. soil Sci. 41, 341-358.
Birkás M.: 2002. Környezetkímélő és energiatakarékos talajmûvelés. Akaprint Kiadó, Budapest p. 345
Dexter, A. R. 1987. Mechanics of root growth.
Plant Soil 98, 303-312.
Diggle, A. J.: 1988. ROOTMAP – a model in three-dimensional coordinates of the growth and structure of fibrous root systems. Plant Soil, 105. 169-178.
Glinski, J. – Lipiec, J.: 1990. Soil phisical conditions and plant roots. CRC Press, Boca Raton, Fl, 250 pp.
Pabin, J. – Lipiec, J. – Wlodek, S. – Biskupski, A. – Kaus, A.: 1998. Critical soil bulk density and strength for pea seeding rot growth as related to other soil factors. Soil and Tillage Research 46, 203-208.
