Dr. Feldman Zsolt a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a konferenciát nyitó előadásában a magyar mezőgazdaság helyzetét és jövőképét vázolta fel a résztvevők számára. Az államtitkár kiemelte, hogy a mezőgazdaság a nemzetgazdaság hajtómotorjává vált az elmúlt években. A szűken vett mezőgazdaság 3,5%-ról 4,8%-ra növelte részesedést a nemzetgazdasági teljesítményben.
Az ágazat beruházásaival összefüggésben Feldman Zsolt kiemelte, hogy a mezőgazdaság beruházásai 2013 első háromnegyed évében 15,3%-kal bővültek, szemben a nemzetgazdasági 3,1%-kal. Hozzátette, hogy ezzel a párhuzamosan az ágazat foglalkoztatási száma is növekedett.
Az államtitkár ismertette, hogy 2013-ban 2265 milliárd forint volt a mezőgazdaság kibocsátása, ami éves összevetésben 4%-os bővülést jelent. 2010-hez viszonyítva az ágazat kibocsátása reálértékben 12%-kal emelkedett. A mezőgazdaság 2012 után 2013-ban is 8 milliárd eurós exportot bonyolított, míg a szaldó 3,3 milliárd eurós többletet mutatott.
A kormány a búzapiacon átlagos termésmennyiséggel számol idén, míg az államtitkár a kukorica-bevételekkel összefüggésben felhívta a figyelmet, hogy a környező országok tevékenységei nagyban meghatározzák a hazai pozíciót. A sertés és a baromfik esetében az államtitkár úgy fogalmazott, hogy uniós és globális szinten a fogyasztás növekedése tapasztalható, ami megfelelő alapot biztosít a hazai export számára.
Feldman Zsolt ismertette, hogy a FAO legfrissebb jelentése szerint a mezőgazdasági termelés lassú, évi 1,5%-os növekedésre lehet felkészülni a következő 10 éves időtávon. A nemzetközi várakozások a termelési árak rövidtávú csökkenését, majd hosszabb távon emelkedését mutatják. Ezzel szemben az élelmiszeráraknál csökkenés várható, ami a feldolgozó ipart komoly kihívások elé állíthatja.
Az idei évben a szaktárca 227 euró/hektáros területalapú támogatással számol. Feldman Zsolt hozzátette, hogy októbertől mind a SAPS, mind a tejtámogatás esetében 50%-os előleg-kifizetést tervez a tárca.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2014 átmeneti év, a támogatási rendszer alapvető változatlansága ennek a tanújele. 2015-ben azonban új időszak köszönt a szektorra, érkeznek az új szabályok. Magyarországnak májusra kész modellel kell rendelkeznie, hogy a határidőket tartani lehessen. A közvetlen támogatásokkal kapcsolatos konstrukciót augusztus 1-ig kell leadni az EB számára. Hozzátette, hogy ez összességében 8,8 milliárd euró kiosztásáról dönt, ami éves szinten közel 1,3 milliárd euró kiosztását jelenteni.
Döntés született arról, hogy lényegében a SAPS rendszer megy tovább, ami mellett új szempontok is megjelennek. Ilyenek például a zöldítési feltételek, az érzékeny ágazatok és a fiatal gazdák támogatása –emelte ki az államtitkár.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Növekedési Hitelprogram (NHP) nyújtotta lehetőségekről tartott előadást. A banki szakember előadást kezdve az NHP eredeti céljaira emlékeztetett, ami a forintalapú KKV-hitelezés növekedése elérése volt. A banki szakember rámutatott, hogy az NHP-nek köszönhetően a KKV-hitelezés rég nem látott szintre emelkedett. Hozzátette, a vállalati hitelek esetében sikerült megállítani a csökkenést, míg a KKV-hitelezés pluszba került. Mindezen belül a forint alapú KKV-hitelezés nagymértékben növekedett, amivel sikerült elindítani a KKV-hitelek szerkezeti átalakítását (deviza és forint között). Az NHP első szakaszában az MNB 701 milliárd forintot helyezett ki a gazdaságba, amelyből több mint 100 milliárd jutott a mezőgazdasági ágazatra.
Az NHP II. szakaszon belül egyelőre visszafogottan alakult az új NHP-kibocsátás, február 21-ig mintegy 50 milliárd forint új szerződést kötöttek, azonban hozzá kell tenni, hogy ebben a szakaszban jóval kisebb a hitelkiváltási lehetőség (amivel párhuzamosan a program nagyobb részben generál beruházást), illetve hosszabb idő van a szerződések megkötésére. Hozzátette, hogy a program jelentősen csökkentette a vállaltok hitelköltségeit, és kiszámítható finanszírozási környezetet hozott a hazai vállalatok számára. Nagy Márton kiemelte, hogy a második szakaszban eddig leszerződött 50 milliárd forintból a mezőgazdasági ágazat mintegy 11,5 milliárd forinttal van jelen, ami jóval magasabb részarány a korábbi időszakhoz képest.
Nagy Márton emlékeztetett rá, hogy a mostani szakaszban már nem csak hitelt, hanem lízinget is fel lehet venni a program keretein belül. A programba bekerültek az őstermelők és családi gazdálkodók is, akik így beruházási célzattal például földet is vásárolhatnak (ami egyben fedezetet is nyújthat a hitel számára.) Hozzátette, hogy az MNB ezzel párhuzamosan arra kéri a bankokat, hogy dolgozzanak ki eljárásokat-termékeket az őstermelők számára.
Dr. Kerekes György a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója előadását kezdve ismertetett néhány terméket, amelyeket a külföldiek folyamatosan keresnek a társaságuknál, így például a tejport, a szarvasmarhát és a fagyasztott zöldségeket.
A Kereskedőház a keleti nyitás politikájának végrehajtása mellett a teljes globális piacot célozza, és profitorientált tevékenységet folytat – ismertette Kerekes György. A szervezet vezetője szerint körülbelül 3000 olyan magyar KKV van, amely képes érdemi exporttevékenységet folytatni, azonban ezek többségénél nincs megfelelő szakértelem. A társaság integrátor és inkubátor szerepet is be szeretne töltetni, illetve elősegíteni az integrátorok kialakulását.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház eddigi tapasztalatai szerint a jó minőségi fogyasztási cikkre biztosan van vevő Magyarországtól keletre, de komplex technológiai és mérnöki tevékenységek is exportképesek lehetnek. Utóbbiakkal kapcsolatban Kerekes György kiemelte, hogy muszáj valamilyen méretet mutatni a megrendelések elnyeréséhez, ezért többnyire valamilyen konzorcium részeként érdemes pályázni a külföldi megbízásokra.
A mezőgazdasági export szempontjából Kerekes György szerint érdemes a gyümölcsökre, mézre, dióra vagy esetleg a fűszernövényekre fókuszálni, de jó lehetőséget biztosíthatnak a funkcionális élelmiszerek is. A szakember szerint az orosz piac mellett kifejezetten érdekes lehet Törökország és az arab piacok is.
További információ:
Zempléni Dóra, kommunikációs tanácsadó, zempleni.dora@zempleni.org, , +36 30 396 0596
