A mezőgazdasági területen létrehozandó energiaültetvény helyét a telepítendő fafajok igényeinek és a terület adottságainak – talajszerkezet, kötöttség, vízellátás és víztartó képesség, hőmérséklet, csapadékmennyiség – összehangolásával kell kiválasztani. Mindezeket azonban a „Telepítési engedély” megszerzéséhez szükséges „Telepítési terv”-ben rögzíteni is kell egyéb más, a jogszabályban előírt dokumentumok mellett. A jogszabályi előírások figyelembevétele mellett azonban fontos szempont minden ültetvény telepítésénél, hogy azok élettartamát min. 10 évre érdemes tervezni. Az ültetvény felszámolása után az eredeti mezőgazdasági mûvelési ág áll vissza. A telepítésnél az ültetvény paramétereit – sortáv, tőtávolság – úgy kell meghatározni, hogy a termesztéstechnológia egyéb munkamûveletei – a rendelkezésre álló szántóföldi növénytermesztésben használatos gépekkel – az agrotechnikai követelményeknek megfelelően elvégezhetők legyenek.

Magyarország nagyon változatos éghajlati viszonyainak és talajadottságainak megfelelő fafajok elsősorban akác, nyár és fûzfélék és azok klónjai a szaporítóanyag, dugványok előállítására rendelkezésre állnak. A szabványos és előírás szerinti, hûtőben 4°C-on tárolt dugványok megfelelő áztatásos előkészítés után magas eredési %-kal ültethetők el. Ahhoz azonban, hogy ez a magas eredési % a gyakorlatban is érvényesüljön, a telepítést minden esetben meg kell előzze a megfelelő talajelőkészítés, alaptrágyázás, tápanyag-kijuttatás. Éppen abból az okból kiindulva, hogy az energiaültetvényeket 10–15 évre telepítjük, szükséges a talaj mély, középmély-lazítását elvégezni.

A mély, illetve középmély-lazítók a munkaszélességtől függően különböző (2–9 egyenes vagy ferde) késszárra szerelt munkaeszközökkel készülnek. Az üzemeltetésükhöz késenként – 35–40 kW motorteljesítményt figyelembe véve – kell kiválasztani a megfelelő nehézuniverzális traktort. A munkaszélesség pedig 700–800 mm késosztásonként.

Az alaptrágyázást, tápanyag-kijuttatást az őszi mélyszántás előtt kell elvégezni, mint minden hosszabb időszakra telepített ültetvény, így a fás szárú energiaültetvények, fûz, akác, nyár is meghálálják a jó minőségû szerves trágyát, melyet a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott különböző konstrukciójú szervestrágya-szórókkal kijuttathatjuk. Az almos, illetve szilárd szerves trágyákat, mivel az energiaültetvényekre, hacsak nincsenek területi korlátozások nem vonatkozik a „Nitrát-direktíva”, a rendelkezésre álló volumen figyelembevételével a lehető legnagyobb adagmennyiségben 45–60 t/ha-ban célszerû kijuttatni. Erre a célra a legmegfelelőbbek a széles sávban szóró és függőleges szórószerkezettel felszerelt trágyaszóró pótkocsik, de megfelelő beállítással a keskenyebb sávba szóró vízszintes szórószerkezetû gépek is jól használhatók.

Az energiaültetvények létesítése jó lehetőséget biztosít a hígtrágyák nagy mennyiségû telepítés előtti elhelyezésére is. A hígtrágyák kiszállítására és környezetkímélő elhelyezésére ma már számos korszerû konstrukció egytengelyes, tandem és tridem futómûvel szerelt 5–10–15–20 m3 tartálytérfogatú vontatott tartálykocsi áll rendelkezésre. A környezetkímélő kijuttatásra pedig legtöbb típus felszerelhető szórókeretes lengőcsöves felszíni kiszóró berendezéssel, illetve a hígtrágya közvetlen talajba juttatására alkalmas lazítószerszámokkal szerelt adapterrel is. Energiaültetvények telepítése alkalmából a hígtrágya-kijuttatást sem korlátozza általában a nitrogén direktíva. Természetesen szerves trágyák hiányában a szükséges tápanyagot mûtrágyák kiszórásával is biztosíthatjuk, akár szilárd, akár folyékony mûtrágyák kijuttatásával.

A nagy adagú alapmûtrágyák a hagyományos széles sávban szóró röpítőtárcsás gépekkel kiszórhatók. Kisebb területek alapmûtrágyázására az 50–60 kW motorteljesítményû, univerzális traktorok hátsó függesztő berendezéséhez csatlakozó tartályos függesztett röpítőtárcsás gépek használhatók. Nagyobb területek telepítése esetén jól kihasználhatók az alacsony nyomású gumiabroncsos futómûvel szerelt vontatott, általában kettő röpítőtárcsás gépek. Ezek a gépek újabb változatai hidrosztatikus hajtású lehordószerkezettel rendelkeznek. Ez a hajtásátvitel pontos és biztos adagmennyiség beállítást tesz lehetővé. A legújabb változatok pedig elektronikus szabályozással és vezérléssel rendelkeznek. Ez az új konstrukciós megoldás lehetővé teszi a lehordóberendezés sebességének, vagyis a kiadagolható mennyiség táblatérkép szerinti GPS-sel történő szabályozását.

Az energiaültetvények telepítésekor figyelembe kell venni, hogy a dugványozás eredményességének biztosításához a téli csapadékból minél többet meg kell őrizni. Éppen ezért az őszi mélyszántást időben és gondosan el kell végezni 35–40 cm mélyen. Erre a célra a különböző munkaszélességben dolgozó 2–8 vasú ágy-, illetve váltvaforgató ekék állnak rendelkezésre. Az őszi szántást éppen a csapadék befogadása céljából nem szükséges lezárni, legfeljebb valami rögtörővel elmunkálni.

Az energiaültetvények telepítésénél az egyik legfontosabb munkamûvelet az ültetőágy elkészítése. Ennek jó minőségben történő kialakítása és a téli csapadék megőrzése érdekében tavasszal a szántott talajt mielőbb tárcsával el kell munkálni, hogy az ülepedett, kissé visszatömörödött ültetőágy kialakuljon.

Az ültetés vagy dugványozás időpontjának az eredés szempontjából nagyon fontos szerepe van. Sok esetben célszerû az időpontot csapadékos időszakra választani.

A telepítés, illetve a dugványozás megtervezésénél nagyon fontos az ültetvény későbbi ápolása, kezelése, betakarítása szempontjából a megfelelő sortávolság, a várható hozam szempontjából és a telepítendő fafaj igényeinek megfelelő tőtávolság megválasztása. Jól beállt ikersoros fûz ültetvényrészletet szemléltet az 1. ábra.

Kisebb szórványterületek is jól hasznosíthatók a fás szárú energianövényekkel, ilyen területeken célszerû nyár-, akácültetvényeket létesíteni.

Kisebb szórványterületek vagy gépi mûvelésre alkalmatlan területeken a telepítést és a betakarítást is végezhetjük kézi eszközökkel. Ebben az esetben a sortávolságot min. 2500 mm-re célszerû választani, a tőtávolságot pedig min. 500 mm-re. A kézi telepítésre az erdészeti munkákban alkalmazott ültetőkapák, vagy ékásók használhatók eredményesen. Az ékásó helyes használatát a 2. ábra szemlélteti.

Nagyobb területek telepítésére, dugványozására célszerû gépi megoldást választani. Ebben az esetben az ültetési hálózat lehet szimpla egysoros vagy ikersoros változat. Természetesen a dugvány alapanyag lehet gyökeres vagy sima változat is. A rövid vágásfordulójú energiaültetvények telepítésére a gyakorlatban leginkább sima előkészített alapanyagot használnak.

A dugványozás elvégzésére használhatók az erdészeti csemeteültetők, a mezőgazdaságban, kertészeti ültetvényekben használatos ültetőgépek és a speciális dugványozó gépek. Az erdészetben használt ültetőgép mûködési vázlatát a 3. ábra szemlélteti.

Mind az erdészeti, mind a kertészeti ültetőgépek konstrukciójukat tekintve függesztett vagy féligfüggesztett kivitelben készülnek, és az üzemeltető traktor hárompont függesztő berendezéséhez kapcsolhatók.

A főbb szerkezeti részeik: a szerkezeti részeket hordozó gerendely vagy vázkeret, nyitó csoroszlya vagy tárcsa, ültető tárcsa a megfogó szerkezettel, tárolóláda, ülőszerkezet a kezelő részére, tömörítő szerkezet. A szorítótárcsás ültetőgép mûködési vázlatát a 4. ábra szemlélteti.

Az ültető elemek vagy ültetőkocsik általában kengyelcsavarokkal kapcsolódnak a zártszelvényû gerendelyhez. A kengyelcsavarok fellazításával az ültetőkocsik távolsága a kívánt sorköznek megfelelően beállítható (5. ábra).

A szorítóujjas megfogó elemmel mûködő gépeknél a kezelőszemély a szorító csipeszekbe helyezi a dugványt – a szorító csipeszek osztását a kívánt tőtávolságnak megfelelően a csipeszek darabszámával lehet beállítani – a tárcsa körbefordulásával a nyitó ütközőnek ütközve a csipesz kinyílik és a tárcsa a földbe helyezi a dugványt. Nyár és akác dugványok ültetésére 2,5–3,0 m sortávolság mellett használható speciális gép szintén az üzemeltető traktor hárompont függesztő berendezéséhez kapcsolható. A berendezés szintén a szorító csipeszes, illetve hüvelyes gépekhez sorolható. A dugványokat megfogó csipeszek nagy átmérőjû fémkerekeken vannak elhelyezve, darabszámuk szintén a kívánt tőtávolságnak megfelelően állítható be.

 A kezelőszemély a szabványos 20 cm hosszúságú dugványokat behelyezi a szorító hüvelybe (6. ábra), a kerék körbe fordulásával a dugvány függőleges helyzetben az ültetés helyére kerül, amit egy fotocella érzékel, a fotocella által vezérelt munkahenger a dugványt a talajba nyomja.

A kerék mellett haladó henger a talajt a dugvány jobb oldalán, maga a kerék pedig a bal oldalán betömöríti. A dugványozó gépet munka közben a 7. ábra szemlélteti.

Dr. Kelemen Zsolt

MGI – Gödöllő