A hölgy története azért is különleges, mert Németországból jött vissza azért, hogy vállalati tanácsadó szakmája mellett átvegye a mezőgazdasági üzem irányítását is.
A szigetvári születésű hölgy paraszti családban nevelkedett a horvát-magyar határon hömpölygő Dráva folyótól 10 kilométerre, Szörényben. A szülei 17 hold földön gazdálkodtak és állatokat is tartottak: sertések, hízó bikák és tejelő tehenek voltak a gazdaságukban egészen a rendszerváltás tájékáig, amikor felszámolták az állattenyésztést. Bázel Éva Kétújfaluba járt általános iskolába, majd Debrecenben tette le a gimnáziumi érettségit 1988-ban.
Ezután külföldön folytatta a tanulmányait, 1991-ben szerzett adószaktanácsadói képesítést Németországban. 1991 és 1995 között Regensburgban járt főiskolába, ahol üzemgazdászként végzett. Több, mint 30 éve dolgozik a vállalkozói szektorban, riportunk idején is épp fontos határidős anyagokkal foglalkozott. Közel 20 éve irányít projekteket vállalkozási tanácsadóként.
Édesapja halálát követően 2006-ban vette át a Bázel Kft. ügyvezetői feladatait. A munkájához nagyon fontos és szükséges a jó családi háttér, amelyet az összefogás és a kitartás tesz erőssé. Rendszeres támogatója az egyházaknak, a helyi önkormányzatnak, az iskoláknak és az óvodáknak. Az SOS Gyerekfalu program és a Máltai Szeretetszolgálat tevékenységét is segíti. A Bázel család nagyon összetartó, a cégben aktívan Éva nagybátyja, 2 unokaöccse és a férje dolgozik.
Életem legnagyobb kihívása volt a 2006. januárjában átvett gazdaságot megmenteni és stabillá tenni, hisz abban az időben rengeteg pereskedéssel és anyagi nehézséggel kellett megküzdenünk.
Akkoriban nagyon nehéz volt számunkra tőkéhez jutni, és a hitelekre hatalmas, 15–20 százalékos változó kamatokat kellett fizetni – mesélte Éva. Szerencsére a család bízott a gazdasági szakemberként sokat tapasztalt hölgyben, aki gyorsan beletanult a mezőgazdasági cég pénzügyi vezetésébe is. Azóta sikerült jó hírnevet felépíteniük és büszkék arra, amit elértek. Ám amikor átvette a céget, kevesen gondolták azt, hogy ma, közel 15 évvel később még talpon lesznek. Mégis így történt. Az agrárium világába való visszatérésben az volt a legnehezebb számára, hogy külföldről hazatérve, mezőgazdasági végzettség, gyakorlat és megbízható partneri kör nélkül indult neki a kihívásnak.
A családi vállalkozás tevékenysége két fő részből, a növénytermesztésből és a bérszolgáltatásból áll össze. Idén repcét, árpát, őszi búzát, szóját, kukoricát, és némi popcornnak valót aratnak le a táblákról, a szolgáltatásaik között pedig a vetés, a növényvédelem, a műtrágyaszórás, az aratás és a bérszárítás is szerepel. Ezeken kívül az aktuális körülmények függvényében kisebb mértékben foglalkoznak terményfelvásárlással és kereskedelemmel. Bár a terményüket magyar partnereiknek értékesítik, annak túlnyomó része külföldre kerül: Horvátországban, Szerbiában és Olaszországban dolgozzák fel a Bázel Kft. által betakarított javakat. Ez alól a szója jelent kivételt, annak nagyobb része Magyarországon marad.
Az, hogy nőként, Németországban szerzett munkatapasztalattal, és gazdasági szektorból érkeztem haza, sok előnnyel is jár. „Másként gondolkodok a megszokotthoz képest és mások az elvárásaim is a partnereink felé. A megbízhatóság és a kitartás számomra a legfőbb dolog.
A szörényi gépparkot egyebek között egy CLAAS LEXION 670 kombájn, 2 Manitou rakodógép és egy Berthoud alkotják.
Arra, hogy mit szeret a legjobban, Éva így válaszolt: Tavasszal a határban járni, amikor minden virágzik és azt, ha jó a termésátlag. Szeretek a kombájnban is ülni.
A másik kedvenc gépem a 15 éves Manitou rakodónk, amely az én első beruházásom volt, és azóta is kiválóan dolgozik nálunk. Az első Manitou 735-ös 120 LSU életünk legjobb vásárlása volt. Nap mint nap használjuk, csak a vasárnapja szabad, mert akkor mi sem dolgozunk. Az eddig eltelt másfél évtized alatt minimálisat kellett rá költeni: a kopóalkatrészek és néhány apróság cseréjén kívül mindent kibírt, amit ki kellett bírnia. Termény ki-betárolás, a vetőmagos zsákok és a műtrágya mozgatása, raklapok emelése, javítási feladatoknál állvány funkció, raktártakarítás külön kerettel, bálarakodás – ezeket mind maradéktalanul kiszolgálja a Manitou.
Bár az idősebb Manitou-t megvették volna, de Éva ragaszkodott hozzá, hogy a gép a telepen maradjon. „Mivel csak mi használtuk, tip-top állapotban van, a szervizelése pedig tökéletes volt, így megtartjuk. Ha egy gép vagy egy eszköz meg van becsülve, az sokáig kitart. Mindig jó karbantartást várok el a fiúktól, és szerencsére ők is maguktól, így tudunk összhangban dolgozni” – mesélte nevetve Bázel Éva.
A régi rakodógépünk megbízhatósága miatt döntöttünk úgy tavaly ősszel, hogy hozunk neki egy társat, így megvettük az MLT 737-est – folytatta.
Tavaly ősszel vásároltuk meg a 130 lóerős, powershift váltóval szerelt Manitou MLT 737 rakodógépet, aminek egyik nagy előnye a vonuláskor elérhető 40 kilométeres sebessége, valamint a 150 l/perc szállítási teljesítményű hidraulikaszivattyú.
Fontos, hogy a hidraulikarendszer gyors műveletekre képes, a gép maga pedig nagyon fordulékony és könnyen irányítható az innovatív joystick segítségével. Ez azért nagyon kényelmes, mert a kezelőnek nem felfelé fordított hüvelykujjal kell vezérelnie a munkafolyamatot, hanem a számítógépes egérhez hasonló módon, a kezét pihentetve dolgozhat.
Az univerzális gép méretét tekintve az átlagos rakodóknál kicsivel alacsonyabb, keskenyebb, ennek köszönhetően a telepen jobban elfér a szűkebb helyeken is. A 41 centiméteres hasmagassága pedig nagyon hasznos nehéz terepen.
A fülke kifejezetten csendes munkavégzést tesz lehetővé, a választható extrák közül pedig a legnépszerűbb a gém lengéscsillapítása. Ez az üres kanállal történő vonulásnál is fontos előny, mert védi a gép részegységeit, leginkább a csuklópontokat.
Ha a gép extraként légfékrendszerrel és automata vonófejjel van felszerelve, mezőgazdasági vontatóként is vizsgáztatható, ezzel akár 20 tonna vontatható összsúlyt is vihet maga után.
A jövőt Szörényben is a precíziós gazdálkodásban látják, a beruházásaiknál is efelé tartanak. Egyelőre az RTK-jelet és a sorvezetést alkalmazzák a gyakorlatban, de több kísérletet is végeztek differenciált vetéssel és műtrágya-kijuttatással. A tervek között szerepel, hogy néhány gépet hamarosan lecserélnek, szeretnék megoldani, hogy szójában a kapálás és a permetezés egy menetben történhessen, valamint egy műhely létrehozásán is gondolkodnak, ami ekkora gépparknál már indokolt lenne.
Az elmúlt közel 15 év alatt számtalan kiváló külföldi és belföldi kapcsolatot és partneri kört építettek ki.
„Jó tudni, hogyan vélekednek a gépekről a német gazdák, el is tudunk tanulni egymástól jó gyakorlatokat és technológiai megoldásokat. Természetesen a gépkereskedők között is van ismerős, az árak összehasonlításakor ez nagyon jól jön, ahogy az ottani tapasztalatokból is hasznos következtetéseket szűrünk le.
A nagy különbség az ottani és az itteni átlagos gazdálkodási gyakorlat között, hogy ott nem csak a profit számít, és mindig fordítanak időt, figyelmet és pénzt a fejlesztésre és a karbantartásra is. Ez nálunk sajnos nincs mindig így, pedig sok idősebb gép megérdemelné, hogy jobban törődjenek vele.
Németországban sok helyen áll olyan gép a színekben, amely, ha régi is, de kiváló állapotban van.
Úgy vélem, a mezőgazdaság generációs feladat, amiben nem szabad egy év eredményei alapján megítélni. Ez egy hosszú távú befektetés, amibe folyamatosan vissza is kell tenni a megtermelt hasznot, hogy megbízhatóan stabil eredményeket tudjunk elérni a nehéz időkben is.”
