A cseresznyefák méretének csökkentését el lehet érni fitotechnikai eljárosok és növekedést mérséklő alanyok alkalmazásával. A növekedést mérséklő alanyok előállítása az 1960-as, 1970-es években kezdődött meg Nyugat-Európában, főleg meggyhibridek használatával értek el eredményeket. A világ legnagyobb cseresznyetermelő országaiban (Törökország, Irán) viszont a termőhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodóképessége miatt elsősorban sajmeggyet használnak alanyként. Így van ez Magyarországon is, ahol a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem egykori Faiskolai Tanszékén szelektált sajmeggy alanyok bíztató eredményeket adtak az első kísérletekben. Ezek az alanyok különböző növekedési erélyük mellett nagy termésmennyiséget, korábbi termőre fordulást és jó gyümölcsminőséget indukáltak a rájuk szemzett gyümölcsfáknak, illetve jó adaptációs képességet mutattak a magyar klímaviszonyokkal szemben.
E munka eredményeként jöttek létre a Magyar, Bogdány, Egervár, SM 11/4 sajmeggy klónalanyok, valamint a Korponay és Érdi V. magoncalanyok, melyekkel összehasonlító kísérletet állítottuk be 2004 tavaszán az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. Érd-Elvira majori Kísérleti Telepén és a Budapesti Corvinus Egyetem Soroksári Tangazdaságában. Kontrollként kísérletünkben a sajmeggy Cemany magoncalanyt használtuk. Valamennyi alanyra korai érési idejû cseresznyefajtákat (Rita, Péter, Vera, Carmen) szemeztünk. Az oltványokat 4 × 2 m-es sor- és tőtávolságra ültettük és az alsó vázkaros karcsúorsó koronaformát alakítottunk ki az ültetvényben. Jelen cikkünkben a korábbi nemesítő munka során ígéretesnek mutatkozó alanyokkal beállított kísérlet első eredményeiről számolunk be.
Első ötéves tapasztalataink alapján el-mondható, hogy a növekedési erélyt tekintve valamennyi alany középerős-erős növekedési eréllyel rendelkezett, fajtánként eltérő volt az egyes alanyok által indukált növekedési erély sorrend (táblázat).
Az egyes gyümölcsfák famérete között lényegesen nagy különbség eddig még nem mutatkozott, amiben közrejátszott a koronaforma és a metszés is (kép).
A kísérletben vizsgált gyümölcsfáknak első termőéve 2008-ban volt. Rita fajta esetében a legnagyobb termésmennyiséget az Egervár alanyra szemzett gyümölcsfák produkálták (150%-kal többet a kontrollhoz képest), míg a Péter esetében a Magyar (300%-kal többet a kontrollhoz viszonyítva), Carmen esetében az Egervár (10%-kal többet a kontrollhoz képest). A Vera fajta esetében viszont a leggyengébb növekedési erélyû SM 11/4 alany (100%-kal többet a kontrollhoz képest) adta a legnagyobb termésmennyiséget. Az egyes alany-nemes kombinációk termésmennyisége között jelentős különbségek voltak, mely azt igazolja, hogy a cseresznye „válogat” az alanyok között. Érdemes ezért alaposan meggondolni az alanyválasztást cseresznyeültetvény telepítése előtt. Gyümölcsminőség tekintetében a Carmen fajta produkálta a legnagyobb gyümölcsátmérőt (átlagosan 28–30 mm), melyet a Vera (26–28 mm), Péter és Rita fajták (24–24 mm) követtek.
A kísérletnek ebben a korai szakaszában korai lenne bármilyen messzemenőbb következtetéseket levonni. A bíztató első eredmények ösztönöznek bennünket a kutatómunka folytatására. Több éves adatsor birtokában tudunk végső következtetéseket levonni a magyar nemesítésû alanyok használati értékéről.
Bujdosó Géza1–Gyeviki Márta2–Hrotkó Károly2
1: Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztő Kht.
2: Budapesti Corvinus Egyetem, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék
