A tápanyagellátás nélkülözhetetlen és elengedhetetlen eleme a jövedelmező gazdálkodásnak, és ebben meghatározó szerep jut a mûtrágyáknak. Az őszi vetésû növényeknél jellemzően vetés előtt kijuttatott alaptrágyázással és a tenyészidőszakban egy vagy több alkalommal kijuttatott fejtrágyával biztosítjuk a szükséges tápelem mennyiséget. 

Az alaptrágyázás célja: a vetés előtti kijuttatással biztosítjuk a vetendő növény termesztéséhez szükséges foszfort és káliumot, valamint az őszi fejlődéshez szükséges nitrogén mennyiségét.

Egy-egy növény sikerességét az alaptrágyázással indítjuk el. Az alaptrágyázás elmaradása vagy nem megfelelő módja kérdésessé teszi a termesztés eredményességét. Erős kockázati tényező az alaptrágyázás elmaradása kedvezőtlen időjárási körülmények között, de ebben az évben különösen kockázatnövelő tényező, mert valamennyi szántóföldi növény terméseredménye a sokévi átlagot meghaladó.

A fejtrágyázás célja: a hazai termesztési gyakorlat szerint a tenyészidőszakban kijuttatott fejtrágyával biztosítjuk a tervezett termés és minőség eléréséhez szükséges nitrogénmennyiséget.

Az őszi vetésû növények így kialakult tápanyag-ellátási gyakorlata jövedelmező gazdálkodást eredményez és eleget téve a környezetvédelmi elvárásoknak, meg a ráfordítások is időben megoszlanak.

Alapmûtrágyázás 2008 őszén

Pontos számadatokat még nem tudunk, de megállapítható, hogy a mûtrágyafelhasználás jelentősen visszaesett a múlt év hasonló időszakához képest. Sok esetben nem a szakismeret, hanem az idő, vagy pénzügyi lehetőségek hiánya miatt nem sikerült kijuttatni a szükséges tápelem mennyiséget, mint ez az idei őszön sok termelőnél megtörtént.

Jelentős repce és kalászos területek kerültek bevetésre, minimális vagy minden nemû alapmûtrágya kijuttatása nélkül. Az idei magas termésátlagok miatt a talajok felvehető tápanyagkészlete tovább csökkent.

Jelentős jövedelemkieséssel kell számolni a szegényes vagy elmaradt alapmûtrágyázás esetén amiatt, hogy a növények a tél végén és kora tavasszal nem jutnak elegendő tápanyaghoz, mivel a talaj természetes szolgáltató képessége alacsony talajhőmérsékleten nem biztosít elegendő felvehető tápanyagot. A felvehető tápanyagokban elszegényedett talajnál a hőmérséklet okozta felvételi nehézségek fokozottabban jelentkeznek. A frissen kiadott mûtrágya felvehetősége alacsonyabb talajhőmérsékleten jobb ellátottságot biztosít, a növények fejlődését nem a tápanyaghiány korlátozza (ábra).

Egy dolog biztos: az a termelő ér el nagyobb jövedelmet és nőnek a túlélési esélyei, aki a környezetéhez viszonyítva több és jobb minőségû terményt állít elő. Ennek pedig feltétele, hogy a nővények számára kedvező fejlődési, növekedési körülményeket biztosítsunk. Ebben meghatározó szerepe van a harmonikus tápanyagellátásnak.

Tervezett vetésterületek 2008 őszén:

Őszi káposztarepce:     269 097 ha

Őszi búza:                 1 172 023 ha

Őszi árpa:                       198 925 ha

A tervezett területek országosan is meghatározóak, de egy gazdaság jövője szempontjából is rendkívül fontos, hogy ezen növények termesztése jövedelmező legyen.

Lehetőségeink

Megoldást kínál az őszi alapmûtrágyázás elmaradásából származó jövedelemcsökkenés mérséklésére az első fejtrágyázás, jó oldékonyságú komplex mûtrágyával. Azokon a területeken ahol részlegesen, vagy teljesen elmaradt az őszi alaptrágyázás, javasoljuk a magas nitrogéntartalmú komplex mûtrágyák használatát a repce és a kalászosok első fejtrágyázására. A kijuttatást az időjárás és a jogszabályok által megengedett legkorábbi időpontban ajánlatos elvégezni. Azért célszerû a magas nitrogéntartalmú mûtrágyák használata, mert kijuttatásukkal egymenetben biztosítjuk a növények számára az első fejtrágyázásra szánt szükséges nitrogénmennyiséget is.

Az alap mûtrágyázásban részesült vagy nem részesült területek további nitrogénadagjának megállapítására javasolom az ásványi nitrogén vizsgálatok elkészíttetését.

További lehetőségek rejlenek még a lombtrágyák okszerû, tudatos használatában.

Dr. Térmeg János szaktanácsadó