A rendezvényt Simon László gazda, a Magyar Kukorica Klub Egyesület alapító tagja nyitotta meg, majd Garics János FVM vezető főtanácsos tartott tájékoztatót a hazai kukoricatermesztés helyzetéről, a kialakult gabonapiaci helyzet kezelésének eddigi és a közeljövőben várható intézkedéseiről. Ezt követően dr. Szieberth Dénes elnök ismertette a fajtakísérletek eredményeit.
A bemutatott eredmények 11 kisparcellás, négyismétléses, véletlen elrendezésû kísérletből származnak. Az értékelés Sváb János Biometriai módszerek a kutatásban (1981) c. mûvében ismertetett statisztikai eljárásokon alapul. Az összehasonlítás bázisa a kísérleti átlag. Az adatok feldolgozását és statisztikai ellenőrzését a ZELMA szántóföldi kísérlet-értékelő program segítségével végezték. A kísérleteket a tenyészidő folyamán rendszeresen szemlézték, s a Magyar Kukorica Klub által készített Módszertani útmutató szerint bírálták. A kísérletek – valamint a hozzájuk kapcsolódó adatközlés – elsősorban a fajtaválasztási döntés segítését célozzák, ezért közvetlen fajta-összehasonlítást nem végeztek.
A kísérletek nagyobb része a termésen kívül más adatokkal is bővítette a fajtákkal és a kukoricatermesztéssel kapcsolatos általános ismereteket. Ebben az esztendőben az eddigi legjobb évekhez hasonló termésátlagokat értek el, korai betakarítási lehetőséggel, kedvező szemnedvesség tartalommal. Néhány kísérletben szerzett tapasztalat alapján lehet következtetni a hibridek gyökérdőléssel, szártöréssel és csőfuzáriummal szemben tanúsított ellenálló képességére. Az időjárási feltételek, különösen a tenyészidőszak első felében kedvezőek voltak a kukorica fejlődése szempontjából. A július végétől kialakuló szárazság már nem egyértelmûen járult hozzá a termés kiteljesedéséhez, azonban a talajnedvesség kedvező állapota hosszabb időn keresztül képes volt kiegyensúlyozni a hőmérséklet augusztusban és szeptember első felében tapasztalt „szárnyalását”. Sem drótféreg, sem mocskospajor kár nem fordult elő, s a kukoricabogár lárvájának tevékenységére utaló jelet sem tapasztaltak. A már kikelt állományokat megsemmisítő természeti csapás nem érte. Súlyos vadkár sem fordult elő. A rovarkártevők közül a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke előfordulása gyakori, helyenként tömeges volt. A betegségek közül a golyvásüszög nem volt számottevő, a szár- és csőfuzárium fertőzés viszont helyenként súlyos mértékûnek mondható.
A fajták kiválasztása egy folyamat eredménye. Először a Top20 Bizottság tesz javaslatot azokra a fajtákra, amelyeket mindenképpen szerepeltetni szándékoznak a kísérletekben. Ezek általában a termesztők által jól ismertek, mérvadónak elfogadottak. Ezt a Klub meghirdeti, s értesíti a fajtatulajdonosokat. Miután ők is megtették jelölésüket illetve jelezték igényüket, a Top20 bizottság ismét áttekinti azt, s szükség esetén további hibridek vetőmagjának vásárlásáról dönt. Az így kialakult fajtasort állítják kísérletbe. A Top20 elnevezés onnan származik, hogy a vetésterület mintegy 50 százalékát 20 fajta fedi le. A Klub ezeket tartja a legfontosabb fajtáknak, s ezek teljesítményének mérése valamint az újabbak által felkínált előrelépés lehetőségének bemutatása a fő cél. A végső sorrend kialakulásában azonban több gazdasági mérőszám és a népszerûség is közrejátszik. Ez utóbbinak mérésére internetes szavazási lehetőséget adnak az érdeklődő közönségnek is Kukorica Szavazólista címmel a Klub honlapján (www.magyarkukoricaklub.hu ).
A Magyar Kukorica Klub Egyesület egyre szélesedő és mélyülő ismertségének köszönhetően mára kiérdemelte a „Kukorica Klub” megnevezést. Fokozódó népszerûségüket elismert eredményeiknek köszönhetik.
Alapszabályukból kitûnik, hogy mûködésük valóban klubszerû – az egyesületi formát azért választották, hogy jogilag is értelmezhető formában jelenhessenek meg a társadalmi-gazdasági élet azon területein, ahol úgy érzik, szerepük lehet, s hangjuk hallatásával is szolgálhatják kitûzött céljaik elérését. A tagság szerkezete biztosítja a pártatlan és független mûködést, véleményalkotást, a demokratikus megnyilatkozást, s a Klubon belüli egyenrangúságot, egyensúlyt.
Gazdasági jellegû tevékenységeik felsorolásának rendkívül széles skálájából nagy jelentőségû fejlesztésük az agrometeorológiai szolgáltatás – elindították a hálózat kiépítését, s a hozzá szükséges rendszer fejlesztését. Ez lesz az egyik alapja a termés-előrejelző rendszer kifejlesztésének. Természetesen fejlesztés alatt vannak az agro-ökológia értékelés többi elemei is és előkészítés alatt áll a piaci információs rendszer is. Eseményeket – kísérleti szemléket, fajtabemutatókat – maguk is szerveznek, de leginkább mások által szervezett szakmai rendezvényeken vesznek részt, amely nem passzív megfigyelői státuszt jelent. Előadói, kiállítói vagy társrendezői szerepet is szívesen vállalnak.
Alapszabályukban az általuk kifejlesztett és üzemeltetett www.magyarkukoricaklub.hu honlapot jelölték meg legfőbb mûködési területüknek, amely virtuális „Klubház” teszi lehetővé, hogy valódi, nemzetközi pályán tevékenykedhessenek a hazai kukoricatermesztésért. Az élő, folyamatosan frissített híreken túl a modern webes szolgáltatások legcélszerûbb alkalmazásait veszik igénybe, hogy a klubtagok megtalálhassák a céljaikat legjobban szolgáló ismeretanyagokat, kicserélhessék saját tapasztalataikat, s mások hasznára megnyilvánulhassanak.
A Top20 fajtakísérletekről részletesebb információkkal és illusztrációkkal a honlap Galéria rovatában találkozhatnak olvasóink.
