A tavalyi és a 2008. évi gabonapiaci folyamatok alapvetően eltérnek egymástól nemcsak Magyarországon, hanem a világ több jelentős gabonatermelő régiójában is.
A múlt évi, többségében csak közepes, helyenként kifejezetten alacsony termés, a növekvő felhasználás (Kína, India fogyasztásbővülése; USA bioetanol-gyártása), a több éve egyre csökkenő világkészletek, a nagy nemzetközi befektetési alapok megjelenése az árutőzsdéken, a kiszámíthatatlan spekuláció, jelentős árnövekedést indukáltak.
Magyarországon az aszály és az alacsony termés miatt a gabonaárak a 2007. évben lényegében megduplázódtak.
2008-ban a nemzetközi és a hazai piacon is az előző évihez képest ellentétes folyamatok zajlanak, az EU-ban 50 millió tonnával több a gabonatermés ebben az évben és a környező országokban is jó termés várható.
Magyarországon ebben az évben mintegy 8 millió tonnás kukoricatermés várható, melyből a hazai igényeken felüli mintegy 4 millió tonna nagyobb hányadára külföldön kell piacot keresni, miközben a Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában a takarmánykukorica novemberi jegyzése 25,7 ezer forintra csökkent. Ez az ár a termelő telephelyén lényegében már csak 101,31 euró (mintegy 24,5 ezer forint) EU-s intervenciós felvásárlási árszintet jelent.
Egyes információk szerint vannak térségek, ahol a vevők már ennél is alacsonyabb vételi ajánlatokat tesznek.
A gabonatermesztők körében egyre nő az árcsökkenés miatti feszültség, a termelési biztonság, a kiszámíthatóság drasztikusan romlik, amiért a termelők alapvetően az EU-t hibáztatják. Szerintük azért botrányos az EU gabonaszabályozási politikája és gyakorlata, mert;
• olyan minőségszigorítást vezetett be 2006 októberében a kukoricára, amelynek egyes elemei az EU Bíróság előtt „nem álltak meg”, vissza kellett vonni;
• az EU Bizottság 2007-ben a kukorica-intervenció megszüntetésére tett javaslatot, de – az érdekképviseletek tiltakozására, a magyar kormány, más tagállamok támogatását megszerezve – a brüsszeli döntés úgy módosult, hogy 2007-ben 1,5 millió tonna, 2008-ban 700 ezer, 2009-ben pedig 0 tonna az intervencióra felvásárolható kukorica mennyiség az EU-27 tagállamában;
• az EU 2008 június elején az egyes gabonatermékekre vonatkozó, harmadik országokból származó termékek vámfelfüggesztését meghosszabbította több ország tiltakozása ellenére;
• a bizottság újabb javaslata (Health Check) a gabonaintervenció rendszerének 2009-tól való további módosítására (2. sz. melléklet), amely ellentétes a Római Szerződés 39. és 40. cikkében megfogalmazott alapelvekkel. Nevezetesen, nem biztosítja a piacok stabilitását, a mezőgazdaságból élők jövedelmét és életszínvonalát, ráadásul diszkriminatív az EU egyes tagállamaival szemben, különösen a tengeri kikötővel nem rendelkező közép-európai országokkal, amelyek közül a legjelentősebb gabonatermelése Magyarországnak van.
Ebben a módosított rendszerben ráadásul az intervencióra felajánlóknak 15 euró/tonna letéti díjat is fizetniük kell, amit el is bukhatnak, ha az uniós kvótaelosztáskor nyernének, de terményüket mégsem adnák el az EU-nak. Ezt az intézkedést akkor hozta az EU, amikor a 101,31 eurós intervenciós áron felvásárolt gabonát jelentős árnyereséggel, 2007-ben átlagosan 180 euró/tonna áron értékesítette mintegy 2 millió tonnás nagyságrendben, amin közel 40 milliárd forint árrést realizált.
A gabonaintervenció bizottság által javasolt reformja ellen tiltakoznak az európai gabonatermelők, köztük a különösen hátrányt szenvedő magyar termelők. Erről tájékoztattuk az FVM vezetését, valamint az EU Parlament magyar képviselőit.
Lényegében hasonló tartalommal a magyarországi érdekképviseletek közös levelet küldtek Mariann Fischer Boel mezőgazdasági főbiztos asszonynak, a COPA/COGECA elnökének és az EU parlament magyar képviselőinek is.
A gabonapiacon jelenleg zajló folyamatok ismét megerősítik a MOSZ-nak azt a törekvését, amely a gabona belső felhasználásának növelésére irányul. Kiegyensúlyozott gabonatermesztés nem valósítható meg e nélkül, amelyben az állatállomány-bővítés állami ösztönzésének ugyanúgy szerepe lehet, mint az ipari felhasználás (pl. bioetanol) bővülésének.
A gabonatermesztők számára nyilvánvaló gazdasági hátrányt okoz az a késlekedés, amely a termelői tulajdonú bioetanol-üzemek EU támogatással történő megvalósítása csúszásának a következménye.
A belső piaci kereslet szempontjából fontos, a mintegy 1,2 millió tonna búza humán célú felhasználása. Az elmúlt hetekben több sajtóinformáció foglalkozott a pékek kenyérár-növelési szándékával.
A MOSZ és a gabonatermesztők a kenyérár emelésében semleges álláspontot képviselnek, az áremelés indokait a pékek nyilván közzé teszik.
Azt azonban le kell szögezni, hogy a kenyér árszerkezetében a búza csupán 20%-ot képvisel. Ezen túl, az elmúlt évben, amikor a kenyér (élelmiszer) áremelkedést a termelőkre (a termelői árnövekedésre) „kenték”, világossá kell tenni, hogy a betakarításkor még alacsony gabonaárak voltak, a malmok éves gabonaszükségletük döntő részét ekkor vásárolták meg.
Az 55-60 ezer forintos tonnánkénti árak csak jóval később, 2007 decemberében alakultak ki.
Ez a fajta piaci alkalmazkodás fogyasztói és fogyasztóvédelmi szempontból nyilvánvalóan aggályos, illetve megkérdőjelezhető.
Az értékesítési nehézségek kezelésére a napokban Gráf József FVM miniszter által bejelentett ún. „kukorica-csomag” (15-16 milliárd forint hitel a gabonafelvásárláshoz, 200 ezer tonna kukorica TIG általi állami felvásárlásra, az indulás előtt álló bioetanol üzemek részére nyújtott hitelgarancia) a MOSZ szerint nem alkalmas a krízis kezelésére.
A mezőgazdasági termelők a helyzet súlyossága miatt a magyar kormánytól határozott intézkedéseket követelnek. Azok is juthassanak hitelhez, akiknek nincs fejlesztési hitelük. Járjon el az EU-nál, részint a piacrajutást segítő (35–40 €/tonna) fuvartérítés biztosítása, részint a termelők piacvédelmét és jövedelmét biztosító intervenciós rendszer fenntartása, továbbá a gabonatermékek vámfelfüggesztésének eltörlése érdekében.
A gabonatermesztők többségénél súlyos gondokat okoz, hogy 2008-ban az előző évi gabonaárak a felére csökkentek, de az igazi baj az, hogy a felvásárlási árak csökkenésével egyidejûleg jelentősen nőtt a mezőgazdaságban felhasznált inputok ára. A gáz, az olaj, a villamos energia mintegy 30%-kal nőtt, a mûtrágyák ára lényegében megduplázódott, amely a mezőgazdasági termelők jövedelmének elvesztését és a jövő évi termelői alapok megrendülését okozhatja.
A termelőknek mélyen el kell gondolkodni azon, hogy az inputok drasztikus árnövekedése, a mezőgazdasági termékek értékesítési nehézsége és az egyre dagadó pénzügyi válság közepette – amely nehezebben elérhetővé és drágábbá teszi a hiteleket – vajon milyen, a jövő évi termelést megalapozó befektetéseket célszerû megtenniük?!
MOSZ Sajtóosztály,
Tóth István titkár
