A kukorica, mint általában, az idei évben sem az optimális időjárási viszonyokkal találkozott. A Pioneernál a termésstabilitást, termésbiztonságot ezért rendkívül fontos tulajdonságnak tartjuk, amely alatt a szélsőséges időjárási körülményekre, aszályos időszakokra adott hibridválaszt értjük. Magyarország éghajlata a kukoricatermesztés szempontjából a száraz, kontinentális típusba tartozik, ezt mutatja az 1. ábra.
Többek között ezért is létesített kutató és nemesítő állomást a Pioneer Hódmezővásárhelyen, hogy a nemesítés, tesztelés folyamatában már itt Magyarországon találkozzanak a leendő hibridek azzal az éghajlati körülménnyel, amelyben aztán bizonyítaniuk kell. A termésbiztonság szempontjából a nemesítői munka már a gyakorlatban is megmutatkozott az elmúlt évben, amikor a Pioneer új generációs hibridjei messze a legjobban viselték a szélsőséges évjáratot. Csak két hibridet említve, a PR37N01 és a PR37Y12 a 2006-os csapadékos évben az MgSzH vizsgálataiban is a legjobban szerepelt a fajtajelöltek között (N01 az első helyezett volt). Ezt követően 2007-ben, amikor aszálytûrésből is bizonyítani kellett szintén ez a két hibrid volt az első kettő az államilag elismert hibridek versenyében, mely kísérleteket a VSZT-GOSZ felügyelte. Két teljesen eltérő évjárat és mégis ugyanaz a két hibrid teljesített a legjobban!
Az idei évjáratra visszatérve, először nézzük meg mikor, és milyen hatásai lehetnek a szárazságstressznek a kukoricákra.
• Vegetatív fejlődéskor jelentkező szárazság: hatására kisebb növénytömeg alakul ki, kisebb asszimilációs felülettel. A 2007-es évben az aszály korán jelentkezett, ezért részben ezzel a hatással is találkozhattunk.
• A virágzást megelőző időszak (7–17 leveles kor) csapadékviszonyai döntő hatásúak a szemszám és a csőnagyság kialakulására, a virágzáskor jelentkező szárazság pedig a bibefejlődést és a termékenyülés mértékét határozza meg. Ebben az időszakban a Pioneer vizsgálatai szerint a termésveszteség az érzékenyebb hibridek esetében akár 370 kg is lehet naponta. Erre is példa a 2007-es évjárat, amikor a súlyos termésveszteség nagy része a virágzási időben tapasztalt aszálynak is volt köszönhető.
• Szemkitelítődési időszakban tapasztalt aszály: hatással van a kukoricaszemek méretére, ezerszem tömegére. A Pioneer vizsgálatai szerint az erre érzékenyebb hibridek termésvesztesége akár 180 kg is lehet naponta. Ez a típusú szárazságstressz az idei 2008-as évjárat jellemzője az ország nagy részén, főként keleti-, délkeleti területein.
Nemesítőink mindhárom időszakban előforduló stresszes helyzetekre szelektálják a hibridjeinket. A Pioneer hibridek termésbiztonságát az előbb vázolt stresszes körülményekre a következő tulajdonságok támogatják:
a korai, vegetatív fejlődés időszakában a gyors, korai fejlődési erély előnyös lehet a korán jelentkező aszállyal szemben. Köztudott, hogy a Pioneer hibridjei ebben a tekintetben a legjobbak, nagyon intenzív, kiváló korai fejlődési eréllyel rendelkezik például az A79, D25, A24, N01 és az új V52-es hibridünk. Ennek a Pioneer hibridekre jellemző fejlődési erélynek köszönhető, hogy ki tud alakulni a kellő vegetatív tömeg, ami később az alapját képezi a generatív növekedésnek, és az asszimilációs felületnek. Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy az ilyen hibrideket korábban is vethetjük, amivel a virágzási időt is előrébb hozhatjuk.
A virágzási időben a kukoricát terhelő szárazságstresszt a nemesítőink a Pioneer hibridek termékenyülési képességének javításával ellensúlyozzák, mely a következő tulajdonságok javítását jelenti:
• a kétivarú virágzás összehangoltságának javítása,
• szárazságban is hatékony bibe-fejlesztési erély,
• a pollenernyő tartósságának javítása,
• a pollenek hőtûrő képességének javítása.
Ezekben a megtermékenyülés időszakában fontos tulajdonságokban élen jár a D25, N01, Y12, F73, V52 és F38. A 2007-es évjáratban a körülményekhez képest jól viselték a megporzáskori hőstresszt, ezért is emelkedtek ki termésükkel a versenytársaik közül.
A szemkitelítődés időszakában tapasztalt szárazságstressz hatására kevesebb szárazanyag épül be a szemekbe, a szemek ráncosodnak, nem tudnak „kitelni”. Az alábbi fényképen (1. kép) a PR37N01-es hibrid nagyon jól kitelt csöve látható, mellette ugyanerről a helyről származó szemkitelítődési stresszre érzékeny hibrid.
Immár köztudott a termelők között is, hogy a Pioneer hibridjeire jellemző, hogy fajsúlyosabbak, nagyobb az ezerszemtömegük, nagyobb, jobban kitelt szemekkel rendelkeznek. Ez a tulajdonság több száz kg-os, akár tonnás terméselőnyt is jelenthet.
A 2. ábra az elmúlt három év akkumulált hőösszegeit mutatja, melyről jól látszik, hogy a 2007-es és 2008-as meleg, száraz évjárat nagyban hasonlít egymásra ebben a tekintetben, mindkét évben gyorsabban halmozódtak a hőösszegek, mint a 2006-os csapadékosabb, a kukorica fejlődésének lényegesen kedvezőbb évben.
2008 főként abban különbözött az előző évtől, hogy júliusig jobb volt a csapadék eloszlása. Látványos, nagy növények alakultak ki, helyenként rekordtermést sejtető csövekkel. A növények 1–2 héttel előrébb is voltak a fejlődésüket tekintve a kapott átlag feletti hőösszegnek köszönhetően. Ezek a fejlődésben sokévi átlaghoz képest előrébb tartó kukoricák ezután a szemkitelítődés időszakában hő- és szárazságstresszt szenvedtek el augusztus hónapban. Az erre érzékenyebb hibridek nem tudtak kitelni, apró, ráncos szemeik, alacsony ezerszemtömegük miatt termésveszteséget könyvelhettek el. A Pioneer hibridjei ebben a tekintetben is terméselőnyt mutatnak, a következetes nemesítői munkának köszönhetően hibridjeink kiváló termésstabilitást, termésbiztonságot mutatnak a stresszes helyzetekben is. Fent már említésre került néhány kukorica melyek már a termelésben is bizonyították, hogy a legjobb termést tudják realizálni a Magyarországra jellemző éghajlati viszonyok között.
Összefoglalásképpen tehát ezek a következők: PR38A79, PR37D25, PR38A24, PR37N01, PR37Y12, PR37F73, PR35F38. A genetikai előrehaladásnak köszönhetően pedig az új hibridek sora 2009-től tovább bővül: P9400, PR37K92 és PR36V52.
Fábián László Termékmenedzser
