Beszélgetés Császár Györggyel, a Hercegszántói Mezőgazdasági Szövetkezet elnökével

Agro Napló
Hercegszántó Bács-Kiskun megyében, az ország déli határszélén fekvő, közel 2400 lelkes település. Császár György Hercegszántón nőtt fel, Kalocsán, a mezőgazdasági szakközépiskolába járt, majd a Nagykanizsai Főiskolán szerzett diplomát. Későbbiekben, már munka mellett kapott agrármérnöki diplomát Debrecenben. Az akkori szövetkezettel tanulmányi szerződése volt, így Hercegszántón állt munkába, és azóta is első munkahelyén dolgozik, de már a ranglétra legfelső fokán. 1986-ban, 31 évesen érte a megtiszteltetés, hogy elnöknek választották, saját települése szövetkezetében

Császár György, a Hercegszántói Mezőgazdasági szövetkezet elnöke

Ma a Hercegszántói Mezőgazdasági Szövetkezetnek három fő ágazata van: növénytermesztés, sertéstenyésztés és szolgáltatás. A szövetkezetnek 150 tagja van – mutatja be cégét Császár elnök úr – jelenleg, amely 75 embert aktívan foglalkoztat. 2300 hektáron folytatunk növénytermesztést – ezek bérelt földterületek –, továbbá 600 hektárt integrálunk. Az integrációs tevékenység az inputanyag-szolgáltatáson át az értékesítésig, minden területet felölel. Éves árbevételünk 2,3 milliárd forint, az eredményünk 200–350 millió között szór gazdasági évtől függően. A tavalyi év egy kicsit gyengébb volt, a 200 milliós eredménnyel.
A cég stabil lábakon áll, biztonsággal tudjuk eltervezett dolgainkat megvalósítani. „Megéri tisztességesen, jó koncepciók mentén, becsületesen dolgozni a szövetkezetben, még akkor is, ha vannak gyengébb évek, kisebb nyereséggel. A szövetkezetünk ma is 75 ember után adózik becsületesen, mindenki a tényleges keresetével van bejelentve, ami az állam, az egyén és a versenytársak szempontjából is kedvező”.

SERTÉSTENYÉSZTÉS

Ez egy hosszú történet, ennek előzménye az volt, hogy 4-5 évvel ezelőtt dilemmában voltunk, zárjuk be a telepet vagy fejlesszünk?! Ekkor úgy döntött az igazgatóság, hogy előre menekülünk és belevágtunk a fejlesztésekbe.

Nekünk nem a magyar versenytársakkal kell elindulni a futópályán, hanem a nyugatiakkal. Európai színvonalon kell termelnünk, mert egyébként elbukunk. Egy hagyományos teleppel rendelkeztünk – részben rendelkezünk most is –, de úgy döntöttünk, hogy több lépcsőben megcsináljuk. Az első lépcső az akkori szabályozók miatti kényszer volt, a trágyakezeléssel kapcsolatban kellett lépnünk. A folyékony és a szilárd trágya kezelésére adtunk be pályázatot, 70%-os támogatás mellett. Majd utána csináltunk szintén pályázat útján egy előhizlaldát. Eredményeink elkezdtek javulni és ezen felbátorodva, 600 milliós beruházással építettünk egy új malacnevelőt és fiaztatót. A régi hizlaldából pedig egy 2000 férőhelyes hizlaldát. Ezzel párhuzamosan a genetikaváltást is elhatároztuk, a régi nagy fehér fajtánk tenyésztését abbahagytuk és a hibridizáció felé mozdultunk el. Beléptünk a TOPIGS tenyésztési rendszerébe, s jelenleg is ebben működünk, egy hármas keresztezési kombinációval állítjuk elő végtermékeinket. Nagy fehér x lapáj F1-t termékenyítjük TOPIGS Duroc terminál kannal, amiket bérelünk. A fajtaváltás a sertéstenyésztés naturális mutatószámaiban javulást eredményezett, ami szándékaink szerint még tovább folytatódik a jövőben. Néhány szám ennek igazolására:

Fialási átlag, 2012-ben 11,6 db és 2013-ban, 12,08. Átlag kocalétszámunk, 2012-ben 512,14 és 2013-ban 554,48 db. A kocaforgó (némileg vitatott mutató a szakmában) 2012-ben 2,43, illetve 2013-ban 2,42. Hízó kibocsátásunk: 2012-ben 11 996 db (23,42 db hízó/koca), súlyra: 1369 tonna, míg 2013-ban 14 708 db (26,52 db hízó/koca), súlyban 1626 tonna.


2014-ben el szeretnénk érni hízó kibocsátásban a 16-17 000 db-ot, változatlan kocalétszám (550 db) mellett. A tenyészanyagot is magunk állítjuk elő, és a hízó alapanyagot is, tenyésztünk, valamint hizlalunk. Egy komplett rendszert működtetünk.


Takarmányellátásunkat saját keverőnk biztosítja. A szemes alapanyagot főleg magunk állítjuk elő, esetenként vásároljuk. Szintén külső beszerzésűek a premixek és fehérjehordozók (elsősorban az extrahált szójadara). A koca, kan, malac és hízó premixeket a Vitafort Zrt.-től vásároljuk és az általuk elkészített receptúrák szerint keverjük le saját keverőüzemünkben, a fiatal malacok prestarter takarmányát a NUSCIENCE (volt Vitamex) szállítja állatainknak. Átlagosan 2,8 kg takarmányból állítunk elő 1 kilogramm sertéshúst.

Az állategészségügyi státusunkon mindenképpen javítanunk kell a jövőben. A PRRS jelen van a tenyészetünkben, és a Leptospira státusunk is kétes (a vizsgálatok most folynak) még, a klinikai tünetektől mentesek vagyunk (ezt az eredményeink is jól mutatják), vakcinázási programokat dolgoztak ki a kollégák a problémák megoldására. Természetesen ahol országos mentesítési program van folyamatban, oda csatlakozunk.


Technológiánkban vegyítettük a legmodernebb eszközöket a régi kifutós rendszerrel, az etetés, itatás gépesített, trágyázást helyenként kézzel végezzük. A malacnevelő és fiaztató, valamint a hizlalda tartástechnológia kivitelezését a mohácsi TechnoPig Kft. (etetők, itatók, szellőzés, fűtés, rácspadozat stb.) végezte. Az építést pedig szintén egy mohácsi cég, az SH-BAU Mérnöki Kft. bonyolította, ők voltak a generál kivitelezők is. A fiaztató fűtését költséghatékonyan az Altherm Kft. szalmabála tüzelésű kazánjával oldjuk meg.


Őszintén közreadom a legfontosabb számainkat: 2012-ben 384,54 Ft, 2013-ban 399,85 Ft volt 1 kg sertés előállítási önköltsége. Értékesítési áraink 2012-ben 391,6 Ft/kg, 2013-ban 397,5 Ft/kg volt. Két kis vágóhídra történik az értékesítésünk, az egyik Royál Hús Kft. Páhi, a másik pedig a nagyiváni vágóhídra.

Országosan, hogy fog-e növekedni a kibocsátott sertés mennyisége, nem tudom! Az biztos, hogy nálunk nőni fog az előállított mennyiség. Folyamatosan javulnak a termelésünk mutatói, optimisták vagyunk a kibocsátás növekedését illetően is. Az értékesítési árakban megvan az éves görbe. Ilyenkor év elején jóval olcsóbb a sertés, aztán nyárra felmegy az ár, kitart egy darabig, aztán megint csökken. A disznóvágási szokásoknak megfelelően alakul. Nekünk az lenne a jó, ha 400 Ft felé menne az élő sertés átvételi ára, mert szomorú tény, még 3 gombóc fagyi árát se éri el a sertés ára. Úgy gondolom, nem kérdés melyiket könnyebb előállítani?! Látható, termelésünk hatékonysága folyamatosan és jelentősen javult. A költségek egy jelentős része azonban adott, vannak állandó költségeink, a bérek és járulékaik emelkednek. Gáz-, energiaárak alakulásáról nem tehetünk, itt nincs rezsicsökkentés. Szóval 400 Ft/kg körül kellene legyen az élő sertés ára, hogy egy kis eredményünk is képződjön.

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Több száz hektárt nem műtrágyázunk, hanem hígtrágyával szórjuk a területet. Jogszabályban írják elő, hogy 3 évente vizsgálni kell a hígtrágyával kezelt területeket – ezek a vizsgálatok súlyos összegekbe kerülnek –, és utána adják ki az újabb engedélyt, hogy továbbra is kijuttatható-e hígtrágya az adott területre.

Talajművelési technológiákban haladunk a korral. Forgatásos művelést csak ott alkalmazunk, ahol nagy tömegű szármaradványt kell a talajba dolgozni. Egy kritikus növény a repce, mivel augusztusban kell vetőágyat készíteni a számára, ezt mi forgatás nélküli eszközökkel végezzük el.

A tápanyag-visszapótlást csak folyékony műtrágyával oldjuk meg. Szuszpenziót juttatunk ki az összes növény alá, ahol nem alkalmazunk hígtrágyás kezelést. A vetéssel egy menetben adagoljuk a műtrágyát és a talajfertőtlenítő szert, így feleannyi műtrágyát használunk fel adott területen. Ezt a technológiát a kapások esetén alkalmazzuk. A többi növény, mint például a szója, borsó, repce, ott a hagyományos módon, teljes felületre adagoljuk a műtrágyát és azonnal bedolgozzuk.

Mi nem égetünk, minden szármaradványt visszadolgozunk a talajba. A talajélet fokozására speciális, talajlakó baktériumokat tartalmazó készítményeket is használtunk, amelyek főleg a szármaradványok lebontásában segítettek (pl. a Mikro-Vitalt a BIO-NAT Kft.-től). Úttörők vagyunk a baktérium tartalmú termékek használatában, már 25 évvel ezelőtt elkezdtük őket használni.

Vetésszerkezetünkben 8-9 növényt termesztünk folyamatosan: repce 450 ha, őszi árpa 350 ha, őszi búza 600 ha, zöldborsó 150 ha, olajretek 120 ha, kukorica 700 ha, ebből 500 ha waxy (speciális keményítő tartalmú ipari kukorica), a többi takarmány, napraforgó 400 ha, szója 200–220 ha. AKG-programban gazdálkodunk. Nem vagyunk biogazdálkodók, de próbáljuk a természetet, vizeinket óvni. Két növényvédelmi szakmérnök kollégánk mindig pontosan tudja, hogy mit miért és mikor kell permeteznünk.

Gépparkunk „zászlós hajói” a CLAAS Lexion kombájnok, és a JOHN DEERE traktorok. GPS-vezérléssel működik valamennyi, jelentősen megkönnyítve ezzel a gépkezelők munkáját, és elkerülve a felesleges dupla műveléseket. Törekszünk arra, hogy a legmodernebb gépekkel dolgozhassunk, ennek érdekében minden pályázatot ki szoktunk használni. A korszerű gépek üzemeltetését jól képzett szakemberek, mérnökök végzik.


SZOLGÁLTATÁS

Az integrációnkhoz csatlakozó gazdák számára szinte mindenben tudunk segíteni. Valamennyi szükséges anyagot, vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert be tudják nálunk szerezni, s a kijuttatást is elvégezzük. A talajmunkáikat a sajátunkkal együtt készítjük. Aratást, szárítást, tárolást is megrendelhetik szövetkezetünktől, sőt a terményeik értékesítésében is segítünk.

„A jövő feladatai közt első helyen szerepel számomra, hogy a sertéstenyésztés a növénytermesztéshez hasonló eredménnyel tudjon zárni egy évet, de ez még messze van, sokat kell érte dolgozni” – zárta szövetkezetének bemutatását Császár György. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Csökkent tavaly a sertéslétszám

Csökkent tavaly a sertéslétszám

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2,634 millió sertést tartottak tavaly december 1-jén, így az állomány 8 százalékka...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?