A mi életünkben is eljött az a pillanat, amikor a beruházási tervben vállaltakat szembe kell fordítani a tényekkel, hiszen a 2012. év végi telepi átadás volt az a mérföldkő, melyet követően a hangsúly a termelésre összpontosult.

 A 2013-as év már arról szólt, hogy mennyit termelünk, milyen naturális és fajlagos mutatókat tudtunk megvalósítani az ágazatra jellemzően.

Mi volt a legnagyobb kihívás az indulásnál? Hogyan sikerült „belakni” az új beruházást?

A legnagyobb kihívást a telep mihamarabbi „feltöltése” jelentette. Az ágazat átlag tehénlétszáma 2012. évben 2256 db tehén volt, melyet 2013-ban 2366 darabra sikerült növelni. A tehénlétszám jelentős növekedését csak az év utolsó 2 hónapjában tudtuk megvalósítani, így a decemberi záró tehénlétszám már 2502 darabra emelkedett. A tehénlétszám növelése érdekében kénytelenek voltunk kompromisszumot bevállalni, ami az alacsony selejtezési százalékban jelentkezett. Ezt már az idei évben kompenzálni tudjuk, ezáltal az állomány „minőségi” javulását is fel tudjuk gyorsítani.

Egy ilyen tehénlétszámmal dolgozó telep esetében mindig fontos kérdés a hatékony szaporodásbiológiai menedzsment megszervezése. Mennyire sikerült előrelépni ezen a területen, valamint van érdemi változás a tejtermelési mutatókban?

A tejtermelés 2013-ban látványosan növekedett, mind összes mennyiségben, mind pedig az értékesített fajlagos hozam tekintetében. Az értékesített tejmennyiség meghaladta a 22 millió kg-ot, ami 9300 kg értékesített fajlagos hozamnak felel meg. Ha az előző évhez viszonyítunk, az értékesített tejnövekedés meghaladta a 2,5 millió kg tejet. A növekedési tendenciának folytatódnia kell, hisz tisztában vagyok azzal, hogy az említett fajlagos hozam nem egy világbajnoki teljesítmény. Ha összehasonlítom az idei év teljesítményét a tavalyival, azt tapasztalom, hogy jelenleg napi 7000 kg többletértékesített mennyiség a különbözet. Ez biztató és a bizakodásnak alapja is van, hisz rekordszámú ellések elé nézünk. Mindamellett, hogy sok ellésünk van és ez jellemző lesz az év hátralevő részére is, a két ellés közti időt is le tudtuk csökkenteni 400 nap alá.
Ez a szaporodásbiológiai csapat munkáját dicséri. Természetesen itt nem akarunk megállni. A tejelőállomány 100%-a az elléstől számított 81. napig kötelező módon, minimum egy alkalommal termékenyítésre kerül. Pontosabban a 67. napig az állományt 70% spontán ivarzás útján tudjuk termékenyíteni, a fennmaradó 30%-ot pedig hormonkezelést követően termékenyítjük az elléstől számított 81. napig.

Mit lehet tudni az itt termelő állatok felneveléséről?

Úgy érzem, hogy meg kell említenem a sátorhelyi növendéknevelő telep eredményeit is, hisz Csípőtelek árnyékában méltatlanul kevés figyelemben részesült. Magyarország és Nyugat-Európa egyik legnagyobb üszőnevelő telepe 2000 db üszővel az elmúlt évet sikertörténetként zárta. Kihasználva a fajta növekedési erényét, szigorú technológiai előírások mellett sikerült az üszőket 12,5 hónaposan tenyésztésbe venni.

Milyen visszhangok jutottak vissza önökhöz az elmúlt időszakban és milyen érdeklődés volt a szakma részéről?

Szándékosan ecseteltem konkrét számokkal az előző év teljesítményét, mivel nincs takargatni valónk. Vannak szakmabeli kollégák, akik néha felhívnak és érdeklődnek mi a helyzet nálunk, ilyenkor megbeszéljük a tapasztalatokat és „elcsevegünk” a napi aktualitásokról. Sajnos volt olyan eset is, amikor bizonyos forgalmazó cégek munkatársai rossz hírünket keltették más telepeken. Érdekes, hogy ezek a személyek nem a beszállítói körünkhöz tartoznak
és adott esetben még a telepen sem jártak. Ezen már csak mosolyogni tudok.

Van mód szervezett keretek között „tanulni” önöktől?

A telepi tapasztalatainkat 2 napos szaporodásbiológiai továbbképzések keretein belül – melyet a Holstein Genetika Kft.-vel közösen szervezünk – bárkinek bemutatjuk. Nyíltan beszámolunk az eredményekről, a nehézségekről, melyeket a technológia vagy a szemléletbeli nehézségek okoztak. Ezeket a szakmai gyakorlatokat tartalmilag bővítve igyekszünk rangosabbá tenni és idén is tovább folytatni.

Ami a telepi menedzsment továbbképzését illeti, ebben az esetben sem lehet lazítani. Cél a folyamatos szakmai fejlődés, új kihívások, célok megfogalmazása, a nyertes szemlélet meghonosítása.

Az ágazat további tervei, céljai?

A további célok adottak, hisz még messze vagyunk a tervezés során bevállalt mutatóktól. A legnagyobb kihívást jelenleg a takarmányozás jelenti. A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. takarmányozási szakemberével közösen új takarmányozási koncepciót dolgoztunk ki, melynek gyakorlati bevezetése ez év februárjában meg is történt. Szerencsére simán vettük az eddigi akadályokat, ami a tejtermelésünkön is meglátszik. Úgy vélem, ez is azt igazolja, hogy az eredményekhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai nyitottság, valamint a szakembereink hite abban, hogy amit csinálunk, sikerülni fog.

-zsá-