Mindezt azért mesélem el, mert évek óta meghívott vendég vagyok a Monsanto fejlesztőcsapatának éves konzultációjára. Felbecsülhetetlen értékű tudást és tapasztalatot halmozott fel az immár másfél évtizede tevékenykedő csapat.
A jobb és több termés realizálásakor érezzük a bőrükön, hogy egy ilyen elhivatottsággal dolgozó fejlesztő team munkájának igazából mekkora az értéke. Ami még nagyon imponáló, hogy a termelőkkel karöltve, együtt gondolkodva, a piac előtt mindig pár lépéssel haladnak az innováció útján. Pillantsunk bele képzeletbeli naplójukba, mert úgy gondolom, hogy a küldetésük, a cél, amit kitűztek maguk elé, a módja, ahogy ezt véghezviszik, iránymutatója lehet a jól jövedelmező, kisebb kockázattal járó, fenntartható növénytermesztésünknek.

Az indulás_

1999: a Monsanto, a Dekalb, az Asgrow és a Cargill egyesülését követően termékfejlesztő tevékenységbe kezdtünk a fajták/hibridek alapvető tulajdonságainak megismerésére fókuszálva. A csapat akkoriban 2 fővel kezdte meg tevékenységét, optimálisnak tekinthető szerkezete 8 éve stabilizálódott 4 kollégával az ország négy régiójában egy vezetővel az élen, aki a Balkán nyugati részét is koordinálja, mindezt jelentős európai és amerikai szoros együttműködésben.

Küldetésünk_

• A Monsanto globális genetikai bázisát, tapasztalatait és erőforrásait felhasználva a magyar termelők igényeinek legmegfelelőbb hibrid vetőmagok, és mezőgazdasági technológiák fejlesztését, illetve azok piacra kerülését biztosítjuk.
• Megosztjuk a tudásunkat a piaccal a termékek/technológiák megismertetése céljából, a területi képviselőket, a marketinget, és a disztribúciós partnereket felkészítjük, valamint a termelőket segítjük egy fenntartható, jövedelmezőbb agrárgazdálkodás irányába.
• Mint a hibridek és helyi környezet kölcsönhatásának legjobb ismerői, kulcsszerepet játszunk a megfelelő hibridspecifikus kultiváció javaslat kialakításában és a reklamációk kezelésében.
• A cég szakmai kapcsolatait erősítjük a tudományos szférával.
• Saját kollégáinkat folyamatosan fejlesztjük a szakma változó, tudományos és kereskedelmi igényeinek megfelelően.

Elkötelezettségünk_

A legjobb termékeket fejlesztjük, és a termékek tökéletes alkalmazástechnológiáját átadjuk a szakértők és felhasználók számára.

Tevékenységeink_

A hibridek, valamint a technológia fejlesztése a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a megújuló energia piaci trendjeinek becslésével kezdődik, a piaci igényeket felmérjük, kialakítjuk és az azokat legjobban szolgáló termékeket innováljuk.

Kultúrák_

Jelenleg kukorica- és repcekultúrákban végzünk fejlesztési kísérleteket, repcében országosan 60–70, kukoricában közel 100 helyszínen. A technológiák fejlesztését a közeljövőben több jelentős szántóföldi kultúrára kívánjuk bővíteni.

Számadatok_

• Egy kukoricakísérletben átlagosan 20–24 órát, egy repcekísérletben 25–30 órát töltünk el egy évben. Egy kísérlet során 150–250 adatpontot gyűjtünk az adott hibridről, korai fejlődés, fattyasodás, virágzás, patogének, betakaríthatóság, termés és vízadatok viszonylatában. Egy évben 12 000–15 000 adatpontot gyűjtünk 65–70 hibridre vonatkozóan nagyparcellás kísérletekben.
• Egyetlen repcekísérletből 150–200 adatpontot gyűjtünk, az adott hibrid korai fejlődés, tél előtti fejlettsége, kifagyás, korai indulás, szárbaindulás, virágzás, gombafertőzések, megdőlési hajlam, termés, és víz-, és olajtartalom viszonylatában. Egy évben 10 000–12 000 adatpontot gyűjtünk 45–60 hibridre vonatkozóan, szintén nagyparcellás kísérletekben.

Termelok bevonása_

Kezdetben tíz termelő bevonásával végeztünk kukoricahozam kísérleteket, mely kör ma országosan 80–100 termelőre bővült. Mindez gazdagodott egy európai szintű hálózattal, amiben az Atlanti óceántól a Kaszpi-tengerig teszteljük a piacra kerülő hibrideket, ezáltal teljes képet kapunk egy adott hibrid különböző klímaviszonyok, talajtípusok és termelői szokások közötti reakcióiról.

Innovációk_

• Az első hibrid repce bevezetése a gyakorlati termesztésbe.
• Az újgenerációs DEKALB portfólió, mely minden éréscsoportban és évjáratban kiemelkedő teljesítményre képes, melyben a legfontosabb értékmérők a kiváló évjárat és termőhely-stabilitás, a kiemelkedő stressztûrés, valamint a kiegyensúlyozott agronómiai tulajdonságok.

Eredményeink, megállapítások_

• Ma is Európa rekorder az EXOCET hibrid repce, mely Lengyeltótiban 7,19 tonna
t/ha termésátlagra volt képes nagyüzemi körülmények között.
• A Dekalb 15 éve piacvezető az őszi káposztarepce vetőmag-értékesítésében.
• Az elmúlt 15 esztendőben szinte mindig Dekalb hibrid volt a legnagyobb felületen termelt kukorica.
• Az elmúlt években a Magyar Kukoricaklub termésverseny első 3 helyezettje mindig Dekalb kukorica volt.
• Ma Magyarországon a legtöbb termelő Dekalb kukoricát és hibrid repcét termel.

Dilemmáink_

• A mezőgazdasági termelés jövedelmező fenntarthatósága az egyre hektikusabb és száraz klimatikus viszonyok között.
• A tradícionális termelési technológiák versenyképessége középtávon Európában a modern technológiákkal (biotechnológia, precíziós, vízmegőrző) szemben.

Rövid távú terveink_

• A magyar termelők segítése abban, hogy magasabb haszonnal, kevesebb kockázattal és fenntartható módon tudjanak termelni – ebben jobbnak lenni évről évre.
• A termékközpontú ajánlatok helyett vevőközpontú szemléletet kívánunk megvalósítani, mely profi szaktanácsadást jelent üzemi szintű ajánlattal (+1 tonna Program).

Hosszú távú terveink_

• A világ más tájain már bizonyítottak az új technológiák: ugyanazon anyagi és
természeti erőforrás ráfordítása mellett lényegesen gazdaságosabban termelni. Európa félelmetesen konzervatív az új technológiák adaptálásában, első helyen értve a biotechnológiát, mely a földrészen kívül már mindenhol bevett „régi” gyakorlat és a fenntarthatóság egyik alappillére, tekintve, hogy milliárd kilógramokkal kevesebb növényvédő szert kell kijuttatni az ilyen kultúrákba.
• Ezen túl viszont, ahol Európa nyitottabbnak tűnik, a precíziós mezőgazdaság, bár a kontinens hátránya itt is jelentős. A Dekalb genetika potenciálja jóval 20 tonna/hektár felett van és tudjuk mennyi termést vesztünk a táblaszintű gondolkodás hátrányaiból fakadóan. Célunk az, hogy ezt egy gyakorlatilag négyzetméterszinten tervezhető és változtatható technológiává alakítsuk, ahol minden egyes négyzetméterből a maximumot hozzuk ki. Így közelebb kerülünk a Dekalb genetikai potenciál kiaknázásához táblaszinten is.

Amikor úgy éreztük, hogy teljesítettük a küldetésünket_

• A 2000-es évek elején óriási kihívás volt meggyőzni a termelőket arról, hogy a repcét ne 10–20 kg/ha-ral, hanem 3–5 kg/ha-ral vessék. A Dekalb által kifejlesztett első hibrid repcék, a fejlesztői kísérletek és az azokkal elért 4-5 tonna/ha termések (az 1–3 tonnákkal szemben) győzték meg a magyar termelők javát, hogy váltani kell.
• Egy ismert termelő egy országos rendezvényen szót kért, majd elmesélte, hogy a 17 tonna/ha feletti üzemi eredményét Dekalb kukoricával érte el. Idézzük a szavait: „...próbáltam én más cégek hibridjeivel is, de csak a Dekalb volt képes erre a szintre...”