Körképünk áttekinti a határidős búza kötési árfolyamait 2008 augusztus közepi, amely árak már annak függvényében is alakulnak, hogy milyen búza kínálati adatokkal szembesülünk közvetlen az aratás befejezésekor. Az adatokat öt kontinens meghatározó árutőzsdei árfolyamai mutatják a 2008 őszi és a 2009-es tavaszi időszak határidős elszámolási napjaira. Minden kötési árfolyamot a tőzsdén kereskedhető valutában is érdemes szemügyre venni, ugyanis a dollár gyengülése, illetve a forint hirtelen erősödése az elmúlt időszakban, jelentősen befolyásolja az egységesen forintra vetített árakat. Az észak-amerikai kontinensen a chicagói, Dél-Amerikában az argentin, Európában a LIFFE összesített árutőzsde, illetve a Budapesti Értéktőzsde, Ázsiában a kínai Zhenzhou és végül az ausztrál tőzsde adatait hasonlítjuk össze.
Kinek is érdemes a határidős piacokat figyelnie? A határidős gabonapiacok tipikus szereplői a termelők, a felhasználók és a spekulánsok (akik összehozzák a két fél kínálati, illetve keresleti oldalát). Általánosságban elmondható, hogy határidős fedezeti ügyletbe azok bocsátkoznak, akik a jövőbeni árat a tervezhetőség érdekében a jelenben rögzíteni szeretnék.
A termelők – farmerek, magángazdák – azzal a szándékkal lépnek a határidős piacra, hogy a termelt gabona ára ne legyen kitéve a folyton ingadozó azonnali piaci áraknak, hanem hónapokkal előre rögzített jövőbeni áron kerülhessen leszállításra. A határidős piacokon egy adott időpontban későbbi teljesítési határidőre megkötött szerződéssel rögzítik a jövőben esedékes ügyleteket, ezáltal előre rögzítve az árakat. Például egy gabonatermesztő, akinek a búzája még lábon áll, levédheti az eladási árat az árutőzsdén egy határidős eladással, a tényleges aratás és értékesítés előtt.
A felvásárlók – raktárak, kereskedőcégek és a feldolgozók – malmok, takarmánykeverők állnak a keresleti oldalon, ugyanazzal a céllal csak ellentétes előjellel. Míg a termelők a gabona árak zuhanása ellen védik magukat, addig a felvásárlók, feldolgozók a gabona árak radikális emelkedését kívánják elkerülni. A spekulánsok teremtik meg a két fél közötti egyensúlyt, haszon reményében vállalva az áringadozásból eredő kockázatot. A készpénzes vagy azonnali ár a gabona fizikai piacán a pillanatnyi ár, míg a határidős ár a gabona egy későbbi időpontban történő szállításához az eladó és a vevő között a határidős piacon kialkudott ár.
Kezdvén az amerikai kontinenssel, a chicagói árutőzsdén (Chicago Mercantile Exchange) azt tapasztaljuk, hogy 2008 augusztus 15-i kereskedési napon az 1 véka egységmennyiség 2008 szeptemberi kötésre 8,530 amerikai dolláron zárt. Ez tonnánként 313,60 dollárt jelent, amit 162,80 USD/HUF árfolyamon átszámítva 51 055 forint. Ehhez képest a decemberi és a 2009 márciusi adatok rendre következők tonnára vetítve: 322.65 USD azaz 52 527 HUF, illetve 330.15 USD azaz 53 748 HUF.
Megfigyelvén az elmúlt időszak vonatkozó adatait azt látjuk, hogy a júliusban tapasztalt csúcs árakhoz képesti csökkenő tendencia két héttel ezelőtt megfordult, s augusztus első hetében jelentős árnövekedésbe csapott át. A napvilágra került termelési adatok is hozzá járulhattak ahhoz, hogy a héten ellenben újra lassú árcsökkenés tapasztalható.
Az argentin árutőzsdén (Mercado a Término de Buenos Aires) azonnali szállításra 201.0 USD (32 723 HUF), 2008 szeptemberi szállításra 197.5 amerikai dolláron (32 153 HUF), 2009. januárra pedig 190 USD (30 932 HUF) lehetett tonnánként kötést kezdeményezni. Érdekes megfigyelni, hogy a későbbi határidőkre alacsonyabb áron lehet a búza tonnájával kereskedni. Ez azt jelenti, hogy a bázis (a jelenlegi készpénzes ár mínusz a határidős ár) negatív az argentin piacon. Ez tipikusan akkor fordul elő, ha a tavalyi termelésből még jelentős készletek állnak rendelkezésre, és ehhez egy idei jó minőségû termelés adódik. Ilyenkor a piac bünteti a raktározást arra ösztönözve, hogy az azonnali piacon minél előbb értékesítsék a készleteket. Tehát míg a chicagói tőzsde azt üzeni, hogy 2009 márciusig érdemes raktározni a búzát, mert magasabb árat kaphatunk érte, addig az argentin tőzsde az azonnali értékesítésért kínál nagyobb árat. A historikus adatokat is megvizsgálva, megállapíthatjuk, hogy az inverz bázis már július közepén is tapasztalható volt, s azóta mind az azonnali, mind a határidős árak folyamatosan csökkennek az argentin piacon.
A Euronext Amsterdam, Brüsszel, Lisszabon, London, Párizs – LIFFE tőzsde adatai azt mutatják, hogy 2008 novemberi határidőre 194 euróért kötöttek üzletet (45 784 HUF), 2009 januárra 195.75, illetve márciusra 197 eurón (rendre 46 197 és 46 492 HUF).
A Budapesti Értéktőzsdén Euro Búzával lehet kereskedni. A határidős árutőzsdéken a minőség, mennyiség és a teljesítési határidők standardizáltak. Előre meghatározott fix mennyiségre (illetve annak többszörösére) lehet ügyletet kötni. Ez a kötött mennyiség a BÉT-en 100 tonna búza. Előre meghatározottan március, május, augusztus, szeptember és decemberi hónapokra összesen 17 hónapra előre (tehát a mai napon akár 2009 decemberi szállításra).
Az Euro Búza szeptemberi 39 150 Ft, decemberi kötésre 39 200 Ft, 2009 márciusra 41 000 Ft, míg májusra 44 000 Ft határidős elszámolóáron kereskedhető. Ezek az árak – az erős forint ellenére – rendre alatta maradnak az európai tőzsdéken jegyzett áraknak. Rendelkezésre állnak adatok arról, hogy milyen átlagáron cserélt gazdát a búza. 2008 márciusi kötésre 66 158 Ft, májusira 61 909 Ft, míg augusztusira 41 548 Ft volt a búza tonnánkénti átlagára. A 2007-es adatok rendre 38 580 Ft, 32 979 Ft, 45 928 Ft volt. Majd szeptemberre 54 061 Ft, decemberre pedig 58 034 Ft-ra emelkedett a búza átlagára. Míg tavaly az év vége felé haladva egyre növekvő árakat tapasztaltunk, idén márciusban elért csúcspont után folyamatosan csökkennek az árak.
A kínai Zhengzhou árutőzsdén 2008 szeptember 15-én a következő ügyletek köttettek. Szeptemberre 1,929 yuan (45 331 HUF), novemberre 1,991 yuan (46 788 HUF), januárra 2034 (47 799 HUF), márciusra 2064 yuan (48 504 HUF). A kínai piacon július közepe óta folyamatosan csökkennek az árak. India 2007-ben beszüntette a búza határidős kereskedését, miután az élelmiszerárak folyamatos drágulásáért a határidős tőzsdén megjelenő spekulációt teszi felelőssé. Ezzel ellentétben a legtöbb piaci elemzőnek az a véleménye, hogy az árupiaci drágulást a megnőtt kereslet és a gyenge termelés okozza, nem pedig a spekulációs tőke vándorlása.
Az ausztrál tőzsdén 2008 szeptemberre, novemberre, 2009 januárra, márciusra lehet határidős búzát kötni. Az árak rendre a következőképp alakultak a tárgyalt üzleti napon: 403 AUD (56 218 HUF), 421 AUD (58 729 HUF), 362.5 AUD (50 569 HUF) és 368.5 AUD (51 405 HUF). Az ausztrál piacon is negatív bázissal szembesülünk.
Érdemes egy pillantást vetni a világ 2008-as gazdasági évi búzatermési adataira, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma az USDA (United States Department of Agriculture) tett közzé a napokban. A világ össztermése a 2008-as gazdasági évben rekord mennyiségû 664 millió tonna búza. Ez 50 milliós növekedést jelent a tavalyi gazdasági évhez képest, nagy ugrást a 2006-os 600, illetve a mélypont 2003-as 500 millió tonnához viszonyítva.
A világ 2008-as búzaterméséhez a legtöbbet a 27 tagú Európai Unió adja 143 millió tonnával, majd sorban Kína 114 millió, India 78,4 millió, az Egyesült Államok 67 millió tonnája után, Oroszország 57 millió, Ausztrália és Kanada 25–25 millió tonnával következik. A 2007-es búzatermési adatokhoz képest a legnagyobb arányos termésnövekedést Ukrajnában tapasztaljuk, ahol a tavalyi mennyiséghez képest 58%-kal, 22 millió tonnára nőtt a betakarított búza. Mindezt változatlan, 4,1 millió hektáros vetésterületen érték el a kedvező időjárásnak köszönhetően. De nem csak Ukrajnában van rekordtermés, hanem az Európai Unió is 20%-kal többet arathatott, mint 2007-ben. (24 millió tonna búzával többet) A vetési terület 26,6 millió hektárra, 8%-kal nőtt. Míg a világtermés abszolút rekordot ér el, az európai uniós nem múlja felül a 2005-ös évi közel 147 millió tonna búzát. A magas árak és a tartalék búzára vonatkozó megszorítások megszüntetése sokakat a búza termésterületének növelésére ösztönzött. Az átlag feletti csapadék kedvezően hatott a talaj nedvességtartalmára a növekedési időszakban, jelentősen megnövelve ezáltal a hozamot. Az Európai Unión belül a legnagyobb termésnövekedést hazánkban és a tőlünk délkeletre fekvő Romániában és Bulgáriában tapasztaljuk. Magyarországon a tavalyi 3,6 millió tonnához képest, idén 5,2 millió tonna a becsült adat, Romániában 3-ról 7 millióra, Bulgáriában pedig 2,3-ról 3,7 millió tonnára nőtt a búza mennyisége. A nyári időszakban elszenvedett heves esőzések Észak- és Közép-Európában késleltették az aratást, ezáltal rontva a betakarított búza minőségét. Ugyancsak rekord-
mennyiséget könyvel el Oroszország és India (15% és 3% növekedés). Indiában változatlan területen rekord hozammal (2,8 t/h) tudták befejezni az aratást májusban. Oroszországban is megdőlt az 1990-es rekord hozam (2,18 t/h)
Mindezen rekordtermések mellett, nem mindenhol alakul ilyen kedvezően a 2008-as év. Afganisztánban a normálistól elmaradó téli és tavaszi csapadék mennyiség 60%-kal csökkent termés mennyiséghez (1,5 millió tonna) vezetett a 2007-es adatokhoz képest. Argentínában is a száraz időjárás okozza a 2,5 millió tonnával kevesebb és rosszabb minőségû búzatermést. Az Ausztráliát sújtó tavaly és tavalyelőtti nagy aszály után 2008-ra újra elérték a 2005-ös búzatermési szintet.
A termelt mennyiség után a kínálatot majd a keresleti adatokat kell górcső alá venni, hogy értelmet nyerjen a sorra vett tőzsdei határidős árak alakulása.
A világ 2008-as búzaterméséhez véve a raktáron lévő 120 millió tonnás búza-
készletet, adódik, hogy a világ összes búza kínálata 780 millió tonna. Az összes felhasznált mennyiségnek 630 millió tonnát közöl az USDA.
A búza export szerkezete a következőképpen alakul a 2008-as gazdasági évben. Az Egyesült Államok a tavaly kiugróan magas 34 millió tonna export után idén 27,2 millió tonna búzát kínál exportra. Ezzel a legnagyobb exportőr a világon, a megtermelt mennyiség 40%-át dobva piacra. Kanada export kínálata fél millió tonnával nőtt a tavalyihoz képest, közel 70%-ra a megtermelt mennyiségből (17 millió tonna) A 27 tagú Európai Uniót egy egységként tekintve a megtermelt mennyiség 11%-ával csupán 16 millió tonnával harmadikként jelenik meg a világpiacon. Természetesen az Európai Unión belüli kereskedelmet így figyelmen kívül hagytuk. Ausztrália a 2008-as gazdasági évben megduplázta az exportra szánt búza mennyiségét 15 millió tonnával. Miután a termelés is duplázódott, ez nem mutat jelentős növekedést az aktuális év búzaterméséhez arányosítva (60% export/termés) Argentínában is hasonló a helyzet csak éppen fordított előjellel. A csökkenő termésmennyiség csökkenő exportkínálatot von maga után (8,5 millió tonna exportra). Oroszország 13,5 millió tonna exporttal a betakarított búza 25%-át kínálja a világpiacon.
A legnagyobb importőr Egyiptom, Brazília, Algéria, Indonézia és Japán. Rendre 7,8 millió, 7 millió, 5,6–5,6 millió és 5,5 millió tonna importtal.
Gyeviki Zsófia
Gabonatermesztési Kutató Kht.,
