A talajsavanyodás a legkiterjedtebb degradációs folyamat hazánkban. Magyarországon a javításra szoruló mezőgazdasági terület mintegy 2,8 millió hektár, ezen belül a talajsavanyúság kb. 2,2 millió hektárt érint. Magyarországon a talajok 43%-a gyengén savanyú, 13%-a erősen savanyú, és ez a részarány folyamatos növekedést mutat. Nagyobb részben a Dunántúl nyugati és déli felében, az Északi-középhegységben, a Tisza és vízrendszeréhez tartozó folyók és a Rába stb. alluviális területein fordulnak elő. Egy talajt akkor nevezünk savanyúnak, ha a kémhatása 6,8 pH alatt van.



A talajsavanyúság kialakulásának alapvető okai

1. éghajlati tényezők

2. talajképző kőzet

3. a táj domborzati és hidrológiai viszonyai

4. biológiai hatások

5. emberi hatások:

a. ipari és környezeti hatások

b. a betakarított terméssel kivont kalcium hatása

c. mûtrágyázás hatása



A befolyásoló tényezők közül jelentős a mezőgazdasági tevékenységek, azon belül pedig az egyes mûtrágyák savanyító hatása. Bár nagy adagú mûtrágyázás nélkül magas termések nem érhetők el, mégis a legtöbb mûtrágya közvetlen vagy közvetett módon talajt savanyító hatású. Ezek közül is a nitrogénmûtrágyák savanyítanak a legintenzívebben.



A mészindex számról

A mûtrágyák savanyító hatásának ellensúlyozására dolgozták ki az ún. mészindex számot, amely megmutatja, hogy mennyi kalcium-karbonáttal lehet a kérdéses mûtrágya savanyító hatását közömbösíteni.



Néhány nitrogén mûtrágya mészindexe: CaCO3 kg/ha

Ammónium-szulfát -100

Ammóniumnitrát -60

Karbamid -80

Mészammonsalétrom (Pétisó®) -10



A talajsavanyodás káros hatásai

A talajok kémhatásának jelentősége közvetlen és közvetett úton is megmutatkozik a mezőgazdaságban. A talajsavanyúság káros hatással van a tápanyagok felvehetőségére. A talaj tápanyagokban elszegényedik, és onnan jelentős mennyiségû kalcium távozik, szélsőséges esetben pedig a növények számára toxikus (alumínium, mangán, vas és nehézfémek) elemek mobilizálódnak. Ezáltal romlik a talaj szerkezete, amely befolyásolja a tápanyagok felvehetőségét, ezáltal a termésmennyiség és -minőség alakulását.

Ezen káros hatások miatt a talajsavanyodás csökkentése célszerû. A savanyú talajok javítására használt anyagoknak két igényt kell kielégíteniük: kalciumot kell minél nagyobb mennyiségben tartalmazniuk és lúgosító hatást kell kifejteniük.



Megoldás: Pétisó®

A savanyú talajok kémhatásánák növelésére különböző talajjavítási eljárások és anyagok használhatóak (cukorgyári mésziszap, dolomitőrlemény), ezek beszerzése viszont nehézkes, kijuttatásuk többletköltségekkel jár.

A másik lehetőség a talajjavítás mésztartalmú nitrogénmûtrágyák használatával. A meszezéssel egyrészt kalciumionokat, másrészt alkalikusan ható vegyületeket (kalcium- vagy magnéziumsókat) juttatunk a talajba. Az első behatásra a talaj kalcium-koncentrációja, a másodikra a pH-értéke emelkedik meg. A kalciumion-koncentráció gipsz- vagy mészsalétrom- (Pétisó®-) trágyázással növelhető, a pH-érték pedig alkáli-karbonátokkal.

A Pétisónak a talajsavasodás gátlásának tekintetében nagy előnye van a töltelékanyagot nem tartalmazó ammóniumnitrát mûtrágyákkal (pl. AN-34) szemben. A dolomit a keletkezett sav egy részét (25%-át) lesemlegesíti, miközben egyben oldhatóvá is válik. Előnyös, hogy a dolomit helyileg is a keletkező sav közvetlen közelében van, illetve finom szemcsemérete gyors reakciót tesz lehetővé.



A talajjavítás eredménye

A talajjavítás hatása igen összetett: javul a talaj szerkezete, csökken a savanyúsága, nő a nitrogén- és foszforszolgáltató képessége, javul a kalciumellátottsága és mikroelem-készletének felvehetősége, ugyanakkor csökken a vas, alumínium, mangán és a nehézfémek mennyisége és ezek toxikus hatása. Megváltozik a talajélet, változik a mikroorganizmusok, baktériumok faji összetétele, nő a nitrifikáló, cellulózbontó, clostridium fajok aránya. Ezáltal nagyobb termésmennyiséget és jobb termésminőséget érhetünk el.