Hazánkban jelenleg három államilag elismert fajtája van köztermesztésben.
A növény a méhvirágfélék (Hydro-phyllaceae) családba tartozik. Szórt levélállású, szeldelt levelû. Szára 40–90 cm magas, 3–10 mm vastag, felálló, hengeres, csöves, serteszőrös. Virágzata végálló, bogas, forgószerû, tömött, a csúcsa felé bekunkorodó. Intenzív kék színéről már messziről felismerhető. A 4–6 ágú forgóból összetett virágzatban 70–80 virág található. Termése 4–5 mm hosszú, tojásdad, együregû, négymagvú két kopáccsal nyíló toktermés. Magja hosszúkás, tompán háromszögû, a mag hátoldala enyhén bordázott felületû. Csírázóképességét 3–4 évig őrzi meg.
Jó alkalmazkodóképességének köszönhetően valamennyi talajtípuson megél, de a középkötött mezőségi és a középkötött barna erdőtalajokon díszlik a legszebben. Nappalhosszúsággal szemben közömbös növényként bármikor vethető, zöldtrágyaként az elővetemény betakarításától egészen augusztus végéig kerülhet a földbe. Fonálféreg-gyérítő hatása révén különösen cukorrépának, burgonyának, kertészeti kultúráknak kedvező előveteménye, de valamennyi utóvetemény pozitívan reagál rá. A talajállapotra gyakorolt hatása olyan jelentős, hogy Nyugat-Európa több országában is a nagy termeltetési rendszerek a cukorrépa kötelező előveteményeként írják elő.
Magyarországi termesztése fővetésben nem éri el a 10 000 ha-t, legnagyobb területen a Dunántúlon díszlik. A betakarított termés jelentős hányada kerül exportra, illetve az utóbbi években az Agrár-Környezetgazdálkodási Programnak köszönhetően zöldtrágya célú hasznosítása is felfutóban van. A növény előnyei közé sorolható, hogy nincsenek kórokozói és kártevői, ezért növényvédő szerek alkalmazása nélkül is eredményesen termeszthető. Az ökológiai gazdálkodásban népszerû növényt előszeretettel alkalmazzák biológiai talajfertőtlenítésre.
Zöldtrágyának vetve hektáronként 5 millió csírával számoljunk, ami 10–12 kg vetőmagnak felel meg. Vetése gabona-sortávra, 2–3 cm mélységbe történjen. Kezdeti fejlődése lassú, ilyenkor érzékeny a gyomosodásra, a későbbiekben az állomány záródása után jó gyomelnyomó. Virágzása kezdetére a vetésidőtől függően a vetéstől számított 8–10. héten számíthatunk. Kedvelt zöldtrágyázási módszer a keverékvetés, amikor több növény magját összekeverve történik a vetés. Ennek a módszernek nagy előnye, hogy a különböző tulajdonságú, gyökérmélységû növények hatását egyidejûleg használhatjuk ki. Ez a módszer a facélia esetében nem ajánlható, különösen mustárral és olajretekkel vegyítve a facélia kezdeti lassú növekedése miatt. Az intenzív fejlődésû olajretek és mustár rövid idő alatt elnyomja a facéliát, ezért annak kedvező tulajdonságai nem jutnak érvényre.
Virágzáskori zöldtömege 25–30 t/ha. Kisebb -4–-5°C-os fagyokat még elvisel. Még a virágzás végén is jól aprítható, könnyen talajba dolgozható. Az állomány nagyságától függően esetenként szükség lehet szárzúzásra is, de az esetek többségében közvetlenül tárcsával is a talajba dolgozható.
A facélia kiváló gyomelnyomó hatású növény, amely tulajdonságot fővetésben lehet leginkább kihasználni. Március második felétől vetve kelés után rövid idő után beborítja a talajt és a gyomok kelését megakadályozza. A növény május közepén kezdi csaknem két hónapon keresztüli virágzását, melyet a füzér hosszában, időrendben érő magtermés követ. Amennyiben a termesztés nem vetőmagelőállítás céljából történik, a magok az érést követően a talajra hullanak. Ekkor már a facélia is megdől, fény éri a talajfelszínt, aminek következtében egyre több gyom kezd el csírázni. A nyár közepén a növényi részeket a gyomokkal együtt érdemes zúzni, illetve közvetlenül sekélyen a talajba dolgozni. Ezzel a munkamûvelettel egyidejûleg az elpergett növényi részek számára magágyat készítettünk, amely röviddel ezután – kedvező talajnedvesség esetén – gyorsan csírázni kezd. A kikelt növényállomány az év második felében folyamatos felszíntakarást biztosít, majd a fagyok előtt zöldtrágyaként a talajba dolgozható. Ez a módszer kiválóan alkalmas olyan talajokra, amelyek a korábbi években kikerült a termelésből, elhagyott parlagterületekre, amelyeket biológiai módszerrel egy év alatt hozhatunk kedvező kultúrállapotba. Az eljárás előnye, hogy költségtakarékos, ugyanis kevés talajmunkával (menetszámmal), növényvédelmi beavatkozás nélkül történik a talajkondíció-javító facélia termesztése.
A facélia, ahogy magyar neve is utal rá (mézontófû) kiváló mézelő növény. Méztermelő képessége kimagasló, az akác után a második legjobb. Hosszan virágzik, akár 6–8 héten keresztül is. Irodalmi adatok szerint a növény 300–800 kilogramm mézet szolgáltat hektáronként, 6–10 méhcsalád gyûjtési lehetőségét biztosítva heteken keresztül. Méhészeti szempontból a növény kedvező tulajdonsága, hogy szakaszosan vethető, így folyamatosan megteremthető a nektár begyûjtése május közepétől a fagyokig.
A facélia magtermesztését megnehezíti, hogy a magok érése a virágzásnak megfelelően szakaszosan történik. Akkor kell a növények levágását megkezdeni, ha a füzérek alsó harmadában a magok barna színûvé váltak. A betakarítás két menetben történik, a rendrevágást lehetőleg a hajnali órákban kell végezni a magpergés elkerülése érdekében. Olyan tarlómagasságot kell hagyni, hogy a rendrevágott növényt alulról a levegő átjárja, és ne fülledjen be. Kb. 1 hét elteltével szedhetők fel a rendek hagyományos kombájnnal, azonban ügyelni kell a levegőáram helyes beállítására. A termés tisztítása nagy gyakorlatot igényel, ugyanis minden évjáratban más a növény ezermagtömege, és ez alapvetően meghatározza a rostahasználatot. Termésmennyisége a technológiától és az évjárattól függően tág határok között változhat (150–900 kg/ha).
A facélia az elmúlt években a szántóföldi növénytermesztés kedvelt növényévé vált, ami elsősorban többhasznúságának köszönhető.
Dr. Gyuricza Csaba,
Szent István Egyetem
