Betakarítás utáni mûveletek 

A következő mûvelet a beszállított gumók utótisztítása, felhasználás előtti mosása, majd szárítása. Az eljárás során az ömlesztett gumót megtisztítjuk a földszennyeződésektől és a növényi maradványoktól. A szállító jármûre került mandulát a betakarítógép dobja elsődlegesen megtisztította a homoktól.

A földi mandula mosása két koncentrikus, vízbemerülő dob segítségével történik, a szalma és a nagyobb szennyeződések eltávolítására. A mosási mûvelet végén tiszta mandulát kapunk.

Tárolását száraz, szellős helyen végezzük. Alkalmas tárolási mód, ha betakarítás után 10–20 cm vastagon a gumókat fedett helyen, jól szellőző helyiségben szétterítjük, és naponta többször átforgatjuk. A mosás után a gumók nedvességtartalma eléri az 50%-ot, ezért hogy hosszabb ideig tárolható legyen, nedvességtartalmát le kell csökkenteni.

Ezt mesterséges szárítókban (padozatos terményszárító) érhetjük el kíméletes (40–50°C) szárítással. A nedves gumók könnyen penészednek, ezért a szárítást addig folytassuk, míg a gumók „csörgő szárazak” nem lesznek. Szárítás után osztályozzuk a gumókat, a legkisebbek ültető-gumóként, a nagyobb méretûek feldolgozásra kerülnek.

Feldolgozás és hasznosítás

A mandulafû gumóját elsősorban élelmiszeripari célokra használhatjuk. Spanyolországban a „La Horchata de Chufa de Valencia” nevû italt a „chufa-tejet” készítik a gumóból.

Ezt azonnal fogyasztva, vagy különböző feldolgozási technológiákban pasztörizálva, tartósítva kerül a fogyasztók asztalára. Pasztőrözött, ultrapasztőrözött (UHT), sûrített és formában hozzák forgalomba.

Az általunk kidolgozott eljárással először hidegsajtolással kisajtoljuk az olajat, majd speciális őrlő berendezés segítségével lisztté őröljük.

Az így előállított mandulalisztet széles körben lehet alkalmazni különböző édesipari termékek adalékanyagaként, olyan termékekben, melyekben mandula, dió vagy ehhez hasonló adalékanyagokat használnak (mûzlik, fagylaltporok, krémek stb.), mivel gumójának mandulaszerû illata van. Magas élelmi rosttartalma- és annak minősége miatt az ún. funkcionális élelmiszerek egyik fontos képviselője.

Olaját étolajként hasznosítjuk, valamint különböző kozmetikai termékekben, krémekben, szappanokban alkalmazhatjuk. Őrölt gumóját kávé helyettesítésére is használják.

Kínában tradicionálisan gyógynövényként tartják számon. Az Amerikai Egyesült Államok déli részén, Floridában, mint takarmánynövény hasznosítják a mandulafû zöld növényi részét.

A mandulafû gumójának olajtartalmát, kinyerési technológiát, majd ezt követően annak minőségi meghatározását európai viszonylatban is, az elsők között vizsgáltuk. Meghatároztuk gazdasági értékét, felhasználásának fő irányait. Az olaj viszkozitását, energiatartalmát és jódszámát összehasonlítottuk a szója, a napraforgó, repce és a többi „olajos” gyógynövény magjának olajtartalmával.

Megállapítottuk, hogy a mandulafû gumójának olaja nem csak élelmiszer-, kozmetikai- és gyógyszeripari felhasználásban van kiemelkedő jelentősége, de mint ipari célú olajként is nagyon előnyös tulajdonságokkal bír. Talán esélye lenne arra, hogy a későbbiekben, mint biodízelt hasznosítsuk, bár e célra kiváló minőségû olaját kár lenne „elpazarolni”.

Az általunk hidegsajtolásos eljárással előállított mandulaolaj minőségi paraméterei megegyeztek az olivaolaj minőségi paramétereivel (zsírsavösszetétel), sőt E-vitamin tartalom tekintetében minden növényi olajat felülmúl (14,8 mg/100 g), mely fedezi a táplálkozástudomány szakértői által ajánlott napi 12 mg mennyiséget)!

Összefoglalás és következtetések

A földi mandula termeszthetőségére és hasznosítására irányuló laboratóriumi és üzemi kísérletek eddigi eredményeiből a következő következtetés levonására van lehetőségünk:

1. Terméshozama a más növények számára kedvezőtlennek ítélt homokos talajon is kielégítő, megközelíti az 5 t/ ha-t.

2. A termés minősége, beltartalmi értékei – különösen a mintegy 27,0% olajtartalma – ilyen terméshozam mellett nagyon biztató, hisz közel 1300 liter olaj lenne előállítható, mely a zsírsavösszetételét tekintve nagyon jó minőségû.

3. Termesztése során kevés kórokozó és kártevő ellen kellett védekezni, amely a termesztés költségét nagymértékben csökkenti, ugyanakkor vegyszermentes terméket állíthatunk elő.

4. Felhasználása az édesipar, – élelmiszer- és kozmetikai iparban nagyon időszerû és perspektívikus.

A mandulafû magyarországi termesztéstechnológiáját és hasznosítási lehetőségét e cikk szerzői által kidolgozott szabadalom védi! E publikáció a szerzők első magyarországi közleménye, az abban leírt információk, képek a szerzők tulajdonát képezik!

Prof. Dr. Dr. h. c. Makai Sándor–Makai Péter Sándor

NYME MÉK Gyógynövénytermesztési tanszék

Mosonmagyaróvár