Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány fennállásának több, mint másfél évtizede alatt eddig mindig sikerrel alkalmazkodott a változásokhoz, tett eleget az új kihívásoknak – hangoztatta Dr. Máhr András (képünkön), a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára június elején a Alapítvány kuratóriumának nyilvános budapesti ülésén.

A szakállamtitkár megjegyezte: kijelentését az is alátámasztja, hogy az Alapítvány megalapítása, azaz 1991 óta 2007. végéig összesen 23 243 kezességi levelet adott ki, amivel mintegy 380 milliárd forint hitel felvételét segítette. Mindez azt is bizonyítja, hogy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány megfelelő módon tölti be a híd szerepét a pénzintézetek és a vállalkozók, a gazdálkodók között.

Az elmúlt több, mint másfél évtizedben az agrárium finanszírozási feltételei is megváltoztak. Míg a múlt század 90-es éveinek elején még a válságjelek sem voltak ritkák e területen, addig az ezredforduló táján már az volt a cél, hogy ezt a területet is eurokonformmá tegyék a szakemberek. E folyamatot az Alapítvány minden esetben a rendelkezésére álló eszközökkel segítette, támogatta.

Dr. Máhr András külön is kiemelte, hogy a szóban forgó folyamat sikerét az is bizonyítja, hogy lényegesen megváltozott az agrárágazat hitelszerkezete. Míg az ezredfordulón jellemzően az l éven belüli hitelek aránya volt a meghatározó, ez tette ki a hitelállomány 70–80 százalékát, addig mára ez az arány megfordult, vagyis az éven túli hitelek aránya már 70–75 százalék.

A szakállamtitkár utalt arra, hogy jelenleg a világgazdaság és benne az agrárium valamint az élelmiszeripar is újabb fordulópont előtt áll. Ehhez a tendenciához az Alapítványnak szintén alkalmazkodnia kell. Az már ugyanis jól kivehető a folyamatokból, hogy az agráráruk stratégiai cikké válnak, vagyis az élelmiszerek kínálati piaca keresleti piaccá válik. Ezt jelzi az is, hogy 1–2 év alatt az európai hús-, gabona- és vajhegyek eltûntek.

Ezzel egyidejûleg – vélte Dr. Máhr András – a magyar agráriumban is nagy változás következik majd be. Elindult ugyanis a modernizációs pályán az agrárium. Ennek anyagi hátterét az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, az EMVA adja, amely 2013-ig mintegy 650–700 milliárd

forintos fejlesztési forrást biztosít az ágazat számára. Mindez egy több ezer milliárd forintos fejlesztést tesz lehetővé az elkövetkezendő években.

Mindez új kihívást jelent a magyar pénzügyi szektornak, és így az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak is. Most már ugyanis arra kell koncentrálni, hogy a szóban forgó fejlesztések forgóeszköz-igényét biztosítani lehessen. Ennek megfelelő programmal kell előállni. Ez azt is jelenti, hogy a pénzintézeteknek és az Alapítványnak is egyenlő felelősséget kell vállalniuk nemcsak az agráriumért, hanem a vidékfejlesztésért is.