A mechanikus kerítések lehetnek ponthegesztett táblás rendszerûek, ezek bárki számára egyszerûen telepíthetőek, de rugalmatlanságuk miatt a használati értékük alacsony. Huzalos kerítések telepíthetősége ugyancsak egyszerû, aránylag nagy oszlopigénnyel bír, a függőleges kötőszálak hiánya azonban érezhető a használat során. A feszített drótfonatos mechanikus kerítések jelentik a megnyugtató megoldást, készülhetnek a hagyományos hurkolt kivitelben, vízszintes, két irányból érkező csavart függőleges kötőszál darabokkal. Kiemelkedően jó minőséget viszont gyakorlati tapasztalatok alapján a rugalmas kerítésmezőt adó csúszásmentes csomózással készült drótfonat nyújt. A vízszintes huzalsorokat a függőleges kötőszál, amely csak a fej, illetve a lábdróton van hurkolva metszéspontjaiknál külön anyagú kötőszálakkal létrehozott biztonsági csomó rögzíti. Itt a technológia akár 8 méteres oszlop osztásközt említ, azonban az igazán hosszú távon biztonsággal üzemelő kerítésrendszer 5–6 méterenként kerül oszlopozásra. A drótháló kedvező tulajdonságainak kihasználása miatt nagyon fontos a fonat feszítettségére hangsúlyt fordítani, ezt a sarok-,
törés- és végponti oszlopok szakszerû kiképzésével, megerősítésével érhetjük el. Horganyzott keményfém U szegeket használjunk a oszlopra történő rögzítésre, amelyek annyira legyenek a fába verve, hogy azokban a vízszintes sorok axiális irányban szabadon mozoghassanak. Ajánlott a telepítés során a réseléses technológia alkalmazása (előfúrás nélkül hidraulikus oszlopverőgép üti a talajba szerelésre kész hegyezett, lehetőség szerint akácoszlopokat). A talajfúrás, -ásás ugyancsak lehet megoldás, de ezen technológiák alkalmazása nem azonos értékû végeredményt hoz. A fonatot lehet funkcióból adódó oldal felé talajra visszahajtani, beásni, illetve elektromos védőszál(ak) alkalmazásával kiegészíteni, villanypásztorról megtáplálva.
Az elektromos kerítésrendszerek, rendeltetésük szerint, két fő csoportra oszthatóak: állandó, illetve portábilis rendszerek.
Állandó helyen felállított elektromos kerítések anyagaként általában a gondos gazda a legmagasabb minőséget és teherbírást tûrő időálló alkatrészeket választja. A fent említett oszlopveréses technológiával hozható létre a legjobb szerkezet, ez esetben az oszlop osztásköz 5–12 méter. Az oszlopokra szigetelők kerülnek, csak UV stabil erős polipropilén vagy poliamid szigetelőt alkalmazzunk, például kétszeges szegelhető, facsavaros körszigetelőt. Az első hangsúlyos pontja a hatékony elektromos kerítésnek a szigetelés. Vezetőként a szigetelőkben alkalmazhatunk horganyzott huzalt, lehetőleg nagy szilárdságút (nem nyúlik, nem lazul vissza), a feszítettség itt is fontos. Csúcsminőségû villanypásztor zsinórok is megtalálhatóak már a piacon, melyek alaktartóak, ellenállnak a fotokémiai folyamatoknak és kedvező áramvezetési tulajdonságokkal bírnak, például:
ECO-6, Extrableu, Superbleu. Villanypásztorok alkalmazásakor figyelembe kell vennünk, hogy milyen állatfaj miatt készítjük, mert egyes fajok, például ló esetében szükséges, hogy a területének határaiként szolgáló kerítés számára látható legyen. Ezt az igényt villanypásztor optikai szalaggal tudjuk lefedni, amely az elektromosságot tőle elvárható módon vezeti. A rendszer második hangsúlyos pontja a földelés, inkább a lelke. A tápegység hatékonysága a földelés minőségétől függ. Anyagát tekintve nem korrozív fémből, minimum 1 méter mélyen kerüljön a talajba, legkönnyebben beszerezhető a horganyzott vízvezetékcső. Helytelenül sokan alkalmaznak betonacélt, egyéb rozsdásodó fémeket földelő szondaként, ezek esetében idővel értékelhetetlenné válik a földelés, mert a korrózió izolációs palásként lepi be a szondát.
Portábilis elektromos kerítések főként az időszaki kultúrák bekerítésénél valamint a legelőterületeken történő területváltás, illetve állandó kerítéseken belüli legelőadagolás, rekesztékelés jutnak szerephez. Gyorsan telepíthető leszúróheggyel, taposóval, anyagában szigetelt polipropilén vagy üvegszál erősítésû mûanyag karókon telepíthetjük, vezetőként fémhuzal nem javasolt, főként villanypásztor zsinór és optikai szalag alkalmazandó. Legkönnyebben visszacsévélhető a villanypásztor zsinór, nem törik benne a szál, nem csavarodik össze.
Az elektromos kerítést tápláló villanypásztor készülékek két fő csoportra oszthatók hálózatról üzemeltethető, illetve akkumulátoros üzemû, napelemmel is kiegészíthető villanypásztorok.
A villanypásztor készülékek mûködési elve a következő, kis áramerősség mellett 40–50 impulzus/perc kibocsátott (max. 10 msec) időintervallumban 2–10 000 V feszültséggel leadott energia. 2006 évben az EU új szabványt vezetett be a villanypásztorok elektromos kerítések létesítésére 3 év felkészülést hagyva az átállásra. A szabvány percenként a max. 60 impulzus mellett max. 6 Joule energiát leadó készüléket engedi forgalmazni, üzemeltetni.
Hálózatról mûködő villanypásztorok legfontosabb előnye a megbízható mûködés, aránylag kis fogyasztás mellett (1–15 W) magas teljesítés várható, jóval olcsóbb, állandó üzemre alkalmas. A BIpulstronic technológia (gyors lefutási ciklus, párhuzamos kisülés) tökéletesen veszélytelen az állat számára, a szabványnak megfelel, kiemelt őrzésbiztonságot nyújt. Másik fontos szempont a vagyonbiztonság. GSM alapú riasztórendszer csatlakoztatható a Secur Alt készülékekhez, amelyek riasztanak a rendszerfeszültség beállított kritikus érték alá esésekor.
Akkumulátoros villanypásztor készülékek, melyek napelemmel, áramfejlesztő szélmotorral is kiegészíthetőek. Azokon a területeken ajánlott, ahol hálózati áramvétel nem megoldható. Előnye a könnyû áttelepíthetőség, hátrányai a kiemelt ellenőrzési-gondozási igény, magasabb ár, viszonylag alacsonyabb teljesítmény.
A 2008 évben piacra került új Secur sorozat egy felhasználóbarát készülékcsaláddá tökéletesedett. A karbantartás során speciális mérőmûszert alkalmazzunk, ezzel nem csak a rendszer mérhető, hanem a földelés hatékonyságát is ellenőrizhetjük.
Vargyas Csaba Attila
Cont-Eco Kft.
9700 Szombathely, Szent Gellért u. 17.
Telefon: 94/325-672
E-mail: conteco@t-online.hu
www.cont-eco.hu
