A régió évente megújuló teljes földfeletti növényi biomassza tömege mintegy 9,5 millió t szárazanyag, melynek bruttó energiatartalma 180 PJ. Tüzelésre potenciálisan felhasználható 2 millió t, melynek fûtőértéke 33 PJ. Bioetanol előállításra elsősorban a kukorica és az őszi búza szolgálhat nyersanyagul, melynek mennyisége több év átlagában 730 ezer t, melyből 255 ezer t etanol nyerhető ki. A régióban repcéből előállítható biodízel mennyisége évente elérheti a 18–20 ezer tonnát.
Célok a megújuló energiaforrás hasznosítás stratégiában
Az Európai Unió és Magyarország energiapolitikájában mind nagyobb szerepet kap a jövőben a fosszilis energiahordozók használatának mérséklése, a környezetterhelés csökkentése, az importfüggőség visszaszorítása, az energia ellátásbiztonság növelése, a versenyképesség és diverzifikációs indukálása az energia szektorban, a hatékonyabb energiafelhasználás, a fenntartható vidék- és agrárgazdaság-fejlesztés segítése és mindezek eredőjeként a megújuló energiaforrások fokozottabb kiaknázása.
Az Európai Tanács energiapolitikájának egyik fontos 2007-ben megfogalmazott célkitûzése, hogy az Európai Unióban:
• az összes megújuló energiafelhasználás 2010-re érje el a 12%-ot, 2020-ra a 20%-ot;
• a megújuló energiaforrás arány a villamosenergia fogyasztásban 2010-re 21%-os szintre emelkedjen;
• a bio- és más megújuló üzemanyagok energiatartalom alapján számított részesedése a közlekedési célú benzin- és dízel üzemanyag felhasználásban 2010-re érje el az 5,75%-ot, 2020-ra a 10%-ot.
Magyarország megújuló energiaforrás-felhasználási stratégiájában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2020-ig 15%-os megújuló energiaarány elérését prognosztizálja.
Magyarország megújuló energia potenciálja
Magyarország primér energiafelhasználása 1150–1200 PJ/év, melyből a megújuló energia 2006-ban 54 PJ-t, mintegy 4,7%-ot tett ki. Hazánk legfontosabb megújuló energiaforrása a biomassza, amely 2006-ban az összes megújuló energia közel 90%-át adta. Hazánk teljes biomassza készlete 350–360 millió tonnára becsülhető, melyből az évente újratermelődő elsődleges biomassza 105–110 millió tonna. Az évente képződő növényi biomassza bruttó energiatartalma 1185 PJ, amely meghaladja az ország teljes éves energia felhasználását. Különböző becslések szerint azonban az évente energetikai célra felhasználható biomassza potenciál 200–330 PJ közé tehető (1., 2. táblázat).
A biomassza energetikai célú felhasználása igen sokrétû, hőenergia előállításra, villamos áram termelésre és üzemanyagként egyaránt felhasználható. A hazai elemzések azt mutatják, hogy Magyarországon belátható időn belül a legnagyobb és leginkább bővíthető energiahordozó-bázist a biomassza jelenti. Különösen igaz ez a dél-alföldi régióra, ha figyelembe vesszük természeti adottságát, mûvelésiág szerkezetét, az agrártermelés jellegét és színvonalát.
Elsődleges (növényi) biomassza a dél-alföldi régióban
A felmérés módszere
A dél-alföldi régió növényi biomassza tömegének számítását a 2001–2005 évek növényfajonkénti, illetve kultúránkénti termőterület és termésátlag adatai alapján végeztük (KSH 2001–2006). Az egyes kultúrák melléktermésének mennyiségét Izsáki (2000) szerint számítottuk. Az évenként megújuló teljes földfeletti biomassza tömegét szárazanyagban kifejezve határoztuk meg. A különböző biomassza alapanyagok fajlagos fûtőértékét szárazanyagra vonatkoztattuk (3. táblázat). Az energetikai célokra felhasználható növényi biomassza tömegének és energiaértékének számításánál figyelembe vettük az egyes főtermések kialakult felhasználási szerkezetét, illetve a melléktermések esetében a betakarítható biomassza tömeget.
Eredmények
1. A régió földterületi adottsága
A dél-alföldi régió területe 1 848 100 ha, melynek 85%-a termőterület és 15%-a mûvelés alól kivett terület. A Dél-Alföld mintegy 72%-a mezőgazdasági terület, erdősültsége 12,3%. A mûvelési ágak közül a szántó részesedése a legnagyobb, kereken 56%. A szőlő, gyümölcs és konyhakert együttesen a régió földterületének 3,5%-át teszi ki.
Energia potenciál tekintetében a legjelentősebb mûvelési ág a szántóterület. A régió szántóterületének szerkezetére jellemző, hogy 68%-át gabona foglalja el, melyből a kalászosok részesedése 42%, még a kukoricáé 26%. A gabonafélék után a legjelentősebb ipari növény a napraforgó, 11%-os területi részesedéssel. A biodízel előállítás szempontjából perspektivikus növény a repce vetésterülete a régió szántóterületének 2–3%-át teszi ki. A bioetanol előállításra potenciálisan alkalmas cukorrépa és burgonya szántóföldi részesedése 2% körüli. A szántóterület fennmaradó 16%-án takarmánynövényeket, zöldségféléket és területi részesedésük alapján kisebb jelentőségû növényeket termesztünk, melyek energetikai hasznosítás szempontjából ma még nem játszanak jelentős szerepet.
2. A régió növényi biomassza összetétele és energiatartalma
A dél-alföldi régió évenként megújuló teljes földfeletti biomassza tömege 9,454 millió t szárazanyag, melynek bruttó energiatartalma 180 PJ. Ez megyénként az alábbiak szerint oszlik meg:
Bács-Kiskun megye: 4,060 millió t szárazanyag, bruttó energiatartalma 77 PJ
Békés megye: 3,123 millió t szárazanyag, bruttó energiatartalma 60 PJ
Csongrád megye: 2,271 millió t szárazanyag, bruttó energiatartalma 43 PJ
A régió évenként megújuló növényi biomassza tömegéből a gabonafélék 63%-kal (kalászosok 36%, kukorica 27%), az erdő 13%-kal, a napraforgó 6–7%-kal, a gyep és silókukorica egyenként 2–3%-kal, a cukorrépa, lucerna, szőlő + gyümölcs és a zöldségfélék közel 2–2%-kal, még a repce mintegy 1–2%-kal részesedtek.
A bruttó energiatartalmat illetően a sorrend a növénykultúrák között: gabonafélék 113 PJ, erdő 23 PJ, napraforgó 13 PJ, silókukorica, gyep 5-5 PJ, cukorrépa, szőlő+gyümölcs 4-4 PJ, repce 2 PJ.
3. Energetikai célokra felhasználható növényi biomassza
3.1. Tüzelésre felhasználható biomassza
A régióban tüzelésre potenciálisan felhasználható biomassza tömegét és annak fûtőértékét az 4. táblázat tartalmazza.
Legnagyobb tüzelőanyag forrás potenciált a növényi biomassza alapanyagok között a kalászosok szalmája jelent. Ennek betakarítható szárazanyag tömege 2001–2005 évek átlagában 3,1 t ha-1,
a dél-alföldi régióra számítva pedig mintegy 1,3–1,4 millió t. Ebből a biomassza tömegből azonban a tüzelésre számításba vehető mennyiség 514 ezer t, melynek fûtőértéke 8896 TJ, nettó hőértéke kereken 170 ezer tOE.
A kukoricaszár is jelentős biomassza potenciált képvisel energetikai hasznosítás vonatkozásában. Betakarítható mennyisége 2001–2005 évek átlagában 813 ezer t szárazanyag, melynek fûtőértéke 14235 TJ, nettó hőértéke pedig 268 ezer tOE. A kukoricaszár tüzelőanyagként történő hasznosítását nehezíti, hogy betakarításkori nedvességtartalma évjárattól, fajtától és agrotechnikától függően 30–60% közötti.
A többi tüzelésre potenciálisan felhasználható biomassza féleség már lényegesen kisebb tömeget és fûtőértéket képvisel. A dél-alföldi régióban évente megújuló és tüzelésre felhasználható biomassza tömeg közel 2 millió t szárazanyag, melynek fûtőértéke kereken 33 PJ, nettó hőértéke pedig 620 ezer tOE. A gabonafélék melléktermésének részesedése ebből a potenciális energiaértékből 70%, még a többi biomassza alapanyagé 30%.
3.2. Bioetanol és biodízel előállításra felhasználható biomassza
Bioetanol előállításra elsősorban a kukorica és az őszi búza szemtermése szolgálhat nyersanyagként. Természetesen kisebb volumenben etanol előállításra számításba vehetők az egyéb cukor- és keményítőtartalmú növények is (cukorrépa, burgonya, csicsóka stb.). A lignocellulózokból történő un. második generációs bioetanol-előállítási technológia szélesebb körû elterjedése 2012–2015 után várható (5. táblázat).
A dél-alföldi régió száraz szemtermése kukoricából a 2001–2005 évek átlagában 1268 ezer t. Figyelembe véve a kukorica felhasználásának szerkezetét – a takarmány, ipari és vetőmag felhasználáson felül az össztermés mintegy 35%-a szolgálhat energetikai célt, nevezetesen bioetanol előállítást. Ez azt jelenti, hogy átlagosan évente 440–445 ezer t kukorica tervezhető bioetanol gyártásra, melyből 155 ezer t etanol állítható elő. Az őszi búza száraz szemtermése a 2001–2005 évek átlagában 965 ezer t a régióban. A felhasználási szerkezet alapján ennek 30%-a, 290 ezer t tervezhető évente bioetanol előállításra, melyből mintegy 100 ezer t etanol nyerhető ki. A régióban kukoricából és őszi búzából összesen 255 ezer t bioetanol állítható elő évente. A 2010-re tervezett hazai bioüzemanyag-felhasználás energiatartalomra vetített 5,75%-os célkitûzése elérése 145–150 ezer t bioetanol felhasználását jelentené benzinben. A dél-alföldi régió potenciálisan ennél lényegesen több bioetanol előállításra képes.
A régióban repcéből előállítható biodízel mennyisége 2001–2005 évek terméshozamának átlagában 10220 t, még a 2007-es év termőterülete alapján 18800 t. A biodízel esetében a 4,4 térfogat-százalékos bekeverési arány a 2010. évi indikatív cél eléréséhez 170–190 ezer t biodízel üzemanyagcélú felhasználását jelenti évente, melynek közel 10%-át tudja a dél-alföldi régió előállítani.
Prof. Dr. Izsáki Zoltán, Tessedik Sámuel Főiskola
Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, Szarvas
