A növényi kártevők és kórokozók kártételének megakadályozására képzett növényvédő mérnökök is gyakran, szinte reflexszerûen, csak növényvédő szeres kezelésben gondolkodnak. A termelők jelentős része a károsítók elleni védekezést, pusztán egy termesztés-technológiai problémának, nélkülözhetetlen külső beavatkozásnak tartja, s igyekszik túl lenni rajta. Vakon rábízzák magukat a növényvédő szer hatására, anélkül, hogy a kijuttatás sajátos körülményeit figyelembe vennék.
A nem kellő körültekintéssel végzett növényvédelmi beavatkozás – különösen permetezés – esetén a várt hatékonyság elmaradásával sokszor okoz csalódást a felhasználónak. Ilyen esetben azonnal a növényvédő szerben keressük az eredménytelenség okát, úgy véljük nem teljesen igaz a csomagoláson található szakmai ajánlás, az előírt dózis. A növényvédő szer dózisemelést különösen a rovar- és gombaölő szereknél esetenként a kereskedelem is sugallja. A dózisemelés egyes esetekben eredményes lehet, s ilyenkor könnyen azt gondolja a felhasználó, hogy rossz a termék minősége, vagy eleve a gyártó kisebb dózist ajánl, hogy a konkurens termékkel szemben jobb pozícióba kerüljön stb., hosszan, lehetne sorolni az igazságot messze elkerülő találgatásokat.
Minden felkészült növényvédő mérnök és szaktanácsadó azt javasolja, hogy a permetezőgépeket évente legalább egyszer, de inkább kétszer az ültetvénynek megfelelően ellenőrizni – először tavasszal induláskor, majd teljes kilombosodáskor – kell gyümölcsfajonként változóan, kb. június közepén-végén.
Természetesen a gépbeállítás nem a szórópisztolyos alkalmazásra vonatkozik, mert ebben az esetben a permetező ember gyakorlottságától függ a permetezés minősége. Ez a módszer kis-termelőknél ma is jellemző.
Mit kell érteni a gépbemérésen, vagy gépbeállításon? A gépbeállítás nem más, mint az automata ventilátoros permetezőgép szórásteljesítményét a saját ültetvényünkhöz igazítani, oly módon, hogy az se több, se kevesebb permetlevet ne szórjon ki, mint ami a teljes fa-, illetve lombfelület tökéletes külső-belső fedését, bevonását biztosítja anélkül, hogy a leveleken megcsurogna, vagy nem elhanyagolható része a fa alá és a sorközbe a talajra kerülne. Ez természetesen az optimális kívánalom, de a felhasználónak erre kell törekedni, és a saját adottságainak megfelelően betartani. Az egyenletes permetlé borítás elérésének sokszor a szeles időjárás, az egyenetlen talajfelület a fő akadályozója. A szél káros hatásának csökkentésére alkalmas a védőfasorok telepítése, a gyümölcs fasoroknak az uralkodó széliránnyal párhuzamos kialakítása. Technikai megoldásként évtizedek óta próbálkoznak az úgynevezett „alagút” permetezőgépekkel kiiktatni a szél káros hatását, de nem terjed kellő mértékben, még a korszerû ültetvényekben sem. Leggyakoribb megoldás a szélcsendes éjszakai, illetve hajnali permetezés, amely természetesen más előnyökkel is jár, ha csak a meleg, száraz nappalok elkerülésére is gondolunk.
A felsorolt természeti feltételek megteremtése, illetve ezek figyelembe vétele csak akkor éri el célját, ha a permetezőgép mûszaki állapota alkalmassá teszi az egyenletes szóráskép kialakítására. Alapvető feltétele a gépek beállításának a téli – illetve az előzetes – karbantartás elvégzése, ami tulajdonképpen a csatlakozó elemek teljes szétszedését és javítását, szükség esetén cseréjét jelenti. Ezek például: szivattyúk, szûrők, szórófejek és vezetékek, csatlakozások, erőátviteli szerkezetek, ventilátorok, futómûvek, stb. A téli nagy karbantartás jelentőségét azért kell hangsúlyozni, mert több 40–50 ha-os, vagy nagyobb gazdaságban is a „karbantartást, alkatrészcserét” az első tavaszi permetezéskor pótolják, például: tömődések, lerakódások, elavulások, zsír- és olajhiány a forgórészeknél, szórófej kopás stb. Így a beszerzést is figyelembe véve az első permetezés az üzem terjedelmétől, a gépek számától függően, 1–2 nap helyett 8–10 napra is elhúzódhat.
Az eddigiek szerint a permetezés-technikai vizsgálat jelentősége a növényvédő szerek hatékonyabb felhasználásában, a kijuttatás költségeinek csökkentésében, a permetező ember és a gyümölcs- fogyasztó ember egészségének védelmében, a környezetterhelés csökkentésében jut kifejezésre.
A Növényvédő Mérnöki Kamara kezdeményezésére a megyei növény- és talajvédelmi igazgatóság fejlesztőmérnökei jóvoltából – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is – évente több helyen, egy-egy termelő ültetvényében kerül sor alkalmazástechnikai, gépbeállítási bemutatóra, a helyes növényvédő szer kijuttatási módszerek elsajátítása, illetve széles körû alkalmazása érdekében. Ennek ellenére több üzemi ültetvényben tapasztalható, hogy új permetezőgépek zömmel formális üzembe helyezés után, éveken keresztül különböző korú és térállású ültetvényekben egy beállítással dolgoznak. Nem veszik figyelembe azt, hogy például 6 méter sortávolságú ültetvény után, egy 3,8 méter sortávolságú korszerû ültetvényben folytatva a permetezést, s nem változtat a haladási sebességen, és nyomáson, akkor a gyümölcsösben közel 60%-kal több permetlevet juttat ki hektáronként, mintha a beállítást elvégezte volna. Ez az összefüggés, konkrét adatok behelyettesítésével, az alábbi képlettel szemléletesen kifejezhető.
A képletből jól látható, hogy bárhely paraméter változtatásával változik a kijuttatott permetlé mennyisége is. A szállított lémennyiséget l/perc mértékegységben fejezzük ki, amely azt a mennyiséget mutatja, amely az aktív szórófejen keresztül, adott állandó nyomáson, 1 perc alatt eltávozik. Ez az érték függ a szórófejek számától, a furat átmérőjétől és az üzemi nyomástól. A legtöbb termelő csak az üzemi nyomást változtatja, pedig ezzel lehet a legkisebb mértékben befolyásolni a szállított lémennyiséget. Szakmailag semmi sem indokolja, hogy 20 bar fölött legyen az üzemi nyomás, mert ezzel nem javul a permetezés minősége, esetleg a szivattyú megy hamarabb tönkre. Sokkal fontosabb beállítási lehetőség, hogy a szórófejek számát és annak furatátmérőjét helyesen válasszuk meg, majd 5 km/h sebességgel haladva a megcélzott hektáronkénti mennyiséget kijuttassuk. A termelő számára a legfontosabb módszer, ha a szórófejre gumitömlőt helyezünk és megmérjük az egy perc alatt kijuttatott folyadékot, ezáltal a permetezőgép szállított lémennyisége (l/perc) megállapítható.
Az alkalmazás-technikai vizsgálatok másik sarkalatos pontja a haladási sebesség helyes megválasztása. Minőségi munkát csak a területi teljesítmény rovására lehet végezni, amely nem jelent problémát, ha egy permetezőgépnek csak 10–15 hektár gyümölcsöst kell permetezni. Ennél nagyobb terület esetén, ha a traktor 7–9 km/h sebességgel halad, az a minőségi munka rovására megy, főleg a hagyományos korona formájú ültetvényekben. A haladási sebesség növelése csökkenti a permetlé penetrációját, hatótávolságát, így a védekezés hatékonyságát, ezért 5 km/h-nál nagyobb sebesség alkalmazása gyümölcsösökben nem célszerû. Az erőgép haladási sebessége könnyen megmérhető, ha kijelölünk egy 100 méteres szakaszt, és megmérjük az eltelt időt másodpercben, amíg az erőgép és a permetezőgép ezt a távolságot megteszi.
A gyümölcsösben munkát végző permetezőgépeknél be kell állítani az axiálventilátor teljesítményét is, mely a következő képlettel fejezhető ki:
A nevezőben lévő érték ritkalombú, jól metszett fák esetén 3,0–3,5, míg zárt lombkoronájú fák esetén 2,5–3,0. A ventilátor által szállított levegő mennyisége a lapátszög módosításával és a fordulatszám szabályozásával állítható a kívánt számított értékre.
Amennyiben elvégeztük a permetezőgép ültetvényre szabott beállítását, annak helyességét célszerû a permetezési szezon alatt többször is ellenőrizni, amely láthatóvá teszi az alkalmazás-technikai hiányosságokat. Erre a célra legalkalmasabbak a vízérzékeny lapok, melyeket a fa különböző zónáiba helyezünk ki. A permetezés után azonnal láthatóvá válik a kijuttatás minősége, mert a sárga színû lapok nedvességgel érintkezve lila színûre változnak. Ezek a lapok nagyobb mezőgazdasági gépforgalmazóknál beszerezhetők.
A permetezés szórásegyenletességét ellenőrizhetjük még a permetlébe kevert fluorescens anyaggal (Tinopal), majd száradás után UV lámpával sötétben megvilágítjuk, így a permetlécseppek láthatóvá válnak.
Felületi feszültség csökkentő adalékanyagokkal javítható a permetcseppek szétterülése és ez által a permetcseppek filmszerû bevonatot képeznek a növény felületén, ezzel javítva a hatékonyságot.A jelenleg használatos korszerû permetezőgépek sokkal több lehetőséget kínálnak a növényvédő szerek potenciális hatékonyságát érvényre juttató növényvédelmi munkához, mint amennyit a termesztési gyakorlat kihasznál. Látva, és tapasztalva a jelenlegi növényvédő szerek fejlesztési és felhasználási tendenciát, a növekvő árakat, a szigorodó humán-egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket nem lenne szabad továbbengedni a jelenlegi érdektelen termelői magatartást a favédelmi permetezőgépek által nyújtott lehetőségek tökéletesebb kihasználásában.
Sallai Pál–Simon Zoltán
