5–10 évvel ezelőtt a napraforgót az extenzív körülmények között termeszthető szántóföldi kultúrák között tartottuk számon. Ebben az időszakban ritkább volt a magas ráfordítás, sokkal inkább az alacsony befektetéssel, kevés jövedelemmel, de a vetésforgó és a biztos és rendszeres jövedelem miatt termesztett növényünk volt a napraforgó. A végtermék ára általában az 50 000 Ft/tonna érték körül mozgott, tehát 2,5–3,0 tonnát kellett hektáronként termelni a jövedelmező napraforgó termeléshez. 2007-ben valami megváltozott, a felvásárlási árak az égbe szöktek, és habár nem mindenkinek sikerült a legmagasabb árakon értékesíteni napraforgóját, a jelentős változás alaposan megbolygatta a napraforgó és más olajnövények termesztésének körülményeit. Ilyen végtermék árak mellett a napraforgót – szakítva a múlttal – nem szabad extenzív módon termeszteni. Okszerû tápanyag-utánpótlással, magas színvonalú gyomirtással, precíz vetéssel, igényes lombvédelemmel a termésátlagok jelentős, akár 500–800 kg-os növekedésével is számolhatunk.
Természetesen a sikeres napraforgó termesztés záloga a helyesen megválasztott fajta. A csapadékfüggetlen posztemergens gyomirtáshoz természetesen nem maradhat ki a palettából az Express® toleráns gyomirtási technológiában használható PR63E82. Akik kitartanak a HO hibridek mellett, azoknak a PR64H41, PR64H24 és PR64H32 hibrideket ajánljuk, akik pedig a hagyományos linolsavas napraforgókat választják, azoknak az évek óta stabilan a legjobb terméseket nyújtó PR63D82-t javasoljuk. Gondolva egy csapadékosabb évjáratra is – a legjobb kórtani tulajdonságokkal bíró és az egyik legmagasabb olajtartalmat produkáló PR63A04-et továbbá a Phomopsis és Sclerotinia ellenállóságáról híres PR64A88-at ajánljuk. Tenyészidőben a legkorábbi hibridünk a PR63A40, amely deszikkálás nélküli technológiára is alkalmas és egyben a legmagasabb olajtartalommal rendelkezik.
Mit mutat a világpiac?
A korábbi években a napraforgó európai és egyben a hazai átvételi árát is jelentősen befolyásolta az argentin napraforgó sorsa. Ha a dél-amerikai kontinensen jó termés volt, az árletörő, ha rossz termés volt, az árfelhajtó hatással bírt. Ma már ez a múlté, hiszen Argentína exportvámot vezetett be napraforgó magra, aminek következtében Európa szinte csak a kontinensen megtermett napraforgóra tud hagyatkozni. Az EU-25 évente mintegy 4,5–4,9 millió tonna napraforgó magot használ fel, amit önmaga nem tud előállítani, tehát behozatalra szorul. Ez a behozatal uniós csatlakozásuk előtt Romániából, Bulgáriából, valamint Európában a legjelentősebb napraforgó vetésterülettel rendelkező Ukrajnából és Oroszországból valósult meg. 2007-ben az aszály miatt Romániában nem érte el a napraforgótermés a 700 kg-ot hektáronként, Bulgáriában is lényegesen alacsonyabb terméseket takarítottak be a gazdák, mint egy átlagos esztendőben. Eközben az Unióban Spanyolországban és Franciaországban is kevesebb termést realizáltak, Ukrajnában és Oroszországban is csökkent a termés, plusz mindkét országban exportvámokat vezettek be, tehát az EU lehetőségei gyakorlatilag beszûkültek. Mint mindig, az olajnövények egymásra is hatnak a világpiacon. Ha valamiből hiány van, pótolható mással. Igen ám, de ahogy a napraforgó magból hiány mutatkozott, a 2007-ben betakarított repcéből sem termett annyi, amennyit az ipar felhasználna, tehát a repceolaj napraforgó olajjal – és fordítva – való pótlása nem valósulhatott meg, így az olajos magokra való kereslet tartósan magas maradt, emiatt a felvásárlási árak soha nem látott magasságba szöktek.
Élelmiszeripar, vagy biodízel?
A növényi olajok világpiaci árának alakulásáért az utóbbi néhány évben az élelmiszeripar mellett a bioüzemanyagok előállításának térnyerése is felelős. Ma már Európában a repcetermés több, mint felét biodízel előállításra használják. Mértékadó számítások szerint csak az 5,75%-os bekeverési arány bevezetésével számolva komoly kihívás lenne repceterülettel bírni az iparág igényeinek kielégítését, egyértelmû, hogy más növényi olajok után kell nézni. Kézenfekvő lenne az olcsó szójaolaj, amit a termesztésének ismert körülményei miatt a legtöbben nem szeretnének a biodízel alapanyagául, a pálmaolaj sem látszik esélyesnek, marad a napraforgó olaj.
Hagyományos, vagy magas olajsav-tartalmú (HO) napraforgó?
A biodízel előállítás alapanyagául azok a növényi olajok felelnek meg, amelyek többek között a 125-ös maximális jódszámnak, mint szabványnak megfelelnek. Ennek a szabványnak a repceolaj tökéletesen megfelel, a szója és a hagyományos napraforgó olaja ennek a szabványnak nem felel meg magasabb jódszámuk miatt, megfelel viszont a HO napraforgó olaja. A kézenfekvő megoldás itt van a kezünkben, azonban a jelenlegi árak hallatán a HO napraforgó termesztési kedv jelentősen visszaesni látszik, hiszen az ipar nem bírja a 10%-os felárat – ami 1-2 éve még 20–30 USD volt hektáronként – ilyen magas végtermék ár mellett. Mi lehet a megoldás?
Számtalan megoldás kínálkozik, amelyek közül egyik a szabvány megváltoztatása lehetne, kérdés, hogy ezzel hogyan tudnák a szóját továbbra is távol tartani a biodízeltől. Másik megoldás lehetne, hogy a biodízelnek előállított HO napraforgó termesztést lazább keretek közé terelve, nagyobb kedvet teremteni a gazdáknak a HO napraforgó termesztéshez. Ugyanis a HO napraforgó még izolációs távolság betartása nélkül is nagy valószínûség szerint szabványos jódszámú olajat produkálna.
Miért is várjuk a felárat, ha HO napraforgót termesztünk? Mert az izolációs távolság miatt egy sereg kényelmetlenséget kell felvállalnunk, külön kell betakarítanunk, tisztítanunk, szárítanunk és tárolnunk a HO napraforgót. A HO hibridek termőképessége ma már a legjobb linolsavas napraforgókéval versenyképes, tehát a termesztés körülményeinek lazábbra vételével megoldható lenne ennek a jobb sorsra érdemes hasznosítási iránynak a jövője.
Amíg ez eldől, addig is termesszünk napraforgót magas színvonalon, hiszen érdemes. Hagyományos linolsavasat és HO-t egyaránt, a piac mindent felvásárol. A piaci elemzők előrejelzései az elkövetkező 2-3 évre folyamatosan magas napraforgó mag árat prognosztizálnak. Ma 2 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett is jövedelmet fog hozni a napraforgó.
Dr. Piukovics László
Olajnövények termékmenedzsere
