Viszont a mennyivel, mikortól és miért kérdésekre ritkán tudunk pontos választ adni. Ontariói vezető gyomkutatók figyelemre méltó eredményekkel szolgáltak, amelyek újabb bizonyítékot jelentenek a kukorica korai gyomirtásának fontosságát illetően. A kultúrnövény életfolyamatában meghatározható egy bizonyos „fordulópont” – a tenyészidőszak azon kritikus pillanata, amikortól a gyomosodás okozta termésveszteség visszafordíthatatlanná válik. Ez a felfedezés olyan új áttörés, ami bizonyítékul szolgál a gyomirtás és a termésmennyiség közti alapvető összefüggésre.
Dr. Peter Sikkema és Dr. Al Hamill kutatási eredményei szerint kukoricában a fordulópont az egy és nyolc leveles fejlettség között bármikor bekövetkezhet a termőföld adottságaitól függően. Vizsgálataik során azonban azt tapasztalták, hogy a kukorica fordulópontja átlagosan a három leveles fejlettségkor jelentkezett. A fordulópont után gyomosan hagyott állományban megkezdődik a visszafordíthatatlan termésveszteség, így arra a következtetésre jutottak, hogy a gyomnövény-konkurencia okozta maradandó termésveszteség elkerülése érdekében a termesztőnek a kultúra fordulópontját megelőzően kell elvégezni a gyomirtást.
Sikkema és Hamill kutatási eredménye szerint a termésveszteség átlagos gyomfertőzöttségû területeken körülbelül napi 30 kg/ha. Ahol a gyomok komolyabb konkurenciát jelentenek, vagy kedvezőtlenek a környezeti feltételek, ott magasabb termésveszteségekkel kell számolnunk, arányosan nagyobb kihatással a hektáronkénti bevételre. Például egy kezeletlen táblán, ahol a termésveszteség napi 60 kg/ha, a bevételcsökkenés akár 2400 Ft is lehet naponta (a kukorica árát átlagosan 40 000 forinttal számolva tonnánként). Ha egy hetet késünk a permetezéssel, a kieső nyereség már hektáronként 16 800 Ft-ra rúg.
Az egyes termőterületek közt nagy a szórás, és a tenyészidő előtt lehetetlen pontosan megjósolni a termésveszteséget. Ami viszont bizonyos, hogy a fordulópont utáni gyomirtással az elveszett termésmennyiség már nem nyerhető vissza.
Ezeket a külföldi tapasztalatokat támasztják alá hazai méréseink is. 86 parcellán Lumax korai poszt kezelését hasonlítottuk össze standard poszt kezelésekkel. Azt tapasztaltuk, hogy a kukorica 2-3 leveles fejlettségi állapotában 4,5 l/ha dózisban végzett Lumax kezelések átlagosan 412 kg/ha terméstöbbletet eredményeztek a 6–7 leveles fejlettségben alkalmazott standard poszt kezeléshez képest (1. ábra). A Lumax további nagy előnye volt hogy egyszeri alapkezeléssel az egész szezonra kiterjedő gyomirtó hatást biztosíthatunk.
Arra a kérdésre, hogy mikor következik be a fordulópont, nem könnyû pontos választ adni. A fordulópont bekövetkezését befolyásoló tényezők többek közt a gyomsûrûség, a gyomfertőzés faji összetétele, a gyomok kelésének időszaka a haszonnövényhez képest, és minden egyéb tényező, ami hatással van a haszonnövényre. A nedvesség és tápanyagok elérhetősége kiemelt fontosságú tényezők. Ahol nagyobb a gyomkonkurencia, ott a fordulópont általában korábban következik be, és a termésveszteség is súlyosabb. Fordítottan, ahol a gyomkonkurencia alacsony, ott a fordulópont általában későbbre tolódik. Példaképpen, a széles levelû gyomnövények általában súlyosabb konkurenciát jelentenek, mint a fûfélék. A korán csírázó gyomok szintén nagyobb fenyegetést jelentenek a potenciális termésmennyiségre, mint azok a gyomnövények, amik később, a tenyészidő során kelnek ki. A nedvességingadozásoknak kitett termőföldeken (pl. homoktalajokon vagy tömör, nehéz talajtípusokon) nagyobb a gyomnövények okozta termésveszteség veszélye. Azon területeken, ahol ezek a negatív tényezők jelen vannak, valószínûbb egy korai fordulópont bekövetkezése, így a potenciális termésmennyiség védelme korai beavatkozást igényelhet.
A termésveszteség és a gyökérzet
Míg Sikkema és Hamill kutatása bebizonyította a kritikus kapcsolatot a korai gyomkonkurencia és a termésveszteség között, addig Dr. Clarence Swanton kutatása rávilágít, hogy a korai gyomkonkurencia megváltoztatja a kukoricanövény fejlődési irányát azáltal, hogy zavaró tényezőként hat a fiatal növények gyökérnövekedésére. Eredményei szerint a korai gyomfertőzöttség felborítja a kukoricanövény gyökerének és talaj feletti részének növekedési egyensúlyát, ami lényegében előre beprogramozza a kultúrát a termésveszteségre.
Swanton kutatásai arra engednek következtetni, hogy a kukorica csíranövények gyakorlatilag képesek érzékelni a gyomok jelenlétét, ami kritikus változásokat indít be növekedésükben. Az „árnyékkerülés” alapelv szerint, a fiatal kukoricanövény képes érzékelni a fény minőségi változásait aszerint, hogy az a fiatal gyomnövények leveleiről, vagy a puszta talajról verődik vissza. Az árnyékkerülés kutatása arra enged következtetni, hogy gyomos földeken a kukoricanövények kisebb gyökereket és magasabb szárat növesztenek, hogy így jobban versenyezhessenek a napfényért, de ezzel a potenciális termésmennyiségük is csökken (1 ábra).
Miképp maximalizálhatják a termesztők a terméshozamot és a nyereségességet ezen információk birtokában?
Amit mindenképpen érdemes figyelembe venni a gyomirtási stratégia megtervezésekor:
• hogy a kukorica 3 leveles fejlettségekor fogja elérni a fordulópontot – ez a kutatás során elvégzett kísérletekre alapozott átlag.
• a korán csírázó gyomnövények korai fordulópontot eredményeznek; minél később kelnek ki a gyomok, annál később következik be a fordulópont;
• azokon a földeken, ahol gyakori a széles levelû gyomok előfordulása, illetve ahol nagyobb a környezeti stressztényezők kockázata, érdemes a kijuttatást korábbra időzíteni;
• fontos a magágy előkészítés is. A sekélyebb szántás korábbi gyomcsírázáshoz vezet, és a hûvös talaj a kukoricát is késleltetheti, ami azt jelenti, hogy a haszonnövény és a gyomok valószínûbb, hogy egyszerre kelnek ki. Ezzel szemben a melegebb talajok meggyorsítják a gyomok korai növekedését is, így szintén korábbi fordulópontot eredményeznek;
• a gyomirtás tervezett időpontjának megállapításakor fontos a kellő rugalmasság biztosítása. Így például átlagos környezeti feltételek esetén, ahol a fordulópont a 3 leveles fejlettség időszakára várható, a permetezéssel a 2 leveles fejlettséget érdemes megcélozni.
Természetesen a gyomirtási stratégia tervezésekor olyan készítményt kell választani, ami a korai időszakban való kezeléshez megfelelő tartamhatással rendelkezik, hogy gyommentességet biztosítson a kukoricasorok záródásáig. A Lumax előnye, hogy három tartamhatással rendelkező hatóanyag (mezotrion, S-metolaklór, terbutilazin) együttes szinergiájának köszönhetően képes betakarításig gyommentesen tartani az állományt. Mindemellett a Lumax gyomirtási spektruma nagyon széles.
A magrólkelő egyszikûek közül a kakaslábfû, a muharfélék és a köles még a magrólkelő kétszikûek közül az általános gyomok mellett az atrazin rezisztens biotípusok és a nehezen irtható kétszikûek, mint a selyemmályva, szerbtövis-fajok, csattanó maszlag, parlagfû és az árvakelésû napraforgó ellen is hatékony.
A fordulópontra épülő gyomirtási stratégia pénzbeni hatásának ismeretében gazdaságosabb egyensúlyt lehet kidolgozni a vetés és permetezés között, ezért érdemes megfontolni a már sok esetben szokványos késői gyomirtást és mérlegelni annak előnyeit és hátrányait, mielőtt a visszafordíthatatlan termésveszteség megkezdődne.
