Lankó Ferenc vagyok az egyik hazai takarmányozási nagyvállalat sertéses területi képviselője – szaktanácsadója. Munkám során nap, mint nap találkozom a még mindig kitartó, küzdő, reménykedő sertéstartó vállalkozásokkal.

Nem túlzás lassan őket már hősöknek titulálni mivel ilyen gazdasági körülményekre hosszú évek óta nem volt példa.

Ezen gazdasági helyzetben, amikor szinte mindenki csak veszteséget termel, akkor egyre inkább csak az input rész csökkentése lebeg a legtöbb gazdálkodás előtt és mivel a takarmány a legnagyobb hányadot kitevő költségtényező, így a költéscsökkentés is itt érezhető a legjobban.

A legtöbb esetben mindenki próbálja a megvett ipari eredetû takarmányok (ideértve a szójadarát is) árát, mennyiségét csökkenteni, esetleg beszállítót váltani a kedvezőbb költségek reményében.

Itt kell azonban megemlíteni, hogy a termék önmagában kevés lehet, csak olyan, mint egy áru egy internetes áruházban. Megvehetjük úgy is, mint egy árucikket, pl. 1 kg cukrot ehhez semmilyen nagy felhajtás (marketing, értékesítő–szaktanácsadó, referencia telepek stb.) nem szükségesek. Szerintem azonban fontos megemlíteni: ahhoz, hogy az adott termék meg tudja állni a helyét, nagyon sok ember nem kevés munkájára volt szükség. A legtöbb esetben a forgalmazott termékek számos „alkatrészből” állnak, amelyekről egyenként illik tudni, miért vannak benne, nincs-e

benne több (drága) vagy kevesebb (hiánybetegségek) bizonyos hatóanyagokból és ezek egymásra gyakorolt hatását is szem előtt kell tartani. Így van az, hogy a termékek megszületését hosszú kutatómunka előzi meg. De ez még mindig csak a mérleg egyik nyelve, mivel ebből a munkából a vásárló nem sokat észlel. Ő csak egy kisebb vagy nagyobb zsákban vesz valamilyen keveréket, amelyet ő a legjobbnak ítél meg a haszonállatai számára.

A gondok ott kezdődhetnek, amikor a termék önmagában kevésnek bizonyul. Jó tudni, hogy a haszonállatok legtöbbje nem gép, amelynél ha kicserélünk egy alkatrészt, akkor is ugyanúgy dolgozik tovább. Számos példa mutatkozik arra, hogy az adott termék leváltásával változások állnak be, ezek iránya pozítiv de negatív is lehet, holott szerintem a költségek lefaragását a hatékonyság romlása nélkül szeretné mindenki megvalósítani.

Itt kerül szóba tehát a hatékonyság kérdése. Kinek mit is jelent ez a szó? Napi tömeggyarapodás, takarmányozási fajlag, egy kg testtömeggyarapodás takarmányozási költsége, elhullási adatok, szaporulati mutatók, egy kg feletetett takarmány önköltségi ára stb. – a felsorolás nem teljes körû, a listát még hosszan sorolni lehetne.

A mi munkánk (szaktanácsadás) a felsorolt mutatók elemzése során kerülhet előtérbe. Amikor valami „elromlik”, nem úgy kezd el mûködni akkor a legtöbb gazdálkodásnál az úgynevezett külső szaktanácsadóktól várják, megjegyzem jogosan a segítséget.

Fontos lehet tudni, hogy a nehéz helyzetben kihez is tud bizalommal fordulni az ember és ki az aki megoldja a felmerült problémát a lehető leggyorsabban és legkedvezőbben a partner számára.

Szerintem mindenképpen össze kell foglalni mi is az a hatékony szaktanácsadás, amely a fent említett problémákra megfelelő gyógyír lehet.

A megfelelő szaktanácsadásnak mindenképpen több lábon kell állnia. Ki kell terjedjen a gazdálkodás minden részére. Három fontosabb részt azonban mindenképpen ki kell emelni. A felsorolás nem a fontossági sorrendet tükrözi:

• szaporodás-biológiai szolgáltatási csomag,

• állategészségügyi szolgáltatási csomag,

• takarmányozási szolgáltatási csomag.



A szaporodásbiológia lehetne mindennek az alapja. Egyszerû szóhasználattal élve: nincs malac – nincs hízó sem. A jó szaktanácsadás rávilágít a partner telepén meglevő gyenge pontokra és ezek erősítésére megfelelő stratégiát dolgoz ki, amelyet nyomon is követ és folyamatosan vizsgál, elemez. Néhány fontosabb vizsgálandó paraméter a teljesség igénye nélkül:

• genetika,

• vemhesség vizsgálat,

• sperma morfológai elemzés,

• hátszalonna mérés – kondiciópontozás,

• vizelet, víz ph mérés,

• manuális módszerek, eszközök vizsgálata,

• menedzsmenti kérdések.



A második nagy terület az állategészségügy. Az előbbi gondolatmenetet folytatva, ha megvan a többlet malac akkor már „csak” egészségben fel kell nevelni. Ez azért számos helyütt nem egyszerû. A legtöbb esetben nem a magas elhullás a probléma, hanem a különböző betegségekből adódó terheltség által elmaradt teljesítmény, „elmaradt haszon”.

Szolgáltatás célja az elmaradt haszon mértékének csökkentése, termelési mutatók javítása, de költségcsökkentés is lehet egy átgondoltabb mentesítési program, medikációs stratégia által.

A szolgáltatás lépései:

• fennálló helyzet teljes körû felmérése, elemzése,

• intézeti laborvizsgálatok eredményeinek értékelése, vizsgálatok elvégeztetésének kezdeményezése,

• az állategészségügyi problémák megoldására szolgáló írásbeli javaslatok megtétele,

• a helyzet változásának folyamatos nyomon követése.



A harmadik nagy csomag a takarmányozási tanácsadás, amely két részre bontható. Az egyik a telepen végzet munka:

• receptek optimalizálása, összehangolása,

• fejadagok kialakítása,

• alapanyagok, késztermékek vizsgálata,

• menedzsmenti kérdések (telepvezetés, keverő vezetés).



Az utolsó ponthoz kapcsolódik a másik része a takarmányozási tanácsadásnak, ez pedig a takarmánylabor. Fontos és nélkülözhetetlen része a munkánknak. Fel tudja tárni az érzékszervekkel nem vizsgálható dolgokat is, amelyek közül talán a legfontosabbak a beltartalmi és mikrobiloógai paraméterei az adott alapanyagnak, vagy készterméknek.

Természetesen nagyon nehéz ezen szolgáltatások értékét kiforintosítani de mindenképpen meg kell fontolni a vele járó előnyöket és az adott termékek kiválasztásánál ezeket szem előtt kell tartani, hiszen költséget csökkenteni kétféle képpen is lehet. Csökkentem a kiadások összértékét de itt előfordulhat a bevételi oldalnál is csökkenés, vagy pedig a hatékonyság emelésével az egységnyi költséget csökkentem és ezzel ráadásul versenyképességemet is javítom.

Lankó Ferenc