A nagy nyilvánosság előtt talán nem ismert, hogy Brüsszelben olyan szabályozás bevezetését javasolták, mely egyes szakértők szerint alapvetően befolyásolja majd az európai mezőgazdaságot, mely táplálékunk döntő előállítója és azt, hogy mennyiért jutunk hozzá a gyümölcshöz, zöldséghez és más árucikkekhez.
Az Európai Unió egy olyan, új szabályozással kapcsolatos döntés előtt áll, mely korlátozná a növényvédő szerek hozzáférhetőségét az európai piacokon. A növényvédő szerek előállításához szükséges hatóanyagok körének alapvető megváltoztatása nyomán vészharangot kongatnak a gazdálkodásban és a növényvédő szer iparban. Ha az új elképzeléseket elfogadnák, a jelenleg használt szerek 80–85%-át betiltanák.
A mezőgazdasági termelők és az ipar is aggódik a tervezett módosításoknak az európai agrárszektorra gyakorolt hatása miatt. Néhány nagyon fontos gombaölő, rovarölő és gyomirtó hatóanyag betiltása után nagyon szûk választék állna ahhoz rendelkezésre, hogy jó minőségû és elérhető árú zöldséget, gyümölcsöt, egyéb termékeket állítsanak elő. A Nomisma, egy olasz független kutató intézet közelmúltban megjelentetett tanulmánya felhívja a figyelmet arra, hogy a javasolt EU intézkedések a terméseredmények drasztikus csökkenéséhez vezethetnek. A Nomisma szerint a búza termésátlaga 27%-kal, a burgonyáé 50%-kal, általában a gabonaféléké 22%-kal és a szőlőé 10%-kal csökkenhet 2020-ra.
A növényvédő szerek ellentmondásos természete
Azok a vizsgálatok, melyek a táplálékban növényvédő hatóanyagok nyomait mutatják ki, a közvéleményben növekvő kétségeket ébresztenek. A növényvédő szerek fenntartható használatával kapcsolatos új európai irányelv javaslatát mind a felhasználásra vonatkozó egységes speciális szabályozás hiánya, mind az emberi egészségre gyakorolt „passzív kitettség” részletes elemzésének hiánya motiválta. Konkrétan, a tervezet többek között célul tûzi ki a növényvédő szerek használatának betiltását a lakott területek, közterületek környékén.
Mindenképpen figyelembe kell vennünk azonban, hogy valamennyi tagország mûködtet már ellenőrzési rendszert, mely biztosítja a napi fogyasztású élelmiszerek megfelelő minőségét. Európa jelenleg is a legmagasabb minőségi és egészségügyi követelményeket állítja a piacon az élelmiszerekkel szemben.
Az ipari szakértők úgy gondolják, hogy a régi szabályozás reformjának támogatói, miközben a növényvédő szerek lehetséges hatásait taglalják, elmulasztják figyelembe venni azokat a veszélyeket, melyek a növényvédő szer mentes termelés térnyerésével járnának. A gazdálkodók és a növényvédő szer ipar képviselői úgy gondolják, hogy sok javaslat a gyakorlati növényvédelemmel kapcsolatos reális ismeretek hiányára utal. Az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetően az ipar elért egy olyan szintet, amikor az általa gyártott növényvédő szerek használata biztonságos, nem jelent elfogadhatatlan kockázatot az emberre, nagy részük az alkalmazott dózisban célzottan a károsítóra hat és gyorsan lebomlik hatástalan vegyületekké.
Azok az érvek, melyek alapján a javasolt kizárási kritériumok miatt hatóanyagokat betiltanának, nem állják meg a helyüket: az a tény, hogy egy szer veszélyes hatóanyagot tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy maga a termék nem biztonságos, amennyiben a felhasználó betartja a szállítási, raktározási, felhasználási előírásokat. Az, hogy egy termék biztonságos-e, nem csak potenciális veszélyeitől függ, hanem a használat módjától is – a veszély és a kitettség együttesen határozza meg a kockázatokat.
„Az autók nagyok, nehezek és gyorsak – ezért kétségtelenül veszélyt jelentenek a gyalogosokra. A megoldás azonban nem az autók betiltása, hanem a sebesség korlátozása, a közlekedési szabályok, biztonsági előírások, az ellenőrzés rendszerének mûködtetése.
A NSZ felhívta a hatóságok figyelmét annak szükségességére, hogy a hatóanyagok potenciális veszélye helyett az elbírálásnál a tudományos kockázat-elemzési szempontokat alkalmazzák.
A szabályozás hatása: mi lesz, ha elfogadják a javaslatot?
Függetlenül a növényvédő szer használattól, az európai termésveszteség még mindig 20–40% évente. A modern mezőgazdaság, melynek feladata az igények mennyiségi és minőségi kielégítése, nem nélkülözheti a károsítók elleni szereket.
„A növényvédő szer választék lényeges csökkentése gondot okozhat az ipar számára, de az igazi nehézségek a gazdálkodóknál jelentkeznek, akik számára csak a mainál lényegesen drágábban, kevésbé hatékony eljárások fognak rendelkezésre állni” – mondta dr. Vályi István, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke, a kamara szakemberei hatásvizsgálatának eddigi eredményei alapján.
Az NSZ meg van győződve arról, hogy a választék csökkentése nélkül is van reális lehetőség a kockázatok mérséklésére: az integrált növényvédelem (IP) elterjesztése és támogatása, a mindenképpen szükséges vegyszeres kezelések mellett az egyéb módszerek kombinálása.
Mit kockáztatunk?
A jelenleg használatos növényvédő szerek többségének betiltása sokkal több következménnyel jár, mint a mezőgazdasági termelés csökkenése. Félő, hogy a javasolt szabályozás arra ösztönzi a termelőket, hogy olcsó termékeket használjanak olyan országokból, ahol az engedélyezés kevésbé szigorú. A vegyipar attól is tart, hogy megnő az illegális import a régión kívülről, ahol a szabályok enyhébbek.
A termelők aggályosnak tartják a választékcsökkenés környezeti hatásait is. Könnyebben kialakulhat az ellenálló képesség egyes gombabetegségek és rovarkártevők ellen, melynek hatását majd a rendelkezésre álló szerek dózisának lényeges emelésével próbálnak kivédeni.
Végezetül, a szerek betiltása közvetlenül hatna táplálkozásunk minőségére. Megnövekedne az élelmiszerimport olyan országokból, ahol az új szabályozásban betiltott anyagokat rendszeresen használják, gyakran sokkal gyengébb minőségben. Az is valószínû, hogy a betiltás megnövelné az élelmiszerárakat és a fogyasztók többségét megfosztaná az egészséges táplálkozás lehetőségétől.
Kiegyensúlyozott megoldás keresése
A politikusoknak és az Európai Parlament tagjainak nehéz feladatuk van: olyan megoldást kell találni, amely nem teszi tönkre az európai mezőgazdaságot, ugyanakkor a fogyasztóknak védelmet nyújt az egészségi és környezeti veszélyekkel szemben. A kiegyensúlyozott szabályozás jelölheti ki az optimális utat a feladat megoldásához.
Dr. Hargitai Ferenc
