Ezért a természet- és környezetvédelmi, a termelési, valamint a fogyasztási-szolgáltatási és szociális, kulturális tényezők más hangsúlyt kapnak (Ágyán et al., 1999).

Az agrárpolitika keretein belül a fejlesztési programok kidolgozói azonban lassan váltanak, és még nem látják a vadgazdálkodásban, a vadászturizmusban rejlő lehetőségeket, noha adottságait tekintve a vadgazdálkodás olyan ágazat, amely nemzetközi szinten is versenyképes. Ökológiai adottságaink kiemelkedően jók és a vadgazdálkodási szakmai ismereteink elismertek. Ez megfelelő alap lehet ahhoz, hogy a vadgazdálkodás a jövőben az eddiginél nagyobb szerepet töltsön be a magyar agrárium- és a vidékfejlesztésben is.



Mezőgazdasági adottságok és tulajdonviszonyok

Magyarország ökológiai talajadottságai nemcsak a kultúrnövények termelését teszik lehetővé, hanem potenciálisan a kiváló minőségû és mennyiségû vadállomány fenntartását és a magas színvonalú vadgazdálkodást is biztosítják. A termőterület 2005-ben 7,734 millió hektár volt, ezen belül a szántó 4,513, a gyep 1,056 és az erdő 1,775 millió hektárt tett ki.

A földhasználat jogcíme szerint jelentős a haszonbérlet. Gazdasági szervezetek mûvelik a szántóterület 40%-át, az erdő 71%-át, a termőterület 46%-át, az egyéni gazdaságok mûvelik a szántó 47%-át, a gyümölcsös 65%-át, a szőlő 60%-át, a termőterület 37,6%-át.

A tulajdonviszonyok alakulása, változása a vadgazdálkodás szempontjából is fontos kérdés, hiszen a magyar vadgazdálkodás mûködési kereteit meghatározó, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. LV. törvény a vadászati jogot, mint vagyonértékû jogot a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként – a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosához kötötte.



A vadállományok helyzete

Az EU-hoz történt csatlakozás a vadgazdálkodás szempontjából kedvező lehetőségeket teremthet. A CAP (Common Agricultural Policy) alapvető célja, így a környezeti terhelés csökkentése, a biodiverzitás fenntartása vagy növelése, a külterjes természeti rendszerek támogatása, ágazatonként és összességben is kedvező lehet a vadgazdálkodás számára. A vegyszerhasználat csökkentése a fenntartható fejlődés felé történő elmozdulás szintén kedvező (Marselek, 2006).

Ez azért is fontos, mert a vadgazdálkodásból, turizmusból keletkező többlettermelési, illetve bevételi lehetőségeket az Európai Unió nem korlátozza sem kvótákkal, sem egyéb elvonásokkal. A vadgazdálkodás környezetére legközvetlenebbül és legnagyobb mértékben a különböző ugaroltatásos rendszerek (apróvad), illetve az erdőgazdálkodás támogatása (nagyvad), mint az erdőterületek növelése, a természetszerû erdőgazdálkodás stb., összességében a fenntartható gazdálkodás és az erdőben, illetve a mezőn élő fajok sokféleségének fenntartását szolgáló támogatások hatnak.

Az elkövetkező években Magyarországon is várhatóan tovább folyik a termőföldek – elsősorban a nem gazdaságosan mûvelhető területek – termelésből való kivonása. Szintén várható, hogy a gazdaságosan nem mûvelhető területeken támogatják az erdők, gyepterületek telepítését.

Ez azt is jelentheti, hogy a mezőgazdasági termelésben nem tartható területeken a vadászati lehetőségek nőnek és a vadászati turizmus tovább fejlődhet.

Sajnos úgy tûnik, hogy a változó agrárpolitika keretein belül Magyarországon a vadgazdálkodás még mindig nem kapta meg méltó helyét, mert a fejlesztési programok kidolgozói nem látják a vadgazdálkodásban, a vadászturizmusban rejlő lehetőségeket, noha adottságait tekintve a vadgazdálkodás lehetne az egyetlen olyan ágazat, amely a földrajzi és egyéb adottságoktól csaknem függetlenül a vidékfejlesztésben komoly szerepet kaphatna.

A becsült vadállomány változását és a vadállomány hasznosítást a táblázat szemlélteti.

A magyar vadászat, vadgazdálkodás hírneve elsősorban a kiemelkedő értékû nagyvadállomány minőségén és a jól szervezett vadászati szolgáltatásokon alapszik. A legjobb magyar trófeák évről-évre a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) minősítése alapján a világranglista első 10 helyének valamelyikére kerülnek.

A vad élőhelye az erdő- valamint a mezőgazdasági területek, tehát az erdőtelepítés, illetve a természet és a táj ápolása és a fenntartható gazdálkodás támogatása célok jöhetnek szóba, hiszen az extenzívebb mezőgazdaság kedvezőbb élőhelyet biztosít a vad számára. A területhasználat tudatos átalakításában több évtizedes hátrányt halmoztunk fel, amelyet erdőtelepítési programmal is csak mérsékelni tudnánk (Buday Sántha, 2006).

Az elmúlt évtizedekben a vadászható nagyvadfajok esetében a túlzott és túltartott állománynagyságokkal összefüggő gazdálkodási problémák voltak jellemzők. Ezért a szakmai irányelveknek megfelelően apasztották a nagyvadállományt. Ennek eredményeképpen enyhén csökkent a reálértékben számított mezőgazdasági vadkár és növekedett a teríték. Fontos viszont megjegyezni, hogy az apróvadfajok (fácán, fogoly, mezei nyúl) helyzete érdemben nem javult.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt időszakban a hazai vadállomány mennyisége és területi eloszlása jelentősen változott. Ma már nem az állomány növelése hanem a minőség javítása a cél és az, hogy az élőhelyek és a különböző vadfajok populációinak sajátosságait figyelembe vevő kezelési és fejlesztési koncepciók kerüljenek kidolgozásra és bevezetésre.



Stratégiai feladatok

A vadgazdálkodás vidékfejlesztési szerepét illetően elmondható, hogy „a vadgazdálkodás a vidékfejlesztésben csak akkor tudja betölteni a szerepét, ha megőrzi kivívott nemzetközi tekintélyét, ha megfelelő árualap áll rendelkezésére, amelyet el lehet adni, és amely összegből vissza lehet forgatni a fejlesztésbe. Ezért szükséges növelni a vadászterületek biopotenciáját, biztosítva a megfelelő mennyiségû és minőségû vadállományt a sikeresség és a bevételek növelése érdekében. Az ökológiai és természetvédelmi szemléletû gazdálkodás egyúttal erősítheti a vadgazdálkodás társadalmi támogatottságát is. A vadászatot, mint sportot és a szakszerû vadgazdálkodást külön kell választani (Fábián et al. 2006).

A vadgazdálkodás és vadászturizmus szervezeti keretei adottak, de stratégiai célként megfogalmazható e szervezeti keretek átgondolása és jobbítása.

Az Országos Területfejlesztési Koncepció csak érinti a vadgazdálkodás szerepét. Megfogalmazása szerint komplex fejlesztést szorgalmaz. „Integrált a mező- és erdőgazdálkodási, rekreációs, védelmi igényeket érvényesítő vadgazdálkodást kell kialakítani, ösztönözve a helyi érdekeltek, a helyi közösség partneri együttmûködését, részvételét”.

A vadászturizmus csak részben kapcsolódik az idegenforgalmi struktúrához, hiszen a szervezést vadászatszervező irodák végzik. Ezek komplett vadászatszervezésre vállalkoznak, az érkezéstől az elutazásig. Részletes adatbázis alapján nyújtanak a vendégek számára használható információkat. A vadásztársaságok jutalékot adnak a vadászatszervező irodának, így az érdekeltség kialakítása kölcsönösen előnyös.

A vadászturizmus legszélesebb értelemben vett kínálata (állat- és természet-megfigyelés, vadászati múzeumok, vadaskertek, vadászlőterek, hagyományos vadászati bemutatók) alkalmas a jövőben jelentkező, a maitól eltérő jellegû igények kielégítésére is a versenypiacokon. A vadászturizmus, a külföldi bérlelövés helyzetének megtartása és fejlesztése, a hazai vadgazdálkodás fenntartásához nélkülözhetetlen.

A vadászati turizmus ma Magyarországon nincs könnyû helyzetben, hiszen az olyan versenytársak, mint Románia, Bulgária és Szlovénia mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elcsábítsák vadászvendégeinket. Sokkal kedvezőbb árakat kínálnak, és szolgáltatásaik színvonala ugyan még nem éri el a hazánkban tapasztalhatót, de minőségük egyre javul. A hazai vadgazdálkodás jól szabályozott, ez az előnyünk. Fontos, hogy a vadászatszervező és ügyfele között személyes kapcsolat, egyfajta bizalmi viszony alakuljon ki, mivel fontos a jó referencia, a jó hírnév.

A minőségi vadászturizmus a hazai agrár és vidékfejlesztés fontos szegmense lehet, de szerepe nem meghatározó, inkább szinergikus. Az ágazat munkahelyeket teremt, és nem szennyezi a környezetet. A helyzet javításához a főbb teendők a következők:

• a nem hasznosított területek hasznosítása a vadgazdálkodás céljára;

• a vadászturizmust kiszolgáló szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése, kényelmes gépkocsipark biztosítása;

• gyors és hatékony adminisztráció;

• a vadászati turizmus hatékony képviselete a turisztikai szervezetekben;

• a hagyományok felelevenítésével és ápolásával vonzóvá tehetjük a vadászatot;

• a vadászati oktatásban a turisztikai ismeretek bővítése fontos;

• a kiszolgáló személyzet nyelvtudását, kommunikációs képességeit, programszervezési és kulturális ismereteit fejleszteni kell. (Ne felejtsük, hogy a vadásztatás elsősorban szolgáltatás, ezért az emberi tényezők szerepe igen nagy hangsúlyt kap);

• a „vadászturista” aktív szabadidejének jobb kihasználására irányuló egyéb szolgáltatások bevezetése (a vadászati választék növelésével és/vagy alternatíva vadász és családja érdeklődésének megfelelő programok szervezésével).



A magyar vadászat marketingjének kiszélesítése alapvető feladatunk. A klasszikus német, osztrák, olasz piacokon túl nyitni kell a francia, spanyol, portugál, angol és észak-európai vendégkör felé. Ismerni kell a környező országok – mint potenciális konkurencia – kínálatát, hogy védhessük pozíciónkat. A vadászturizmus marketing stratégiáját Gereczi (2006) szerint központilag célszerû irányítani és eszköze lehet a közösségi marketing. A magyar vadászat marketing stratégiájának kidolgozását a Magyar Turizmus Rt. végzi, a szakmai érintettek bevonásával.

Összefoglalás

Az agrárium változásai jelentősen befolyásolják a hazai vadgazdálkodás lehetőségeit. A tulajdonváltozások – mivel a törvény a vadászati jogot a földtulajdonhoz köti – szintén meghatározóak a vadgazdálkodás szempontjából. Hazánk arra törekszik, hogy vidéken csökkenjen az elvándorlás, új munkahelyek jöjjenek létre és érvényesüljenek a fenntartható fejlődés, valamint a környezetvédelem elvei és céljai. Sajnos a vadgazdálkodás az EU-s és hazai pályázattal fejleszthető területeken csak érintőlegesen szerepel. A turizmus fejlesztésében jelentős szerepet kaphatnak a vadásztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, hiszen jól harmonizálhatók a vidékfejlesztéssel, illetve a falusi- és ökoturizmussal. A vadászturizmus és vadgazdálkodás a vidékfejlesztés több céljához is kapcsolódhat, így fontos lenne megjelenítése a vidékfejlesztési támogatásoknál. A vadgazdálkodás és vadászati turizmus földrajzi és egyéb adottságoktól csaknem függetlenül a vidékfejlesztésben komoly szerepet kaphat.

A magyarországi vadászturizmus Európában vezető helyet foglal el, de csak részben kapcsolódik a meglévő idegenforgalmi struktúrához, hiszen a szervezést vadászatszervező irodák látják el. A tevékenység szakmai és szervezeti keretei adottak, de a marketing munkán és a szolgáltatások színvonalán tovább kell javítani, pozíciójának megőrzése és javítása elemi érdekünk.

 

Dr. Fábián Gyula CSc., tanszékvezető, főiskolai tanár

Károly Róbert Főiskola