Ellenkező esetben a kezelés hatástalan maradhat, sőt a kultúrnövényekben, illetve a környezetben károk is keletkezhetnek. A rossz minőségû permetlé által okozott hibák a továbbiakban nem mérsékelhetők nagy pontosságú adagolással és szórással. A permetlé ellátás elhanyagolása a minőségi hiányosságok mellett nagyobb költséggel jár, a permetezőgépek kiszolgálásának elhúzódásához, a védekezések megkéséséhez vezet.
Koncentráció
A permetezőszerek egy része a vízzel közvetlenül könnyen elkeverhető, más készítményekből a csomósodás elkerülése érdekében törzsoldatot kell készíteni, majd további víz hozzáadásával lehet a kívánt koncentrációt elérni. A szükséges töménységet a növényvédő szerek engedélyezési okiratai általában megadják, ez az érték általában nem haladja meg az 5%-ot, gyakori azonban az is, hogy 100 liter vízzel néhány gramm permetezőszert kell elegyíteni.
Keverhetőség
Sokszor előfordul, hogy egy menetben több, különböző hatású növényvédő szert kell kijuttatni. Ekkor figyelembe kell venni, hogy a vegyszerek egymással kölcsönhatásba léphetnek és ennek következtében fizikai jellemzőik, és védő hatásuk megváltozhat. Előfordulhat csapadék, vagy szilárd részek kiválása, ami a permetlé homogenitását rontja, felhasználását megnehezíti vagy megakadályozza. A növényvédő szerek keverhetőség alapján a következő kategóriákba sorolhatók:
• keverhetők: az adott szerkombináció fizikai, kémiai jellemzői legfeljebb jelentéktelen mértékben változnak;
• a permetlé folyamatos keverést igényel: a permetlében szemcsés kiválás, krémes fölöződés, gyors ülepedés vagy rétegződés következik be. A kombináció csak folyamatos intenzív keverés mellett használható fel;
• nem keverhetők: a permetlében nagyon gyors túrószerû vagy pelyhes csapadék kiválás, kristályosodás, olajkiválás vagy fázis szétválás, esetleg hatóanyag-bomlás következik be;
• keverhetőségük jelenleg nem ismert;
• keverésük felesleges.
A permetezőszerek fejlődése, a ható- és segédanyagok gyakori változása miatt a keverési táblázatok állandóan módosulnak, gyakran pedig nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok. Ilyen esetekben kis mennyiségekkel keverési próbát kell végezni.
Permetlé készítéséhez megfelelő lágyságú víz szükséges, ellenkező esetben a vegyszerek egy része kicsapódik. Szükség lehet vízlágyító anyagok alkalmazására. A növényvédő szerek mellett gyakran kevernek a folyadékba levéltrágyákat, a cseppképzést, párolgást, lerakódást, elsodródást befolyásoló fizikai jellemzőket megváltoztató adalékanyagokat. A permetlé kémhatása és koptató tulajdonságai a gépeknél vegyszer és kopásálló szerkezeti anyagok, elsősorban mûanyagok, rozsdamentes acél és kerámia alkalmazását teszik szükségessé.
Vegyszer és vízszállítás, adagolás
Az alkalmazott permetezési technológiától függően a keveréshez a permetlékészítés helyszínén nagy mennyiségû vizet kell biztosítani. Többnyire csak nagyobb kertészeti ültetvényekben van fúrt kút, vagy vízvezeték, egyébként pótkocsival vagy szippantó kocsival szállítják a vizet a helyszínre. A szállító kapacitást a fajlagos szórásmennyiség (vegyszeres gyomirtásnál 100–400 dm3/ha, állománypermetezésnél 500–1500 dm3/ha.) és permetezőgép vagy -gépek területteljesítményének függvényében úgy kell meghatározni, hogy a vízhiány miatt a kezelések ne szüneteljenek. Ez ugyanis a védekezések késedelmét, végső soron a hatás csökkenését, elmaradását okozhatja.
A pótkocsira szerelt tartályokból külön szivattyúval lehet a vizet a keverő tartályba átfejteni. Ez lehet robbanómotor hajtású, telepíthető, a traktor teljesítményleadó tengelyéjéről üzemeltetett, vagy a keverő-berendezésre, illetve a permetezőgépre épített szivattyú. Fontos, hogy a teljesítmény nagyobb gépek kiszolgálása esetén legalább 300–500 dm3/min legyen a gépkapacitás jó kihasználása érdekében. A szippantó kocsik kompresszoraik révén általában 1000–1200 dm3/min teljesítményt érnek el.
A növényvédő szerek vagy a permetezőgéppel, vagy nagyobb mennyiség esetén külön pótkocsin, esetenként zárható konténerben szállíthatók a helyszínre. Biztonságos őrzésükről gondoskodni kell. Permetlé készítéséhez a vegyszereket veszteség nélkül kell nagy pontossággal a keverőbe adagolni. Ez azért jelent problémát, mert a forgalomban lévő több száz féle készítmény rendkívül sokféle különböző méretû (0,1–200 dm3) és kivitelû göngyölegben kerül forgalomba. Ritka eset, amikor egész göngyölegek felhasználásával oldható meg a permetlé készítése. Ezért feltétlenül szükség van a vegyszerek pontos kimérését biztosító eszközökre. Nem engedhető meg a göngyölegekben lévő vegyszer mennyiségének becsléssel végzett adagolása, felezése vagy harmadolása. Az adagok kimérése történhet megfelelő pontosságú mérleggel, vagy folyadékok esetében mérőedénnyel, precíziós átfolyásmérővel. Növényvédő szerek átfejtésére és adagolására kézi mûködtetésû eszközök is alkalmazhatók. Szivattyúval szívható fel nagy méretû göngyölegből (pl. hordóból) a vegyszer- és skálabeosztás alapján ellenőrizve gravitációs úton a keverőtartályba adagolható. Kisebb göngyölegből tölcséren keresztül közvetlenül lehet az átfejtő tartályba tölteni a folyadékot. Hasonló átfejtő és mérőberendezéseket használnak a növényvédő szeres konténereknél. Ezek a berendezések a pontos adagolás mellett biztosítják a folyadékok elfolyástól mentes, környezetkímélő kezelését.
A permetlékeverés
A permetlékészítésnek számos technológiája van, és ennek megfelelően különböző gépek és eszközök alkalmazhatók. A keverőberendezés képezhet önálló egységet saját tartállyal, keverő-berendezéssel, hajtásrendszerrel, lehet a permetezőgéphez csatlakoztatott, annak hidraulikus rendszeréről mûködtetett adapter vagy szórógépre épített részegység. Funkció szerint alkalmas lehet kizárólagosan keverésre vagy emellett töltésre, továbbá a víz felvitelére is.
Kivitel szerint használhatók helyhez kötött, stabil keverők, áttelepíthető vagy saját futómûvel rendelkező mobil berendezések. Helyhez kötött keverők legtöbbször kertészeti ültetvényekben létesített keverőtornyokban találhatók, ahol a folyamatos vízellátás kútról vagy hálózatról biztosított, a töltés pedig gravitációs úton történik. A telepíthető szerkezetek a keverés helyszínére szállíthatók és ott rendszerint a talajon vagy keverőkádban nyernek elhelyezést. A mobil keverők pótkocsira építve vagy saját alvázon traktorral vontatva szállíthatók a helyszínre. A berendezések hajtása stabil kivitel esetén villanymotorral, míg az áttelepíthető és mobil kivitelûeknél robbanómotorral, a traktorról, esetenként, annak hidraulikus szivattyújáról történhet.
A keverőberendezésekben lehet törzsoldatot készíteni, és ezt a szükséges víz hozzáadásával kiegészíteni a kívánt töménység eléréséhez, vagy egy adag megfelelő koncentrációjú permetlevet egyszerre megkeverni.
Keverőtornyok rendszerint nagyobb szőlő- és gyümölcsültetvényekben létesültek. A kis távolságok következtében a permetezőgépek rövid idő alatt megközelíthetik a központi helyen mûködő permetlé ellátó helyet. A vízvezetéken tölthető át a mintegy 3–4 m magasan elhelyezett beton- vagy fémtartályokba. Ezek rendszerint nagy kapacitásúak, térfogatuk általában 5–30 m3 között változik. Többnyire mechanikus rendszerû keverőt alkalmaznak villanymotoros, esetenként robbanómotoros hajtással. A törzsoldat készítésére külön kisebb tartály szolgál. A permetezőgépek töltése ejtőcsövön keresztül gravitációsan történik. Egyes ültetvényekben víz és elektromos áram nem áll rendelkezésre. Ilyen helyeken beton- vagy fémkádakban történhet a permetlé készítése. A vizet tartályokban szállítják a helyszínre. Keverésnél robbanómotor hajtású, a kádakra szerelhető keverő adaptereket alkalmaznak. A töltés szivattyú aggregáttal vagy a permetezőgép szivattyújáról önfelszívással történhet.
Szántóföldön vagy kisebb ültetvényekben a tábla szélén végezhető a permetlékészítés. Több permetezőgép kiszolgálásához traktorhajtású pótkocsira, saját alvázra szerelt mobil vagy telepíthető, földre helyezett önálló permetlékeverő, -töltő berendezés használható. A korszerûbb típusokon a vegyszerek bemosására alkalmas szerkezet is van. Ezeket a göngyöleg kimosására alkalmas mosófejjel is felszerelik. Szükség esetén külön tartályban a növényvédő szerekből kisebb mennyiségû vízzel törzsoldatot készítenek, majd ezt további vízzel hígítják. Ez történhet nagyobb méretû permetlé tartályban, vagy közvetlenül a permetezőgépbe történő áttöltésnél. Ha törzsoldat készítésre nincs szükség, közvetlenül készülhet el a nagyobb tartályban a permetlé. Ezekben a berendezésekben általában hidraulikus keverőelemek mûködnek. Egyes típusoknál a törzsoldat és víz elkeverését statikus keverővel a töltésnél oldják meg.
Permetlé készítésére felhasználható a permetezőgépek hidraulikus rendszere is. A tartályba épített injektoros, keverőcsöves vagy kombinált berendezések nemcsak a betöltött permetlé homogenitásának megőrzésére alkalmasak a kiszórásig, hanem az agrotechnikai követelmények szerint a gép leállítása után leülepedett, szétvált részek felkeverésére is használhatónak kell lenniük. Az előírások szerint 16 óra állás után kell a folyadék homogenitását helyreállítani 10 perces keverés során. A korszerû gépeknek ezt a tulajdonságát használják fel annál az egyszerû eljárásnál, amikor a tartályt félig töltik vízzel, majd betöltik a vegyszert vagy a törzsoldatot és utána vízzel kiegészítik azt a keverőberendezés folyamatos üzemeltetése mellett. Megfelelő körülmények között a koncentráció kívánt egyenletessége 5–10 percen belül elérhető.
A kiürült göngyölegek kezelése
A kiürült növényvédő szeres göngyölegek kezeléséről rendelet intézkedik. Előírt a megfelelő tisztítás, amelyet a környezet veszélyeztetése nélkül kell elvégezni. Ez a permetlékeverés helyszínén történhet meg, a permetezőgép felhasználásával. A korszerû típusokon vannak göngyölegürítő, -mosó berendezések A növényvédő szer a göngyölegből a beöntőtartályba kerül, a szert folyadékáram mossa be a gépbe. A beöntőtartályban elhelyezett mosófej segítségével a kannák, flakonok, zsákok a permetezőgép szivattyújától függően általában 4–20 bar nyomással moshatók ki. A mosóvíz közvetlenül a gép permetlé tartályába kerül, és a permetlé hígítására szolgál. Ilyen vegyszerbekeverő, -mosó berendezések külön is forgalomba kerülnek. Ezek üzemeltetése a permetezőgépekhez csatlakoztatva a gépre szerelt változathoz hasonlóan történik.
A növényvédő szeres csomagolóeszköz még tisztított állapotban sem használható más célra. A tisztított göngyölegeket a biztonsági előírásoknak megfelelően elzárva kell gyûjteni, de legfeljebb 1 évig szabad tárolni. A felhasználó köteles a tárolt csomagolóeszköz hulladékról a vásárlásnál kiállított számla alapján folyamatos nyilvántartást vezetni.
A jogszabály szerint a göngyölegek összegyûjtéséről, és újrahasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról a kibocsátók, tehát a növényszer-gyártók, illetve -forgalmazók kötelesek gondoskodni. Ezek a vállalatok ezért erre a célra létrehozták a CSEBER Kht-t, amely a kiürült csomagolóeszközök összegyûjtését, majd ártalmatlanítását bonyolítja le. A növényvédő szer felhasználója köteles a kiürített és tisztított göngyölegeket az adott feladatra engedéllyel rendelkező átvevőnek átadni.
Összefoglalás
A permetezések hatékonysága jelentős mértékben függ a permetléellátás színvonalától. A permetezőgépek kiszolgálása megfelelő ismereteket és kellő gondosságot igényel. A kiszolgálási idő nagysága, a vízellátás és a keverés-töltés kapacitása döntően befolyásolja a permetezőgépekkel elérhető teljesítményt. A permetlé jó minősége, megfelelő koncentrációja és homogenitása a megkívánt védőhatás alapvető feltétele. A permetlékészítés, -töltés során különös figyelmet kell fordítani a környezetszennyezés elkerülésére.
Dr. Dimitrievits György,
FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
