A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2007. június 27-én megtartott küldöttközgyûlésén a VHT elnökének választotta Antal Gábort.
A Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója eddigi életéről és a VHT-ben megvalósítandó terveiről beszél…
Úgy tudom nagyon rajong a mezőgazdaságért. Honnan ered ez a nagy „agrár – szerelem”, szüleitől örökölte?
Gyerekkoromat Bátmonostoron töltöttem, ahol édesapám főagronómusként dolgozott. Így egész életünk a mezőgazdaság köré szerveződött. Édesapám gyakran magával vitt, rengeteg időt töltöttem vele a bátmonostori állattartó telepeken és persze a határban, majd nagyobbacska srácként már magam is bemehettem a céghez. Lassan a családomnak és számomra is egyértelmûvé vált, hogy én is ebben a szakmában fogok dolgozni. 1988 őszén megkezdtem felsőfokú tanulmányaimat Gödöllőn és menetrend szerint 1993-ban fejeztem be. A diploma készhez vételétől számítva már két héten belül Felsőszentivánon beálltam a termelésbe. Szüleim jelenleg is gazdálkodnak, azonban a Hódmezőgazda Zrt. irányítása már teljes embert kíván, így nagyon keveset tudok Baja közelében lenni, Hódmezővásárhely második otthonommá vált…
Július 27-én kinevezték a VHT elnökének. Kikkel dolgozik együtt, mennyire tudja felhasználni a nagy cég a Hód – Mezőgazda Zrt.-ben szerzett tapasztalatait?
A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács választmányi küldöttközgyûlése előtti időben, jelöltként kellett indulnom. Már akkor úgy tûnt, hogy személyem, és a programom elnyeri majd a terméktanács tetszését. Az elnökségben munkámat még két alelnök, Fazekas József, a Sajó - Hús Kft. ügyvezetője és Mészáros Illés, a Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke segíti, akiket szintén most választottak meg. Mellettük húsz elnökségi tag és három felügyelő bizottsági tag dolgozik.
Hódmezővásárhelyi és az eddigi tapasztalataim természetesen sokat segítenek, hiszen a cég profiljában szerepel a sertéstartás, -tenyésztés. A VHT elnöki posztjában azonban rengeteg tennivalónk van, hiszen a termelőktől, a vágóhidakon át, a hús- és húskészítmény forgalmazókig mindenkit igyekszünk képviselni. A magyar mezőgazdaságban az állattartás, -tenyésztés, -hízlalás fenntartása és annak nemzeti szintû fejlesztése nem csak az agrárium érdeke, hanem az országé is. Segítenie kell minden magyarnak az agrárágazatot, azzal, hogy magyar terméket vásárolunk. Most leginkább erre fektetjük a hangsúlyt…
Ez nagyon jó alapkoncepciónak tûnik, de hogyan számol azzal, hogy a magyar termék drágább? Ilyenkor mindenki az olcsóbb áruk felé húz…
Az Európai Unióban tudott, hogy a nálunk megjelenő hústermékek az ottani feleslegek levezetése. A dán, holland avagy a német piacokon, amit már ott nem tudnak értékesíteni azt tőlük a keletebbre fekvő tagállamokba hozzák. Az ott képződő fölösleget még mindig olcsóbb áron, alul értékesíteniük, mint azt drágán raktározni és a szavatossági idő után igen drágán megsemmisíteni. Sokkal olcsóbb, ha még idejében sikerül eladniuk. Ne feledjük, volt olyan amikor Hollandiából érkező húsokban dioxint mutattak ki! Ez a magyar mezőgazdaságban, hús előállításban soha nem fordulhat elő! Tudnia kell mindenkinek Magyarországon, hogy a magyar sertés, amely a vágóállatok közül a 95–98%-ot teszi ki hazánkban, rendkívül jó húsminőségben kerül forgalomba. Persze ez az uniós normáknál is szigorúbb magyar élelmiszer-biztonsági láncnak köszönhető, és a jó takarmányozásnak. Magyarországon a kukoricára alapozott hízlalás a legjobb minőségû húst eredményezi. Nem véletlen, hogy a világ túloldalára is vannak megrendeléseink, Japán és Dél-Korea folyamatosan számít a magyar sertéshúsra…
Az olcsó húsárak mellett most komoly gondok vannak a takarmányárak megugrása miatt is. Mi lesz ezek után?
Dániában 24 millió, Hollandiában 14 millió a sertésállomány. Magyarországon pedig várhatóan 4 millió alá fog csökkeni. Válságban vagyunk. Az Európai Uniós csatlakozásunk előtt számos régi tagállamban megtörténtek azok a technológiai fejlesztések, amik Magyarországon még éppen csak indulófélben vannak. Gyakran 30 éves épületekben, elavult, gazdaságtalan technológia mellett igyekszünk tartani a lépést. Újítanunk kell, korszerûsíteni a sertéstartást, de ha nem tudunk profitot termelni nem lesz miből beruházni. A jelenleg igen magas takarmányárak ezt egyre jobban megakadályozzák, ha pedig a törzsállományunk is vágóhidakra kerül, a magyar sertéstartók nem biztos, hogy talpra tudnak állni.
Össze kell tehát hangolni a teljes sertéságazatot! A magyar vágóhidak magyar sertést dolgozzanak fel, nem lehet most rövid távú üzleti érdekeinket előtérbe helyezni. A sertéshizlalók, magyar tenyésztők magyar fajtáit vásárolják meg! Nem szabad abba a hibába esnünk, hogy most megvásároljuk az olcsóbb terméket. Ezek a húsok, húskészítmények, amelyek hazánkba érkeznek gyártáshelyeiken, országaikban sokkal drágábbak már most, mint az itthoni hazai termékek. Ha eltûnik a magyar sertés-,
marha- valamint a baromfitartás, -tenyésztés az azzal járhat, hogy a boltokban nem lesz magyar áru s kénytelenek leszünk majd azt megvenni, amit kapunk olyan áron és minőségben, amit mi már nem befolyásolhatunk.
Mennyire erős az érdekképviselet? A VHT tud úgy mûködni, mint például a Magyar Növényorvosi és Növényvédő Mérnöki Kamara együtt mûködve a jogalkotókkal?
A legkisebb termelőtől a legnagyobb sertéstartókig, vágóhidak és feldolgozók állnak már mögöttünk. Agrármérnökök, állatorvosok, kereskedők, mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók. Igyekszünk a szakminisztériummal jó kapcsolatot tartani, hogy a jogszabályok alkotásához megfelelő szakmai hátteret tudjunk biztosítani. Meg kell teremtenünk az egyetértést, mert a belső piacon csak összefogással maradhatunk talpon. Az információáramlást gyorsítani akarjuk és meg kell győznünk a magyar fogyasztókat, hogy biztonsággal keressék és vásárolják meg a magyar termékeket.
Hatalmas kihívást vállaltam a VHT elnökeként, de úgy gondolom, hogy sikerül összefognia az ágazatnak és az országnak, hogy jó minőségû, ízletes ételeket készíthessünk, és fogyasszunk. A zöldség- és gyümölcspiacon, a baromfipiacon elindult a magyar termékek utáni érdeklődés, bízom benne, hogy ez a tendencia a magyar sertéshús termékeknél folytatódik majd.
Szilágyi Péter