Talán az elmúlt évi rendezvény sikerének, talán az idei szervezésnek és ígéretes programnak köszönhető, hogy igen sokan, közel négyszázan jelentek meg a kezdés időpontjára.
Dr. Vályi István kamarai elnök köszöntötte a megjelenteket, s rövid megnyitójában visszatekintett a rendszerváltás utáni időszak eseményeire és azok következményeire. Megemlítette a nem kellően átgondolt privatizáció következményeit, a termőterületek elgyomosodását, a technológiai fegyelem lazulását. Az EU csatlakozás és általában a globalizáció következtében fokozódó élelmiszerbiztonsági kockázatok növekedését, az új károsítók megjelenését. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a globális klímaváltozás hatásait és kihívásait sem. Kitért a növényvédelmi hatósági és azon kívüli intézményrendszer átszervezésében, leépítésében, a feladatellátás újraszervezésében tapasztalható anomáliákra. Hangsúlyozta a növényorvos szerepét az élelmiszerbiztonságban, mint a lánc első elemének garanciáit adó szakmai tudással rendelkező felelős személy. Természetesen vannak pozitív eredmények is, pl. a bolognai rendszerben elindított növényorvos képzés a társszervező Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán. A Kamara részt vesz a szaktanácsadási rendszer munkájában is, ahol a termelés javára fordíthatja a tagság által megjelenített szakmai tudást. A gondokat úgy értékelte, mint egy-egy kihívást, megválaszolandó kérdést. Ehhez új lendületet adhat a jövő évben, több megyében várható választás, a megválasztott új vezetés tettrekészsége.
Dióssy László szakállamtitkár (KVVM) a bevezető gondolatok egyikét boncolgatta, a globális klímaváltozás hatásait. Elemzők szerint a mediterrán hatás északra tolódása várható, s ez hazánkban a jelenlegihez képest 80 mm csapadékhiányt hoz, illetve 1–2°C–os hőmérsékletemelkedést. Következményként számtalan kérdés vár megválaszolásra, pl. új károsító fajok megjelenése, növényi stressz kezelése, árvíz-belvíz és aszály együttes megjelenése stb. Az alkalmazkodáshoz szükséges a vízvédelmi eljárások kidolgozása, a talajok vízmegtartó képességének növelése, az alkalmazkodó növénytermesztés megvalósítása. Mindehhez kérte a növényvédelmi szakmai közösség segítségét, amelyre ígéretet kapott.
A következő előadó, Dr. Békési Pál néhány, közelmúltban lejátszódott járvány történetét elemezve mutatott rá a tudás és a szakmai közösség felelősségére. Megítélése szerint a szakmai területet sújtó megszorítások egyre nehezítik a növekvő feladatok megoldását. Összegzése szerint napjainkban a növényvédelmi szervezet nem képes feladatait maradéktalanul ellátni, az állam gyorsabban vonul ki feladatainak ellátásából, mint azt új szervezetek át tudnák venni.
Dr. Pénzes Béla egy sor új kártevő megjelenését, illetve várható megjelenését taglalta, amelyek a szakmai kutatásnak kihívást adnak, a gyakorlattól pedig új technológiák alkalmazását követelik meg. Felhívta a figyelmet a növényvédelmi technológiák változása nyomán ismét megjelenő régi-új kártevőkre. Bemutatta némely új, környezetbarát technológia bevezetésének szakmai követelményeit. Hangsúlyozta, hogy a környezetbarát technológiák alkalmazása növényvédelmi előrejelzés nélkül lehetetlen, a megjelenő új hatóanyagcsoportok szinte termékenként más-más időzítést követelnek. Ennek megvalósítása az előrejelzés további pontosítását, a módszerek fejlesztését kívánja meg. Remélhetőleg az előadó gondolatait a későbbiekben lapunk hasábjain is kifejti.
Benécsné Dr. Bárdi Gabriella előadásában a gyomfelvételezések által meghatározható tendenciákról szólt. Bemutatta, hogy a rendszerváltás után hirtelen nőtt az ország átlagos gyomborítása, elérte a 30%-ot. Ezzel párhuzamosan nőtt a fajszám is, ami a biodiverzitás szempontjából még előnyös változásként is értékelhető. Napjaink „közellensége” a parlagfû az első helyet hódította meg a borítási rangsorban. Mellette a fajok átrendeződése is megfigyelhető.
A rendezvény örömteli eseménye volt a miniszteri, országos kamarai és megyei kamarai kitüntetések átadása. Ezúton is gratulálunk a kitüntetett tagoknak!
A folytatásban rövid előadások sorozata következett új károsítókról, az amerikai kukoricabogárról, a fenntartható mezőgazdaság és növényvédelem feladatairól, a növényvédőszer gyártók felelősségéről, a tanúsító védjegyekről és egy új kezdeményezésről, a kukoricaklub megalakításáról. Aktualitása alapján a permetezés-technikai vizsgálatok témát lapunkban is bemutatjuk a jövőben. Dr. Pénzes Béla is utalt az előrejelzés fontosságára, s ezt két előadás is megerősítette. Kujáni Lászlóné az Erwinia előrejelzés tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal. Elmondása szerint a mûszeres előrejelzés megbízható információt adott a várható infekcióról, a hajtásfertőzések kialakulásáról, amit a helyszíni felvételezések visszaigazoltak. Mátrai Zoltán egy új vállalkozás indítását jelentette be, a Phytoguard Kft. bemutatásával. Elsőre meglepő, hogy valaki vállalkozási alapon növényvédelmi előrejelzést kíván végezni, ezt kérdésként feltettük az előadónak. Válaszát terjedelmi okból nem tudjuk szó szerint közölni, csak rövid összefoglalását adjuk. A vállalkozás azon a felismerésen alapult, hogy a közelmúltban elindult támogatott szaktanácsadás növényvédelmi szakmai területe nem tud mûködni növényvédelmi előrejelzés nélkül, s ezt kívánják biztosítani a szaktanácsadó szervezetek, szaktanácsadók részére. Természetesen a termelőket közvetlenül is kiszolgálják információkkal. Az előrejelzést METOS mûszerek mérésére alapozva, feldolgozó szoftvert alkalmazva, továbbá szexferomon csapdás megfigyelés és helyszíni felvételezés adataival kiegészítve állítják össze. Az országos lefedettséget saját szakembereiken túl a szaktanácsadásban dolgozó növényvédelmi szakemberek bevonásával kívánják megoldani. Tevékenységük kibővül az előrejelzéshez kapcsolódó feladatokkal, pl. labordiagnosztika, talajmintavétel és vizsgálat, növényvédelmi technológia és dokumentációkezelés. Reméljük, hogy tevékenységük hasznos lesz a termelői közösség számára.
Az elnöki zárszó gondolatai a jövőbeni feladatokról, a rendezvény folytatásáról és a szervezők, előadók és a kitartó hallgatóság részére tolmácsolt köszönetről szóltak.
Tóth Miklós
