A programban a gaterslebeni Növénygenetikai és Kultúrnövény Kutatóintézet és több német egyetem, míg hazai oldalról az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, az MTA Szegedi Biológiai Központja, illetve a Gabonatermesztési Kutató Kht. vett részt. Dudits Dénes akadémikus, a szegedi Biológia Központ főigazgatója nyitotta meg a munkaértekezletet, aki egyben a magyarországi munkálatokat is koordinálja. Magyarországon kimondottan a búza és a kukorica, míg a németeknél főleg az árpa dominál, de a búza és a kukorica is szerepel a kutatott növények között. Ezen belül aztán a szárazságtûrés, komplex diagnosztikai vizsgálat, beltartalmi minőségi vizsgálatok bioetanol gyártás szemszögéből a kukoricánál és a fuzárium kísérletekből áll össze a konzorcium.
A kétnapos előadás sorozaton hideg-, és aszálytûrésért felelős génkutatásról, különféle a stresszhatás alatt tanúsított viselkedésről valamint a búza betegségeinek genetikai hátterének eredményeiről tájékoztatták egymást a német és magyar kutatók. Dr. Pauk János a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. Biotechnológiai Osztály vezetője elmondta, hogy az osztályán ebbe a kutatásba illeszkedő kutatást végeznek. A szárazságtûrés egyre jobban szerepet játszik a növénynemesítők életében, ezért, hogy ezt a munkát gyorsítsák üvegházakban nevelik a búzákat a téli időszakokban. Itt minden résztvevő búzafajtát két kezelésben vizsgáltak és vizsgálnak most is. Optimális vízellátottság, illetve vízhiányos körülmények között. Számítógép-vezérelt öntözéssel, teljesen automatizált rendszerben növekednek a növénykék. Naponta fényképezik a növekedésüket és a mért adatokat folyamatosan gyûjtve, a két kezelési csoport teljesítményét összehasonlítják. Az így kapott eredményeket összevetve kiválasztják azokat a törzseket, amelyek között a legkisebb a különbség, hiszen ezeknek a kombinációknak értékes genetikai háttere lehet. A biotechnológiai laborban majd csak ekkor kezdik el a szárazságtûrésért felelős géneket vizsgálni. Dr. Cseuz László a Búzanemesítési és Genetikai Osztály vezetője a biotikus és abiotikus stressz hatások legfrissebb eredményeiről tájékoztatott. A szegedi kutatóintézet kísérleti állomásán Kecskés-telepen az esőárnyékoló berendezést üzemeltetve, nagyon értékes adatokhoz juttatta a csoportot. A tenyészidőben onnan gyûjtött levélmintákat Dudits Dénes akadémikusék laborjába átszállítva az MTA Szegedi Biológia Központjában további laborvizsgálatokat végeztek, hogy meghatározzák, milyen gének felelősek azért, hogy búzáink átvészelik, átvészeljék az aszályokat. Az aratást követően a beltartalmi vizsgálatok következtek, hogy ezzel is alátámasszák a tenyészkerti vizsgálatok eredményeit. Nem csak átvészelni kell a növényeknek a szárazságot, de jó minőségû és mennyiségû termést is kell adniuk, hívta fel a komplex vizsgálat nehézségeire a professzor a figyelmet. A fuzárium kutatással foglalkozó Mesterházy Ákos akadémikus, a GK Kht. igazgatóhelyettese által kidolgozott fuzárium-vizsgálati módszerekkel nem csak a szegediek dolgoznak, hanem már a német kutatók is. A rezisztencia nemesítéssel foglalkozó szakember bemutatta, hogy nylonzacskó alatt fertőzve kísérleti parcelláiban kétféle eredményt is egyszerre tud vizsgálni. A teljesítmény kísérletek mellett, a zacskó alatt tökéletes körülményeket alakítanak ki a gomba számára. Az itt talált betegség ellenálló törzsekkel szintén tovább dolgoznak kollégái, hogy megtalálják az ellenállóságért felelős gént.
Jó hírnek számít, hogy a két nagy nemesítő ház a martonvásári és a szegedi kutatóintézet újra együtt dolgozik és szintén jó volt hallani, hogy találtak olyan magyar fajtákat is, amelyek sokkal jobban viselik az extrém időjárási viszonyokat. Dr. Cseuz László elmondta, hogy vannak nagyon jó tulajdonsággal bíró törzsek, amelyek a későbbiek folyamán válhatnak majd csak fajtává (GK 11-05, GK 16-07, GK Göncöl), de azt sem hallgatta el, hogy a szegediek egyik legjobb fajtája a GK Kalász is rendelkezik ilyen adottságokkal. Hasonlóan kiemelkedő rezisztenciával bír még a GK Békés, a GK Csillag, a GK Verecke, a GK Csongrád vagy a GK Garaboly is.
A kutatási programtól azt várják, hogy sikerül feltérképezni a magyar búzák génállományát, majd keresztezések révén olyan búzákat állíthatnak elő, amelyek jól tûrik az extrém időjárási viszonyokat. Betegség-ellenállóságukkal csökkenhetnek a növényvédelmi munkák ráfordításai is!
S mit jelenthet ez röviden összefoglalva? Azt hogy a hazai nemesítőházak által előállított vetőmagokkal versenyképesek maradhatunk, a magyar búza piaca biztosított az Európai Unióban.
Szilágyi Péter, Gabonatermesztési Kutató Kht.
www.gabonakutato.hu
