A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományok Osztálya, az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete (MTA MgKI), valamint a Magyar Gabonaszövetség szervezésében a Pannon minőségû búza kutatás-fejlesztés program címmel november 14-én tudományos ülésszakot tartott Budapesten, az akadémia kupolatermében.
Az ülést Vancsura József a Magyar Gabonaszövetség elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az akadémiának, az itt végzett munkának, hiszen a legújabb eredményeket innen tudják átvenni a magyar gazdák és a nemzet felemelkedését szervesen segíti tevékenységük. Az elnök valójában a nemzeti akadémiák alapításának alapgondolatát elevenítette fel...
Ezt követően szakmai előadók tekintették át a program alakulását. Az MTA MgKI főigazgatója Dr. Bedő Zoltán a Pannon búzaminőségi rendszer fejlesztéséről, míg a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. (GK Kht.) főigazgatója Dr. Matuz János a Nemesítési rendszer továbbfejlesztéséről, a kemény endospermium szerkezetû, stabil sikér – és tésztaipari minőségû búzaformák előállításából tartott előadást. Szegeden a Pannon program eredményeként létrehozták a legjobb hazai és külföldi búzák keresztezésével olyan nemesítési alapanyagot, amelyből várható hogy Pannon minőségnek megfelelő fajtákat lehet majd nemesíteni. A nemesítési folyamatba is beillesztették azokat a mûszeres vizsgálatokat, amelyekkel kiválogathatók megfelelő törzsek. Az élethez kenyér kell és ehhez jó búza, amelyre szüksége van a termelőnek, kereskedőknek, malmoknak, egész nemzetünknek. A szegedi búzák szinte kivétel nélkül a pannon prémium minőséget érték el, szemkeménységük a 60-as értékszám fölött helyezkednek el, kiőrlésben bizony fontos tényező, hogy minél több lisztet kaphassunk. Tömösközy Sándor az európai, kanadai és az egyesült államokbeli és a hazai kritériumrendszerek alapján alakította ki a pályázatban közremûködökkel az új Pannon búza minőségi követelményeit. A Pannon Extra és a Pannon Standard minőséget hamarosan szabadalmi oltalom védi, minőségi védjegye lehet majd a magyar gabonáinknak! Dr. Salgó András a NIR spektroszkópia módszerek felhasználásáról, a Pannon programban felhasznált és kidolgozott vizsgálati módszerről beszélt. A NIR vizsgálat gyakorlatilag egy igen egyszerû folyamat, hiszen egy üveg tégelybe betöltjük a mintát, majd a gépbe elhelyezve gyors, mindössze néhány percnyi várakozást követően eredményt kapunk a nedves sikér, a keménység és a nyers fehérje százalékos megoszlásáról. A mûködése már ennél jóval bonyolultabb, de a legfőbb előnye, hogy gyors, tiszta és nem szükséges a mûködtetéséhez laboratóriumi háttér. A mérési eredményeket a szemek roncsolása nélkül kaphatjuk meg. Dr. Láng László az MTA MgKI osztályvezetője a búzatörzsek szelekciós rendszeréről a korai és késői generációkban megfigyelt eredményekről számolt be. Elkerülhetetlennek tartja azt, hogy a termelők, a kutatók és a gabonaipar ne folytatna párbeszédet, hiszen mind a három csoport érdeke, hogy ismerje a másik igényeit. A gabonaiparban, mint minden más iparágban szintén folyamatosak a technológiai újítások. A felvevő piac igényeit követve megváltoztak a felvásárlás követelményei is. Pótsa Zsófia egységes minőségû búzát szeretne látni a magyar termelők között, pontosan úgy, ahogy az osztrák gazdák teremtették meg. Az egész országra kiterjedő közel azonos minőségû búzával azt érték el, hogy az olasz tőzsdén is jegyzik az Ausztriából származó gabonát. Búvár Géza azonban más oldalról közelítette meg a kérdéskört, hiszen a hazai gabonáink gyakran olyan minőségi kategóriába tartoznak, amelyet más EU tagállamok saját rendszerükbe besorolni sem tudnak. A külföldi búzáknál a magyar búza minősége messzemenően jobb értékeket mutat. Ezt a minőséget azonban nem szabad lerontanunk, inkább az előnyét kell kihasználnunk. Mind Pótsa Zsófia, mind Búvár Géza egyetértett abban, hogy nagy tömegû azonos minőségû búzával kell Magyarországnak a piacra lépnie. Rakszegi Mariann a búzák tartalékfehérje összehasonlítását és összefüggéseit, Ács Erika pedig a szegedi búzafajták komplex minőségi értékeléséről tartotta az előadását, amelyet a technológiai paraméterekkel vetett össze. Petróczi István a bonyolult agrotechnikai kísérleteit bemutatva, majd konklúzióként összegezte, gyakorlati nyelvre fordította eredményeit. Az őszi alap mûtrágya kijuttatásnál ügyeljünk a nitrogén, foszfor, kálium 1:1:1 arányának a betartására, tavasszal február végén, március elején a nitrogén javára eltolt majd csak 3:1:1 mennyiségre és hogy kalászhányás idején a nitrogén mellett ként is juttassunk ki. A tudományos ülésszak záró előadásaként Árendás Tamás elmondta, hogy ahhoz, hogy Magyarország meg tudja teremteni az egységes búzaminőséget egy jól képzett, profi, gyakorlati termelésben jártas szaktanácsadói hálózatra van szükség, aki ismeri a piaci igényeket, az új fajtákat és nem árt, ha növényvédelmi munkákban is elmélyedt.
A több órás tanácskozáson a búzatermesztésünk legapróbb egységeit is kibontogatták a kutatók. Vancsura József a Magyar Gabonaszövetség elnöke záróbeszédében összegezte az elhangzottakat. Maga és a gazdák nevében megköszönte az akadémia és kutatóintézetek támogatását. Az új eredményeknek nagyon örül, hiszen a Pannon búza, majd a Búzakalász konzorciumban végzett munkák eredményei rövid időn belül gyakorlatban is alkalmazható módszerekké válhatnak. Hamarosan új technológiákat, új búzafajtákat ismerhetünk meg.
Szilágyi Péter
