2006 őszétől kezdve azonban látni lehetett, hogy az átlaghőmérséklet 2–3 fokkal meghaladta a sokéves átlagot, míg a lehullott csapadék mennyisége a szokásos felét sem érte el. A jelenlegi állapotokat látva felvetődik, hogy miképpen lehet elkerülni a jövőben egy hasonló katasztrofális évet.

A Pioneer nemesítésének a terméspotenciál növelése mellett az egyik legfontosabb feladata a szárazságtûrés fokozása évtizedek óta. A kutatások mind a virágzáskori, mind pedig a szemkitelítődéskori aszálytûrést folyamatosan javították. Ennek eredményeként aszályos körülmények között az egységnyi mennyiségû csapadékból megtermelt kukorica mennyisége folyamatosan növekszik a Pioneer hibridjeinél – 1. ábra.

 

Ennek a munkának az eredménye a mindennapi termesztési gyakorlatban, hazánkban is szemmel látható. A Pioneer hibridjei a korábbi években többször tettek tanúbizonyságot kiváló stressztûrő képességükről. Az idei katasztrofális aszályban is jól látható volt, hogy minden olyan termőhelyen, ahol a növény képes volt eljutni a virágzásig, a Pioneer hibridek korán virágoztak és a lehetőségekhez képest a lehető legjobban termékenyültek. A virágzást követő 40 °C-os hőségben a hibridek elkezdtek felégni. Ekkor még egyértelmûbben elkülönült néhány kiváló aszálytûrő képességû Pioneer hibrid minden más hibridtől. A PR38R92, a PR38V45, a PR38A24, a Reseda, A Ribera, a PR37N01, PR37Y12, PR37F73, PR36D79, PR36K67 és a PR35F38 szinte minden helyen jelentősen zöldebb maradt, mint bármely más hibrid.

Ezek a hibridek képesek voltak a felső leveleket zölden megőrizni a Dunántúlra augusztus elején megérkezett csapadékig és a szem kitelítődéséhez ezt a csapadékot fel tudták használni. Ennek köszönhetően a megtermékenyült csövek szépen kiteltek és jó minőségû, magas ezerszem tömegû terméssel hálálják meg a termelők bizalmát. Ez a szemkitelítődésből eredő plusz terméselőny 500–1000 kg/ha lehet termőhelytől függően (200 mag/cső átlag és 60 000 tőszám esetén 50 gramm ezermag tömeg előny 600 kg terméselőnynek felel meg, 250 mag/cső és 72 000 tő esetén az 50 gramm ezermag tömeg előny 1 tonna terméselőnyt jelent). Pénzben kifejezve: 30–50 ezer Ft/ha árbevétel előnyt jelent.

Különösen jól láthatóak ezek a különbségek a fajtabemutatóknál. A Pioneer országszerte kitáblázta bemutató sorait, tudva, hogy egy ilyen évjáratban sokkal fontosabb a termelők számára a hibridek teljesítményének ismerete, mint a csapadékos, minden hibrid számára jó években. Ezt rajtunk kívül kevesen tették meg. A 2. képen jól látszik, hogy mások miért nem merték követni a Pioneer példáját.

Mit lehet azért tenni, hogy egy hasonló aszályban mérsékelhessük a terméscsökkenést?

• Olyan genetikát válasszunk, mely aszályos évjáratokban bizonyította stressztûrő képességét.

• A korai vetés szinte minden esetben segít a vegetációs csapadék jobb kihasználásában, a virágzáskori stressz csökkentésében.

• A talaj forgatás nélküli, lazításos mûvelése nedvességet őriz meg és javíthatja a talajok kapilláris vízemelő képességét.

• A kiegyensúlyozott tápanyag ellátás – a megfelelő kálium és foszfor mûtrágya mennyisége – szinte minden esetben jelentősen javítja az aszálytûrő képességet.

• Hatékony gyomirtással segíthetjük a kukorica gyors korai fejlődését, csökkenthetjük a talaj nedvességéért a gyomokkal folytatott versenyt.

Zöldszáron érés és az aszálytûrés összefüggése

A korábbi években is kiemelt szerepet kapott a Pioneer-nál a zöldszáron érő hibridek nemesítése. Ez a tulajdonság azt jelenti, hogy a kukorica az éréscsoportjának megfelelő hőösszeg elérése után nem hirtelen szárad le és hal el, hanem fokozatosan, aktívan, a még élő növény a biológiai folyamataival is párologtatja a vizet a szemtermésből, tehát tovább zöld marad. Egyébként a zöldszáron érés volt a „felelős” Pioneer hibridek 2006-ban tapasztalt jobb vízleadásáért is.

Az idei évben az átlag feletti hőmérséklet és a szárazság következtében augusztus elejére már rengeteg kukorica elszáradt, a zöldszáron érő Pioneer hibridek azonban ezt a szélsőséges körülményt több élő levél megtartásával vészelték át. A későn jövő csapadék azokra a versenytárs kukoricákra már semmilyen hatással nem volt, amelyek teljesen elszáradtak. A Pioneer fentebb már említett zöldszáron érő hibridjei viszont még többlet szárazanyag beépítéssel tudták hasznosítani ezt a kevés esőt, köszönhetően annak, hogy maradt még zöld levél az asszimilációhoz.

A kitáblázott kísérletekben ez a különbség jól láthatóvá vált, ahogy az a 3. képen is szembetûnő.

Ez a jelenség természetesen nem csak nekünk, de a termelőknek, sőt a versenytársaknak is feltûnt. Sok termelő fogalmazta meg hogy nem csak a fajtakísérletek esetében – ahol a különbségek látványosak voltak – de nála a területein is hasonlót tapasztalt. Egyes fajtatulajdonosok – némileg megmosolyogtató módon – még azzal is megvádolták a Pioneer-t, hogy bizonyára valamivel permetezzük a fajtasorainkat. A Pioneer-nak ilyen csodaszere nincs, de jó aszálytûrő hibrideket tud ajánlani a termelőknek.